építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Csipkerózsika álmából ébredve - Rózsakert Szabadtéri Színpad

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kezelésébe adott nyíregyházi szabadtéri színpad elmúlt évei egy sikeres koncepciót igazoltak. A város színház szerető közönsége számos produkciót tekinthetett meg. A telt házas előadásokat és a sikeres bemutatókat követően nyilvánvalóvá vált, hogy az elkezdett színházszakmai munka a szabadtéri színpad teljeskörű felújításával folytatható. Nyíregyháza szabadtéri színpada az A’ Stúdió ’90 Kft. tervei alapján született újjá.

A Szabadtéri Színpad története

Nyíregyházán a XX. század első évtizedeiben igényként merült fel egy szabadtéri színpad létrehozása, mely az 1800-as évek közepétől nagy sikerrel működő kőszínház kulturális szerepét vállalta volna át a színházi évadon kívüli nyári hónapokban. Erre egészen az 1930-as évekig kellett várni, akkor Sóstógyógyfürdőn egy földvárszerűen kiképzett sáncot hoztak létre, azonban ebben az amfiteátrumszerű építményben már nem kerülhetett sor komolyabb színi előadásra, mert a háború közbeszólt. A II. világháború és az utána következő újjáépítés évtizedei alatt a szabadtéri színpadról megfeledkeztek, megépítésének igénye az ötvenes években merült fel újra.

A döntést követően 1955-ben Paulinyi Zoltán tervei alapján megkezdődött a kivitelezés. A korábbiaktól eltérően azonban helyszínnek az akkori városvezetés a belvárost keresztülszelő közpark, a Benczúr tér déli végét jelölte ki, mely utólag nem bizonyult szerencsés döntésnek. A létesítmény 1957-ben készült el 1200 fős befogadóképességgel. A '80-as évekre, az akkor már majd’ 30 éves szabadtéri színpad műszaki eszközei jelentősen elavultak, a rekonstrukció többmillió forintos beruházást igényelt volna. Ez, valamint a hangos előadások miatt a szomszédos ingatlanok tulajdonosaitól érkező számtalan panasz és bejelentés véglegesen megpecsételte az intézmény sorsát. Ugyan a színház még 1984-ben egy komolyabb felújítást követően újra megnyitotta kapuit, az akusztikai problémák miatt csak hosszabb-rövidebb kihagyásokkal, és komoly műszaki kompromisszumokkal üzemelhetett napjainkig. Az utolsó 3 év azonban egy sikeres koncepciót igazolt. A Móricz Zsigmond Színház üzemeltetésébe adott intézmény újra sikeres előadásokat, vendég produkciókat hozott a város színház kedvelő közönsége elé. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az elkezdett színházszakmai munka csak annak teljeskörű felújításával folytatható eredményesen, mely egyaránt kiszolgálja a nézők megváltozott igényeit, korszerű technológiájával teljesíti a legkülönlegesebb színházszakmai követelményeket, végül orvosolja az oly régen elvárt, szomszédos ingatlanok akusztikai védelmét is. Mindezt kiemelten fontos városképi-, városépítészeti és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelve.


Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba

Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba


A terület bemutatása

A szabadtéri színpad Nyíregyháza belvárosának frekventált helyén áll, a Benczúr tér két oldalán lévő egyirányú utcák között, két hosszú-, párhuzamos térfal déli végét lezáró elemként. Az ingatlant határoló térfalak az idők folyamán sajnos átépültek, elvesztették hajdani polgárvárosi megjelenésüket. Mára csak zárványként, helyenként megjelenő nagypolgári házak emlékeztetnek a hajdani beépítésre és utcaképre. A nyugodt, békebeli, századfordulós hangulatot felváltotta a zaklatott, különböző stílusú, és beépítésű vegyes funkciójú (társasház, lakóház, üzlet, iroda, iskola) épületek zártsorú beépítése, melyek gyakran formajegyeikkel, színhasználatukkal is elütnek egymástól.

A szabadtéri színpad épületei és kapcsolódó zöldfelületei a hangulatuk, a városban elfoglalt kiemelt jelentőségük, és építészeti értékük miatt műemléki védelem alatt állnak. A „szocreál” stílusban megvalósult épületegyüttes egy rózsakertet ölel körbe, mely alapvetően határozza meg az egész fogadó tér hangulatát. Azonban a nézőteret határoló elvadult, gondozatlan „zöldfal”, valamint a színészek fogadására, felkészülésére, a produkciók előkészítésére és bemutatására szánt színpad és kiszolgáló épület megjelenése méltatlan volt ezen „romantikus” hangulathoz. Mindezeken túlmenően pedig a műszakilag teljesen elavult színháztechnikai eszközök és az akusztikai árnyékolás teljes hiánya okozott a színház műszaki személyzetének állandó problémát és kihívást.


Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba

Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba


Az építészeti koncepció

A fentiekből érzékelhető, hogy az ingatlan fejlesztését alapvetően három jól meghatározott irányú műszaki tartalom mentén határoztuk meg. Szükségessé vált a nézők mai szinten elvárt kiszolgálása, a minden igényt kielégítő színházszakmai munka biztosítása, és a szomszédos ingatlanok akusztikai védelme. Mindezt úgy, hogy egyrészt a szabadtéri színpad műemléki védelem alatt álló együttesét, és ezzel együtt az egyedülálló hangulatát sikerüljön megőrizni, másrészt a színházszakmai és üzemeltetési szempontok figyelembevételével megvalósuló létesítmény az érzékeny városi szövetre a legkisebb hatást gyakorolva biztosítsa az elvárt műszaki paritásokat. Az eredeti építmény alapvetően hosszirányú tengelyre szimmetrikusan szerkesztett rendszeréhez és funkcionális struktúrájához adódott egy haránt irányú „hangulati” tengely, mely a műemléki együttest választja el a korszerű, és modern eszközökkel felszerelt és megfogalmazott színházi tértől, gyakorlatilag a nézőket két díszlet közé helyezve.

Fő hangulati elemként a színpad eredeti erőteljes és meghatározó kert/park zöldövezeti funkciója került előtérbe. A műemléki gépház és a nézőtér régi zöld homlokzatai, a létesítmény városi szövetben történő beékelődése, a Benczúr tér erős karaktere, és a közvetlen szomszédként megjelenő „Jereván” sörkert térben úszó tömege egy, a tér irányába kevéssé kemény, határozott, úszó tömegformálást igényelt, mely megtartja és megjelenésével utal a szabadtéri színpad eredeti kert jellegére. A színpad idényjellegű működését kiszolgáló és biztosító szcenikai berendezéseinek, szerkezeteinek, és az akusztikai árnyékoló paneleinek tervezésénél fő szempont volt a bontható-, összecsukható-, eltűntethető-, mobil kialakítás. Így a műemléki épületegyüttes, a rózsakert és a park kiemelése, fókuszba helyezés érdekében a szabadtéri színpad színházi idény alatt-, előtt-, és után is biztosított a színháztechnikai eszközök és szerkezetek transzparens megjelenése. Ennek értelmében a tér felőli kiszolgáló épület több darabra bontott, megosztott, mögöttes alaprajzi funkciókhoz igazított, tömegformálása a szomszédos épületek léptékváltozásaihoz igazodik. Az idényjelleghez igazodó, könnyed, légies építészeti megjelenést az eredeti nézőtéri zöldhomlokzatra utaló eszközökkel is szerettük volna erősíteni.

Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba

Rózsakert Szabadtéri Szinpad rekonstrukciója - építész: Banu Roland, Tenkely Szabolcs - fotó: Csutkai Csaba


A kiszolgáló épület és a gépház között acél keretszerkezet húzódik, mely a színháztechnikai eszközök-, valamint az összetolható színpadfedés és az összetolható akusztikai szerkezeti elemek fogadásán túlmenően geometrikus rendszerben rögzített acél sodronyok fogadására is szolgál. A sodronyokon idővel felfutó és irányítottan, kertészeti eszközökkel elburjánzó növényzet sajátos, egyedülálló hangulatot eredményez, úgy, hogy idény alatt zöldfalként a színházi tér takarását biztosítja, idényen kívül pedig a tér zártságát oldja, átlátható, transzparens megjelenésével. Az acél keretszerkezet a kiszolgáló épületen körbefordulva létrehoz egy egyértelmű, de megjelenésében inkább szigetszerűen úszó lehatárolást a tér felé, így a „Jereván” sörkert szigetszerűen úszó tömbjére reagálva könnyed térfalat képez, a régi acélkerítéssel leválasztott, betonozott technikai kiszolgáló létesítmények helyett.

Banu Roland

 

vélemény írásához jelentkezzen be »