építészet : környezet : innováció

A legrövidebb út elve

A Veszprémi Vár akadálymentesítésére kiírt tervpályázatra benyújtott pályaművét a Mesteriskola csapata a legrövidebb út elve szerint készítette el, melyet kiegészítette a diszfunkcionális terek újrahasznosításával. A terv rangsorolás nélküli megvételben részesült. 

Örökségvédelmi problémakör

Rácz Miklós véleménye szerint „Az épület külső képe alapvetően a meglevő állapotában tartandó meg, illetve újítandó fel, változtatás leginkább az 1893-ban épült bővítés és ráépítés esetén képzelhető el.” Így a feljutási lehetőség helye jól definiálható, hiszen ezen a területen van leginkább lehetőség az építésre/felnyitásra.


Építéstörténeti periodizáció - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter



Magassági pozíció szempontjából legelőnyösebb, ha a piarista gimnázium főhomlokzatát nem befolyásoló helyen avatkozunk be. Jó lehetőség a főhomlokzattól eltartott alapfalak elé történő érkezés, így tisztes távolságot tartva az egykori gimnázium tömegétől. Harmadik lépésként, a meglévő nyílások helyeit keresve van lehetőségünk a legszolidabb építésre.


Érkezési hely és a Vár viszonya - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Fontos, hogy a most látható támfal nem az eredeti várfal. A forrásokból kiderül, hogy „a korábbi várfalat le kellett bontani, és az iskola alépítményeként új várfalat kellett építeni”. Az egykori várfal ma nyomvonalában sem látható, így a rétegződések titokban maradnak. Ennek a rétegződésnek a bemutatása hasznos eleme lehet a feljutásnak.


A Vár régészeti feltárása - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Célszerűség

Teljesen egyértelmű, hogy az akadálymentes feljárat nem kizárólag a mozgásukban akadályozott látogatók számára válik fontos eszközzé. A motorikus közlekedési eszközök várból való kiszorításával fokozott terheléseket kapnak az alternatív útvonalak. Így az új megközelítés jelentős napi és turisztikai forgalmat fog lebonyolítani. Célszerű tehát a legrövidebb út elve szerint tervezni, a Deák Ferenc utca szintjéről mihamarabb el kell jutnunk a Vár utcába.


Metszet - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Gazdaságosság

A legrövidebb út elve részben már pozitív hatással van a gazdasági szempontokra. Mindemellett a szükséges infrastruktúra mértéktartó volumenében látjuk a gazdaságosság kulcsát. Vonatkozik ez egyrészről a sikló kialakítására, másrészt az építésekre és bontásokra is. 

Ugyanakkor a gazdaságosságot szolgálja a diszfunkcionális terek újrahasznosítása. Tervünkben a pincének kulcsszerepet szánunk. A használaton kívüli térből bejárati helyzetet teremtünk.


Helyszínrajz - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Új kapu

A kapu nem feltétlenül csak nyílás egy falban. Célunk volt a kapu funkció árnyalt megfogalmazása, téri definiálása. A kijelölt helyen történő érkezéssel a piarista gimnázium pincéjébe jutunk. A boltozott téren történő átvezetéssel és az onnan kiemelkedő térrel lehetőségünk nyílik az egykori várfal feltárására és bemutatására. Így ez a tér a maga történeti rétegeivel lehetőséget teremt arra, hogy kellő vártörténeti információt adjon át, méltó és hasznos kaputérré válva.


Pince szinti alaprajz - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Induló tér

A kiindulási pont a Deák Ferenc utca várhoz legközelebb eső kanyarulatában helyezhető el. A városépítészeti szövet itt már felbomlott, több lakóház eltűnt. Így szoliter helyzetbe került a gimnázium egykori tornaterme, amely jelenleg is sportfunkciót tartalmaz. Fontos szempontnak tartottuk, hogy az indulási tér ne legyen terjengős, hiszen a Séd-patak völgyének közelsége miatt a lakossági térhasználat ezen a ponton csekély lesz. Ugyanakkor kellő tágasságot is biztosítani kell. A szükséges kiszolgáló funkciókat (mézeskalács árus, kávézó, vizesblokk, jegypénztár) egy keskeny, a meglévő támfalkerítésnek tolt pavilonsorként terveztük. Emellett egy árkád-szerű pavilon szolgálja a siklózás járulékos igényeit.

A tér szervezésénél fontosnak tartottuk a funkcionális heterogenitást, hiszen ez biztosíthatja a tér fenntarthatóságát. A funkciók mértéktartásával és megfelelő elkülönítésével lehetőséget adtunk az ütemezhető beruházásnak. Az induló árkádtól indul a meglévő tereplépcső, amely gyalogos feljutást is enged a házhoz.


Induló tér - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Kaputér

Az új kapu térként történő megfogalmazása lehetőséget teremt vártörténeti információk átadására. Az egykori rajzterem és hozzá kapcsolódó terek jellemzően századfordulós kialakításúak. Ez a kor kevésbé értékes lenyomatot hagyott a házon, így lehetőségünk nyílik a ma diszfunkcionális tér tisztítására, a kapuhelyzetnek való megfeleltetésnek.

Az északi fal jelenleg is rendelkezik két nyílással, így parapetfalak bontásával megvalósítható az új bejárat. Ezen épületrész építésekor szükségszerű volt az egykori várfal bontása, így a déli falakkal lényegében elvágták azt. A déli fal felnyitásával – a régészeti adatok alapján – feltárhatóvá válik az egykori várfal. Ezáltal egy nagyon fontos, lényegi réteget tudunk a kaputérhez adni.


Kaputér - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Érkező tér

Az érkezés tere a Vár utca. A pinceszint megnyitásával és a várfal feltárásával lehetőség nyílt egy nagyvonalú téri helyzet kialakítására. Keleti oldalról a várfal, nyugati oldalról pedig egy új beton támfal tárja fel a kaputeret. A jelenlegi kerítést bontani javasoljuk, a Vár utca bazaltkő burkolata pedig „befolyik” az új térbe, ezáltal folytonosságot adva a térnek.

Az érkező térről közelíthető meg egy új kávézó, amely teraszkapcsolattal bír az északi oldali várterasz irányába. Az érkezés tere a szükséges helyeken burkoltak, a fennmaradó tér zöldfelületként jelenik meg, ezáltal kellemes pihenőteret képez.


Érkező tér - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

Sikló

A sikló méretezésénél és műszaki meghatározásánál a ljubljanai vár siklóját tekintettük előképnek, amely pozícióját, méretét és kivitelét tekintve is megfelel a jelenlegi elvárásoknak. Az acél alapszerkezetű, üveg falazatú vagon acél sínpáron fut. A sínpár acél gerendára ültetett, amely beton elemeken nyugszik. A mozgatást egy – a liftek esetében megszokott – ellensúly végzi.

A fülke befogadóképessége 30 fő, de igény szerint növelhető, illetve az egy fülkés rendszer kétfülkéssé alakítható. A ki- és beszállás külön ajtókon történik, így gyorsítva az utazás időtartamát. A sikló egy oda-vissza utat 8 perc alatt képes megtenni, így ez tekinthető maximális várakozási időnek.

Butora Tamás, Hőnich Richárd DLA, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter DLA (Mesteriskola)

 

Sikló - építész: Butora Tamás, Hőnich Richárd, Kern Ádám, Riesz Abigél, Zilahi Péter

 

vélemény írásához jelentkezzen be »