építészet : környezet : innováció

Akár a BIG is tervezheti az új Közlekedési Múzeumot

Sikeres hazai és világhírű nemzetközi építészirodák vesznek részt a Közlekedési Múzeum új telephelyének kialakítására kiírt tervpályázaton. A MÁV egykori Északi Járműjavítójának területén, a vasúti üzem értékes épületeinek megőrzésével és bővítésével nemcsak az ország egyik legnépszerűbb múzeuma talál végleges otthonra, hanem egész új kulturális városnegyed születik.

"Fordulóponthoz érkezett a Közlekedési Múzeum 2016-ban megindított átfogó megújítása: nemzetközi építészeti pályázaton választjuk ki a múzeum új telephelyének tervezőjét. Az egykori Északi Járműjavító területén megvalósuló beruházás Európa egyik legjelentősebb, barnamezős területen végrehajtott kulturális projektje. Ezt tükrözi a pályázaton résztvevő építészirodák névsora, ugyanis neves hazai szakemberek mellett több világhírű tervező is részt vesz a megmérettetésen. A Közlekedési Múzeum történetének legnagyobb beruházása indul el, melynek eredményeként olyan új épületegyüttest kapunk, amelyet kifejezetten múzeumi célokra terveztek és karakteres építészeti alkotásként jelenik meg Budapest térképén. Az új telephelyen a korábban szétszórt funkciók, a kiállítás, a kutatóhely, a raktár és a tekintélyes szakkönyvtár végre egy helyre kerülhet. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy szándékainknak megfelelően a Közlekedési Múzeum élményközpontú, korszerű, látogatóbarát intézményként, több generációs közösségi térként működjön és a következő évtizedekben a budapesti családok és a fővárosba látogatók egyik fő szabadidős célpontja legyen." – nyilatkozta Vitézy Dávid főigazgató.

A kormány 2017 decemberében döntött arról, hogy az intézmény közlekedéstörténeti egységének új telephelye Kőbányán, a MÁV egykori Északi Járműjavítójának mintegy 7 hektáros telkén épüljön meg. A terület egyik emblematikus épülete a MÁV 1958–1962 között épített ún. Dieselcsarnoka, amely a 20. század ipari építészetének jellegzetes, a maga idejében korszerűnek számító mérnöki alkotása volt. Az épület déli része, az Igazgatósági fejépület műemléki védelem alatt áll. A mögötte elhelyezkedő kilenc párhuzamos hajóból álló, mintegy 110 méter hosszú csarnok alkalmassá tehető a múzeum nagyméretű műtárgyakból, például vasúti és villamos kocsikból, buszokból, gépkocsikból álló gyűjteményének elhelyezésére.

A korábbi városligeti épülethez képest az új helyszínen több mint két és félszer akkora, 13 ezer négyzetméternyi kiállítótér áll az intézmény rendelkezésére. Míg az előző kiállítóhelyen csupán 80 eredeti jármű bemutatására volt lehetőség, az új tárlaton legalább 190 darabot láthat majd a közönség. A bővülés azonban nemcsak mennyiségi: a múzeum tervei szerint a kiállítás elsősorban az emberre, a személyes tapasztalatokra, a társadalom és a közlekedés kapcsolatára fókuszálva mutatja be a hazai közlekedéstörténet reformkortól napjainkig tartó időszakát. A korszerű raktár hosszú időre megoldhatja a múzeum raktározási problémáit, és jelentős része időszakosan látogatható lesz. Ennek köszönhetően a jelenleg 21 ezer darabos, folyamatosan bővülő gyűjteményből minden korábbinál több érték válik a nagyközönség számára hozzáférhetővé. Az új helyszín lehetőséget ad az intézmény értékes dokumentumtárának és könyvtárának méltó elhelyezésére, a kutatók és a nagyközönség számára egyaránt nyitott szellemi műhely létrehozására. A tervezett Restaurátorműhely és Kompetenciaközpont az ország egyetlen műszaki restaurátori tudásbázisa lesz, amely továbbképzési feladatokat is ellát.

Az új múzeumi épületegyüttes kialakítása rendkívül összetett építészeti és városfejlesztési feladat. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori Északi Járműjavító Eiffel-csarnokában épülő Opera Műhelyházhoz. A két beruházás együttesen Budapest legnagyobb, barnamezős jellegű kulturális városfejlesztését alkotja, amely – a Népliget és a volt Józsefvárosi pályaudvar területének tervezett rehabilitációjával – alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti, alulhasznosított átmeneti zóna városszerkezeti pozícióját.

Számtalan nemzetközi példa mutatja, hogy az egykori ipari területek kulturális célú hasznosításával egyedi hangulatú, karakteres építészeti és tájépítészeti alkotások születhetnek. A legalkalmasabb tervező megtalálása érdekében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum nemzetközi pályázatot hirdet, amelyen 15 pályázó vehet részt. A meghívottak között több sikeres magyar és világhírű külföldi építésziroda található, amelyek az elmúlt években nagyszabású múzeumi projektekkel, vagy történelmi környezetbe ágyazott kortárs építészeti alkotásokkal tettek szert hírnévre. A meghívott résztvevők körén túl a fennmaradó helyekre bármely tervező pályázhat, aki az alkalmassági feltételeknek megfelel.

A részvételi szándékukat kinyilvánító építészirodák: 3H Építésziroda, Amanda Levete Architects Ltd., Atelier Brückner GmbH, Bjarke Ingels Group, Caruso St John Architects, CÉH Zrt. + Foster & Partners, David Chipperfield Architects, Diller Scofidio + Renfro, Építész Stúdió Kft., KÖZTI Zrt., Lacaton & Vassal Architects.

A pályaműveket ismert hazai és külföldi szakértőkből álló Bírálóbizottság értékeli:

  • Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
  • dr. Makovényi Ferenc PhD építész, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
  • Prof. Enric Batlle PhD építész és tájépítész
  • Demeter Nóra DLA építész, a Budapesti Építész Kamara delegáltja
  • Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, a Miniszterelnökség delegáltja
  • dr. Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár
  • Prof. Pedro Gadanho építész, kurátor, a lisszaboni Művészeti, Építészeti és Technológiai Múzeum igazgatója
  • dr. György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja
  • Z. Halmágyi Judit DLA építész
  • Pieter Jonckers, a Train World Brussels igazgatója
  • Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum nyugalmazott főigazgatója
  • Mártonffy Miklós, Budapest Főváros Városépítési Főosztályának vezetője
  • dr. Pap Sándor, Kőbánya alpolgármestere
  • Marcela Steinbachová PhD építész
  • Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője
  • Winkler Nóra művészeti újságíró


További információk a tervpályázatról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum oldalán olvashatók. 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »