építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A növekvő kereslet húzhatja az építőipart

Az építőipar növekvő szerződésállománya jelzi az ágazat fellendülését, ám a fellépő szakemberhiány még mindig érdemi kockázattal jár. A Nemzetgazdasági Minisztérium arra számít, hogy idén az ágazat 0,5 százalékponttal járul hozzá a GDP éves növekedéséhez.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az új szerződések számának folyamatos gyors növekedése azt jelzi, hogy a következő fél, illetve egy évben is adott a kereslet, ami húzhatja magával az építőipart. Kockázatot jelent viszont, hogy a kivitelezők egyre nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek, ami már most is korlátozza az ágazatban lévő növekedési potenciált. Ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti.

A KSH csütörtöki gyorsjelentése szerint júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Marczinkó Zoltán hangsúlyozta: "a kormányzati intézkedések elősegítették a beruházások növekedését. Idén az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, ez 34 százalékkal magasabb érték, mint az előző év azonos időszakában. A családi otthonteremtési kedvezménynek (CSOK), valamint a lakásépítés kedvezményes általános forgalmi adójának (ÁFA) köszönhetően a lakásépítési engedélyek száma is jelentősen nőtt. A lakásépítések részesedése az építőiparon belül 7 százalék volt az elmúlt öt év átlagában, ez a becslések szerint 2017-ben 10-12 százalékra emelkedik." Kiemelte, hogy az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, hozzátette ugyanakkor, hogy ebben a kormányzati intézkedések mellett a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszott.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket, és ez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti.

"A megkötött új szerződések nagyfokú volumennövekedése, valamint az építőipar komoly kapacitáshiánya alapján prognosztizálható, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket, és ez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti. A jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében már-már komolyan elharapódzó verseny folyik, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik – bizonyos szegmensekben akár 300%-nál jár-, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árszintfelhajtó hatással bír. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szakmunkások visznek haza háromszor magasabb munkabért, mivel ennek egy része profitként csapódik le, ami után adót kell fizetni, beruházásokat lehet belőle indítani, tehát kedvező hatással bír a magyar gazdaságra.

A kapacitáshiány mellett nem szabad elfelejteni az építőipar másik nagy problémaforrását: a hatékonyságot. Ez a nehézség már a recesszió előtt is megfigyelhető volt, ám a minőségi munkaerő kivándorlása miatt még romlott is. A jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát a kivitelezőknek kell feloldania. Meglátásunk szerint a kellő szaktudással rendelkező, minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében komolyabb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre, illetve a lojalitásukat elősegítő programokat szükséges kidolgozni – hiszen a szektorban sajnálatos módon jelenleg csak bérverseny tapasztalható."

 

vélemény írásához jelentkezzen be »