építészet : környezet : innováció

Egy nagyszerű historista — Fellner Sándor

Kiváló művei közé tartozik a Bulyovszky-villa, a Gerbeaud-ház és a Frankel Leó utcai zsinagóga, de leginkább az egykori Pénzügyminisztérium épületéről ismert. Ő Fellner Sándor építész; főművének teljes rekonstrukciója nemrég kezdődött el a Budai Várnegyedben.

Pesten született 1857. január 22-én zsidó családba, tanulmányait pedig a Királyi József Műegyetem és a bécsi Akademie der Bildenden Künste hallgatójaként kezdte. Később Párizsba utazott, ahol a nagyhírű École des Beaux-Artsban maga Charles Garnier, a párizsi Operaház tervezőjének tanítványaként szélesíthette tudását. 1879-ben hazatért Magyarországra, és nem sokkal később meg is alapította saját építészeti irodáját. Első jelentős munkája érdekes módon nem tervezési, hanem műemlékvédelmi természetű feladat volt: Pulszky Károly művészettörténésszel közösen végezte az esztergomi Bakócz-kápolna felmérését, melynek eredményeire ma is nagyban támaszkodnak a kutatók.

Korai, már önállóan tervezett jelentős épülete Bulyovszkyné Szilágyi Lilla színésznő Andrássy úti nyaralója volt, mely 1885-re készült el. A kétemeletes historizáló, leginkább német reneszánsz elemekkel díszített épület legjellegzetesebb eleme a főhomlokzat díszes oromzata, melyen Szapphó alakjában maga a művésznő látható.


Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény



Első középület megrendelését viszonylag hamar, 1886-ben kapta: a lakóházak közé épített Vasvári Pál utcai zsinagóga neoromán stílusban épült. Visszafogott homlokzata kimunkált belsőépítészetet rejt, melynek legdíszesebb részlete a tóraszekrény. 1887-ben aztán ismét megbízást kapott egy zsinagóga tervezésére, akkoriban épült ugyanis a Frankel Leó úti imaház. Az eredetileg szabadon álló, 1928-ban körbeépített struktúra neogótikus stílusú, téglaburkolatos homlokzatának a szamárhátívek kölcsöneznek keleties ízt.


A Vasvári Pál utcai zsinagóga homlokzata, 1989., Forrás: Fortepan


A Frankel Leó úti imaház, Forrás: bzsh.hu


Hasonló stílusban épült 1894-ben Keppich Emil magánpalotája a Szobi utcában. Főhomlokzata síkszerű, visszafogott, de neogótikus díszítésének köszönhetően mégis elegáns. A belső tér jelentős átalakításon ment keresztül, hiszen 1956-tól itt működött a Mentőkórház. A csillagboltozatos előtér, a lépcsőház, és az első emeleti kandalló azonban sejtetnek valamit az eredeti dekorációból. Merőben más stílusú a Pasteur Intézet pavilonja, melyet az Ezredéves Országos Kiállításra (millenniumi kiállítás) tervezett Fellner a Városligetbe, 1896-ban. A kisméretű, klasszicizáló épület eltért korábbi munkáitól, de a szakértelem és harmónia egysége ugyanúgy jellemezte.


A Pasteur Intézet pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon, 1896., Forrás: Budapest Képarchívum


A következő években több bérházat is tervezett, majd 1899-ben megkapta egyik legjelentősebb megbízását: a Pénzügyminisztérium épületének megtervezését a budai Várban, a Szentháromság téren. Az 1904-re elkészült neogótikus épület a magyarországi historizmus egy viszonylag késői, ámde igazán kiváló példája. A neogótikára nyilvánvalóan a minisztérium szomszédságában álló Mátyás-templom stílusa miatt esett a választás. Az épületről készült archív fotókon több, a templom épületéről kölcsönzött dekorációs elem is megfigyelhető, ilyen a tornyok kialakítása és a tetőcserép mintázata is. Természetesen a belső térben is reprezentatív neogótikus stílussal, bonyolult rendszerű boltozatokkal és impozáns lépcsőházakkal találkozhattunk. Mai, háború utáni állapotában visszafogottabb, de szerencsére a belső térben még ma is sok eredeti részlet látható.


A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., forrás: Fortepan


Az épület 1947-es állapota, Forrás: Fortepan


A Rados Jenő építész által leegyszerűsített mai homlokzat., Forrás: Egykor.hu

 

Felújítása után a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollégiuma kapott benne helyet, majd később a Magyarság Háza otthona lett. Az épület nemsokára visszanyerheti régi funkcióját, ami az épület teljes rehabilitációjával is együtt jár.


Belső fotó a Pénzügyminisztérium építéséről, 1926., Forrás: Fortepan, BFL, jelzet: HU BFL - XV.19d.1.01


A Pénzügyminisztérium egyik irodája, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum


Az 1900-as évek elején, illetve az 1910-es években is több nagyszabású vidéki vadászkastélyt, városi bérházat és üzletházat tervezett, melyek közül a legjelentősebb talán az 1912-ben, korábbi épületek átalakításával és bővítésével létrehozott Gerbeaud-ház volt. A leginkább klasszicizáló késő barokk stílusúnak mondható, de a legfelső szinten szecessziós elemekkel díszített épületben került kialakításra Gerbeaud Emil új cukrászdája.


A Vörösmarty téri Gerbeaud-ház, 1944., Forrás: Fortepan

 

Egyik leghíresebb munkája a Markó utcában van: 1913 és 1918 között itt építették az Igazságügyminisztérium, vagyis a Kúria, Magyarország legfelsőbb bíróságának mai épületét. (Nem összekeverendő a Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi palota épületével, melyben ma a Néprajzi Múzeum található.) A robosztus és monumentális épület homlokzatán rengeteg klasszicizáló elemet láthatunk, melyek az államhatalom és az igazságszolgáltatás stabilitását hivatottak szimbolizálni.


A Kúria főbejárata 1926-ban., Forrás: Fortepan


A Ritz Szálló képe egy 1914 és 1918 között kiadott levelezőlapon., Forrás: Budapest Képarchívum

 

Egészen más stílusban tervezte ekkoriban a hajdani Ritz Szállót is, mely a Duna-parton állt. A francia barokk és klasszicizáló elemekkel kialakított 120 szobás luxusszálló igen korszerű és nagyszabású épület volt, a második világháború után azonban lebontották. Helyén az egykori Forum, a mai InterContinental szálló áll, melynek épületét Finta József tervezte.
Az első világháború után érdekes módon többé nem tervezett, figyelmét teljes mértékben a Magyar Építőművészek Szövetsége felé fordította, melynek egyúttal vezetője is lett. 1944. novemberében hunyt el, a budapesti gettóban.


Az egyetlen fennmaradt kép Fellner Sándorról.

 

Paár Eszter Szilvia

 

23 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »