Legújabb cikkében, több külföldi példát is szemlézve, dr. Rigó Mihály a fővárosi közlekedésfejlesztés lehetséges jövőjéről ír. Mindemellett javasolja, hogy a közlekedésfejlesztési döntések egyetlen szempontja a modal split legyen.
Miért nem kétoldalas, szimmetrikus város Szeged? Miért ilyen nagy a különbség a beépített területek arányában a Tisza jobb és bal oldalán? Dr. Rigó Mihály írása a lehetséges okokról és a Szeged környéki elképzelésekről, melyek befolásolhatták Újszeged sorsát.
Táborozhatnának-e a szegedi gyerekek Gyálaréten a holtág partján? Rigó Mihály egy nomád gyerektábor kialakításának lehetőségét villantja fel ezúttal, és rögtön össze is foglalja az itteni Holt-Tisza ág nyújtotta kihívásokat, lehetőségeket, értékeket.
Rigó Mihály szerint a Magyar Mérnöki Kamara alapgondja a kamara és a mérnökök társadalmi elfogadottsága, funkciója és a politizálás megítélése. Mostani írásában a mérnökség létbizonytalanságát járja körbe, illetve összeveti a nagy elődök helyzetével, véleményével.
Szeged Önkormányzata Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) készítését határozta el 2016-ban, amivel kapcsolatban társadalmi egyeztetésre hívta a környék lakóit és az érintetteket. Rigó Mihály mostani írásában összegzi eddigi cikkeinek vonatkozó mondandóját, így...
Legyen-e áruszállító hajózás ma a Tiszán? Fontos tisztázni a kérdést, mivel a szegedi Déli-híd építési költsége a válasz függvénye - a döntés nem hídmérnöki feladat, hanem gazdasági. Vedres István, Szeged egykori városi főmérnöke és a hajózható csatornák...
Az árvíz ellen sok módon lehet védekezni - az alábbi példa is ezek közül mutat be egyet, melyet sajnos a hazai vízügyi szakma mellőz. Rigó Mihály írásának célja egy követhető, élő, működő német minta, egy lehetőség bemutatása a szegedi gondolkodó társadalomnak.
