építészet : környezet : innováció

Egy egykori termálfürdő újragondolása

Rádler Luca tervének alapfelvetése valós igényre épül. A Lepencei Strandfürdő több mint tíz éve zárta be kapuit a látogatók előtt, de a strand újranyitásának kérdése azóta is foglalkoztatja a környékbelieket. A Lepence-völgy specialitását adó gyógyvíz, a természeti környezet, a dunakanyari panoráma és a fõúti csomóponti fekvés olyan adottságok, amelyek egyedülállóvá teszik a tervezési területet.

"...,A Lepencei strand újranyitásának vágya régóta él a visegrádiak szívében, és a korábbi fürdőzők is hiányolják az egykori, sajátos hangulatú gyógyvizes strand világát, amelynek csak tovább emelné színvonalát, ha a mai kor igényeinek megfelelően fejlesztenék."

"...A 2008-ban bezárt strand csak szezonális működésű volt, de a budapestiek és a Dunakanyar településein élők által jól ismert és kedvelt termálvizes strandfürdő és környezetének kiemelkedően kedvező adottságai, jó fekvése lehetővé és kívánatossá teszik a gazdaságosabb téli-nyári, egész éves üzemeltetést, s ennek érdekében szükséges a fürdő komplex újjáélesztése."

"A városban jelenleg nem üzemel hagyományos strandfürdő, a fürdőszolgáltatást kizárólag a helyi szállodák wellness részlegeiben érhetik el a turisták."

Lepencei Strandfürdő újranyitásának alternatíváiról készült elemzésből: Visegrádi Hírek 2017 áprilisi különszám

 

Alapfelvetés

A térség nem csak geopolitikai szempontból fontos, a Dunakanyar egyben a világörökség részeként kultúrtáj is. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. A térség vulkanikus eredetű hegyrajza, domborzata mellett, vízrajza is gazdag. Különleges atmoszférája, az egymás mögött húzódó vulkáni hegyvonulatok rétegei és erőteljes térbeli nyíltsága miatt számomra mindig is az egyik legkedvesebb hely volt az országban.


Légifotó

 

Helyszín

A választott helyszín Visegrád és Dömös között, Lepence-völgy mellett fekszik. A Dunával párhuzamos 11-es számú főút és a Pilisszentlászló felé tartó út menti területen található a volt Lepencei strandfürdő, amely talán az ország egyik legjobb pozíciójú strand területe, kilátással a Dunakanyarra és a Visegrádi várra. Ezen a területen 39 °C fokos vízre alapozva 1977-ben építettek teraszos kialakítású strandot. A termálfürdő úgynevezett héjszerkezetének terve Zsuffa András nevéhez fűződik, aki a miskolctapolcai barlangfürdőt is tervezte. Lepencén három medence működött, amelyből kettőt termálvízzel töltöttek fel. Tíz éve bezárta kapuit, de a strand kérdése azóta is foglalkoztatja a régi vendégeket, és Visegrád város önkormányzatát. Az ország egyik legmélyebb aktív termálkútja, valamint a Duna melletti, magaslati pozíció alapvető indok és megerősítés a helyszín továbbgondolására.

A terület valóságban is egy jövőbeni fejlesztés kulcsterülete, hiszen termálturisztikai szempontból nincs még egy ilyen értékes terület a Dunakanyarban. Célom az volt, hogy a városlakók számára elérhető strand bővítést tervezzek, mivel a városban jelenleg nem üzemel hagyományos értelemben vett strandfürdő.

A terület körülbelül háromnegyede erdő. Különleges domborzati viszonyokkal rendelkezik: jelentős szintkülönbség található a megérkezés és a karélyos termálmedence között. (Általánosan 25%-os lejtésű hegyláb.)

A helyszínt, illetve a régi strandfürdő fő tengelyeit és útrendszerét vizsgálva egy jól működő, megtartandó rendszernek tartom, amelyre a terv szerinti beépítéssel igyekeztem ráerősíteni. A volt strandfürdő épületei, medencéi kevésbé reagálnak a kilátásra, a fenti karélyos medence kivételével. Hangsúly inkább a déli területen volt, mivel a nyári használat során a benapozottság a fő szempont, ugyanakkor az északnyugati területről nyíló egyedülálló panoráma mindenképpen hasznosítandó.


Lepence völgy helyszínrajza

 

Bővítés

A bővítés apropója a strandfürdő téliesítése, illetve az időközben lebontott fogadóépület újratervezése volt. (A strand többek között gazdaságtalan működés miatt kényszerült bezárni 2007-ben.) A jelenlegi állapot szerint a területen három medence található, romos büfé és mosdó épületek, illetve egy vízforgató gépház. A természet kezdte visszafoglalni a területet; a betonhéjak tetejét moha borítja, a régi sportmedence melletti lelátó sorai közt fák vertek gyökeret. A meglévő épületek többsége nagyon lepusztult állapotban van, megtartandónak a medencéket ítéltem, mivel a szétszórt melléképületek az új épület tömegébe nem integrálhatóak, eredetileg csak a nyári szezonban való használatra épültek, épületszerkezeteik, nyílászáróik hőhidasak, gazdaságosan nem korszerűsíthetőek vagy téliesíthetőek.

 

Makettfotó - építész: Rádler Luca

 

Konklúzió

Feltérképeztem hogyan működhetett a Lepencei strandfürdő, mi volt a dramaturgiája, miben rejlett vonzereje. Az erdővel határolt területen a közlekedés mindig változatos, a feltárulások és a kilátás miatt is. A Zsuffa András által tervezett betonhéjas medence a legnagyobb és legkarakteresebb objektuma a területnek, amely uralja a látványt, hangsúlya továbbra is megtartandó. A terület vonzereje egyértelműen magaslati helyzetéből, illetve a Duna közelségéből adódik. Az intenzív domborzati adottságokat érdemes kihasználni, és mivel egy kiemelkedő tömeg idegennek hatna a hegyoldalon, így tájba simuló beépítés mellett döntöttem.

A fürdő fogalmát, tereit vizsgálva, az mindig is közösségteremtő, kapcsolódási pont volt, amely a vizsgált történelmi és kortárs példák esetében általában centrális terek sorozata. Atmoszféráját a gőz, a fény és a víz alkotja. Ugyanakkor a Lepencei kültéri termálfürdő eltérő az általam vizsgált példáktól nem csupán különleges domborzati adottságai miatt, hanem pozíciójából adódóan, valamint a beépítés lazasága miatt is.


Madártávlat - építész: Rádler Luca

Panoráma, szauna - építész: Rádler Luca

 

Programalkotás

Feladatnak éreztem a hosszan elnyúló terület összefogását, így döntöttem egy tömegbe való integrálás mellett, illetve ha a téli üzemet tekintjük a bővítés indokának, egy tömegekre hulló kültéri fürdő kevésbé működőképes.

A tervezett fogadóépületben olyan funkciók kaptak helyet, amely biztosítják a vizionált strand és termálfürdő egész évben fenntartható működését mint pl. szaunák, sókamra, masszázs, egy kisebb belsőtéri medence, illetve öltözők és egy nagyobb kapacitású büfé, amelyek nyári üzem során is kiegészítik a fürdőélményt a kültéri medencék intenzív használata mellett.

 

Koncepció

A telepítés a panorámára fókuszálva egy lineáris, keskeny épületet eredményez, amely forma egy konkrét terepvonal mentén szerkesztett. Az épület hegyoldalba bevájt tömegével a terep természetes lejtését igyekszik nem megbontani, abba beleilleszkedik. A horizontális tömeg inkább mint háttér szerepel a hegyoldalon, a főszereplő egyértelműen a karélyos termálmedence. Terei erőteljesen kifelé orientálódnak. A fény bejutását egy, az épület teljes hátfalának mentén végigfutó, folytonos felülvilágító sáv biztosítja. Ez alatt a különböző wellness funkciókhoz kapcsolódó zuhanyzók, előzuhanyzók találhatóak.

A kétszer megtörő szalagépület tulajdonképpen egy terepvonalra ültetett funkciósor. A felső medencéhez az épület két végén kialakított rámpán, illetve lépcsőn, majd ösvényeken haladva, illetve télen a felülvilágított földalatti folyosón keresztül, egy közvetlenül a medence mellett üzemelő, meglévő támfalba rejtett lifttel juthatunk fel. Fontos és tudatos szempont, hogy a fenti termálmedencét nem rögtön és nem a legegyszerűbb úton érjük el. Ennek szerepe, hogy az új épület mint felvezetés, kiegészítés működik, csak később érjük el a fürdő csúcspontját, az 1982-ben Zsuffa András által tervezett betonkarélyos termálmedencét.

 

Belsőtéri medence - építész: Rádler Luca

Földalatti közlekedő kúttal - építész: Rádler Luca

 

Működés

A megérkezés az alsó szinten történik, ahol büfé, jegypénztár és személyzeti öltözők találhatók. Az inkább zártabb, barlangszerű előcsarnokból beljebb haladva a teljes felületén felülvilágított közlekedőmag (üveg szerkezetű lépcsővel) már sejteti a fenti világot, felvezet a kabinos rendszerű öltözőblokkhoz, ahol csak az átöltözés után tárul elénk a Dunakanyar panorámája.

Az épület harántfalas rendszerű, a kisebb rasztertávolságok közt kialakuló üvegfallal határolt tereiben a fürdő zárt funkciói találhatók (masszázs, sókamra, szaunák, stb.), a köztes negatív terek panorámás pihenőterekként funkcionálnak, melyek mögött felülvilágított zuhanyzósor, előtt pedig födémmagas tolóajtók kapnak helyet. Tekintve a nyári üzemet, amikor az épület megnyílik a kültér felé, az épület átszellőző nyitott teraszként működhet.

A homlokzat teljes felületén strukturált függönyfal, kizárólag belső oldali látszó bordákkal rendelkező üvegprofilba rejtett csatlakozásokkal, a pihenőterek előtt üveg tolóajtó rendszerrel kiegészülve. A teljes nyitás a külső tér felé ellensúlyozza az épület bevájtságából esetlegesen adódó zárt érzetet. A belső terek anyaghasználatukban egységesek, a falak és a födém felületkezelt látszóbeton (igazodva a meglévő medencék anyaghasználatához). A tető teljes felületén intenzív zöldtető, mivel célom volt a terület zöldfelületeiből mennél kevesebbet elvenni.

Igyekeztem egy nyugodt tömegű épületet tervezni, amely nem konkurál a meglévő strand elemeivel, hanem összeköti és kiegészíti őket, illeszkedve a környezeti adottságokhoz, ugyanakkor helyzetbe hozva annak erősségeit és lehetőségeit.

Rádler Luca

 

// Beke András opponenciája itt érhető el. //

 

vélemény írásához jelentkezzen be »