építészet : környezet : innováció

Építésügyi liberalizáció szakmai kontroll nélkül

"A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán." - írja Nagy Imre építész, aki konkrét javaslatokkal állt elő a 300 nm alatti lakóépület bejelentési eljárásához. 

A legutóbbi hónapokban lezajlott építésügyi jogszabályi liberalizáció aggályos méreteket öltött. Tapasztalható, hogy veszélyeit a szakma még fel sem fogta igazán. Érdemes egybegyűjteni a több lépcsőben jogrendbe épített "egyszerűsítést", milyen építési tevékenységi körről is van szó. Mivel építési engedélyezési eljáráshoz kötődik, a polgármester településképi véleményt nem adhat (azaz tervtanácsi véleményezés nem lehetséges):

  • épület átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket,
  • épület homlokzatának átalakítására – méretkorlát nélkül -, beleértve a helyi védett épületeket
  • épület nyílászáróinak megváltoztatására - méretkorlát nélkül – beleértve a helyi védett épületeket

(fenti esetekben településképi bejelentési eljárás lehetséges, viszont építésfelügyeleti kontroll nem előírt, ugyanakkor kiviteli terv csak legalább két építményszint esetén-, továbbá bizonyos szerkezeti méretek-, ill. vb. szerkezetek alkalmazása esetén kell, ugyanakkor tervezői felelősségbiztosítás és -művezetés nem szükséges)

  • 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépület építésére,
  • lakóépület bővítésére, max. 300 m2 hasznos alapterületig, beleértve a helyi védett épületeket
  • 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóépület bővítésére, ha egy lakás bővül saját használatra (méretkorlát nélkül), beleértve a helyi védett épületeket

(ez utóbbi esetekben településképi bejelentés sem lehetséges; kizárólag - építés közbeni - építésfelügyeleti kontroll előírt, és csak egyszerűsített kiviteli terv készítendő, viszont tervezői felelősségbiztosítás és - művezetés kötelező).

Gyakorlatilag a kisebb volumenű építési tevékenységek teljes körét érinti ez a liberalizáció. Ezzel jelentősen csökkent a tervezendő feladatok köre is. Hatalmas immár az a halmaz, ahol sem hatósági kontrollra, sem főépítészi/tervtanácsi kontrollra nincs lehetőség a kivitelezést megelőzően. Ám ez a halmaz ugyanúgy az építészeti kultúra része, mint a másik halmaz, ugyanolyan fontosnak kell tekinteni. A települések történeti városrészeinek kontroll nélküli átépülése reális veszély, az ez elleni preventív eszközök - településképi arculati kézikönyv (TAK), településképi rendelet, konzultáció lehetősége - eredményessége több szempontból kétséges, hiszen pl. a TAK csak ajánlást tartalmaz, pl. rendeleti szabállyal nem lehet megfogni a településképi illeszkedés kérdését. Jogkövető magatartással, kontroll nélkül – figyelembe véve azt is, hogy a tervező kiszolgáltatott az építtetőnek - szét lehet rombolni a történeti városképet. Pláne, ha konzultációs lehetőség sincs - amire lehetne hivatkozni adott esetben építtető előtt. Azaz szükség lenne a szakmai kontrollra a fenti esetekben is, mind hatósági, mind főépítészi oldalróL. Erről szól a Miniszterelnökséghez eljuttatott közérdekű javaslat, amely megtartaná az "egyszerűsítés" pozitív elemeit.


Közérdekű javaslat a településkép védelmével és a 300m2 alatti lakóépület bejelentési eljárásával kapcsolatosan

Jelen javaslat (csomag) alapvetően a 300 m2 hasznos alapterület alatti lakóépületek bejelentési eljárásának eseteire vonatkozik (de nem csak ezekre). A javaslat lényege, hogy amennyiben mód van rá, legyen kiterjesztve ezen esetekre is a szakmai kontroll lehetősége. A most lezajlott szakmai közvélemény-kutatás visszaigazolta, hogy a szakmagyakorlók ezt a visszajelzést szükségesnek tartják. Korábban a Főépítészi Kollégium is felvetette ezt véleményezésében. Jelen javaslat több szempontot érvényesítene, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata megmarad.

I. A javasolt folyamat (eljárásrend) a következő:

Egyszerű bejelentési eljárások esetében közvetlenül az ÉTDR-re is kerüljön fel a terv (ne csak az e-naplóba). Építtető/tervező dönthetné el ennek tartalmát (az előírt kiviteli terv teljes tartalommal, vagy a településképi követelmények elbírálását lehetővé tevő minimális tervi tartalom (földszinti alaprajz, helyszínrajz utcakép utcai homlokzat – vázlattervi szinten). Ha nincs visszajelzés, előbbi esetben 15 nap múlva az építés megkezdhető, utóbbi esetben a kiviteli terv véglegesíthető, a szakági tervekkel együtt.

Az építési hatóság szerepe, hogy 15 nap alatt ellenőrzi a beépítéssel kapcsolatos OTÉK és HÉSZ előírások teljesülését (csak ezeket) a helyszínrajz és alaprajz(ok) alapján.

Polgármester/főépítész szerepe, hogy – amennyiben helyi rendelet ezt előírja - ellenőrzi a TAK-ra és helyi rendeletre alapozva a településképi követelmények teljesülését a helyszínrajz, utcakép, utcai homlokzat (csak ezek) alapján.

Amennyiben 15 napon belül sem az építési hatóságtól, sem a polgármestertől /főépítésztől nem kap tiltó/korrigálási felhívást tartalmazó értesítést, a kivitelezés/ vagy a kiviteli tervek készítése megkezdhető.

Tiltás/korrigálási felhívás visszajelzés esetén a korrekció újabb bejelentési eljárás következhet, újabb 15 napos határidővel.


II. A fentiek jogrendbe illesztésével a Minisztérium elérné azt, hogy

  • kivédi azt a bírálatot, mely szerint a jelenlegi szabályozás kiszolgálja azt a megbízói/ építész réteget, amely rétegnek a kontroll nélküliség nagyon is megfelel,
  • az építéshatósági visszajelzéssel sokkal kockázatmentesebb az építés, mind a tervező, mind az építtető számára,
  • ahol ez fontos, a konzultáció eredménye megjelenik, ill. a településképi szempontú kontroll érvényesül, ez garantálja a TAK-ban, és a településképi helyi rendeletben foglaltak érvényesülését,
  • a társadalom felé semmi nem változik, a bürokráciacsökkentés elve és gyakorlata – ebben a 15 napos határidő változatlanul – megmaradnak,
  • a fenti feltételekkel szakmailag nem kifogásolható a bejelentési eljárás körének további bővítése, ennek ésszerű határát érdemes átgondolni.


III. Konkrét javaslatok a javasolt szisztéma érvényesüléséhez

A helyi közösségre kellene bízni, hogy - a helyi rendelet útján - kiterjeszti-e az a településképi véleményezést vagy bejelentést az egyszerű bejelentési eljárás eseteire is. Gondolva a kisvárosok történeti városrészeire, ahol jellemző az alacsony intenzitású beépítés, ahol fontos a szakmai kontroll. A tapasztalat ugyanis az, hogy nem elégséges a TAK mintakönyvben megjelenített elemi illeszkedési feltételek - tetőidom vagy a beépítési mód - teljesülése a harmonikus településkép eléréséhez.

A leírtak szerinti hatósági visszajelzés jogrendbe illesztéséhez a kulturális örökség védelméről szóló tv. végrehajtási rendelete szolgáltat mintát. Ez az egyértelmű hatósági magatartás rengeteg problémát kiváltana - a jogkövető magatartás elvárása nem elégséges, mert a tévedés kockázatával lehet a helyi és országos jogi dzsungelben eligazodni, az ellentmondó szabályokat értelmezni. "53. § (1) A hatóság a) a védett műemléki értéket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja."  Az ilyen jellegű visszajelzéssel a jelenleg érvényes 15 napos határidő nem változna, a bürokráciacsökkentés elve továbbra is érvényesülne.

Rövid távon fel kell állítani a járási főépítészi hálózatot, amelyben a járási főépítész – állami finanszírozással - tervtanácsot működtet. De lehetne utóbbi a megyei önkormányzati főépítészhez vagy a megyei építész kamarához - is - köthető, mint ahogy volt ilyen lehetőség a jogrendben. Ennek révén tudnák érvényesíteni a TAK-ban és helyi településképi rendeletben foglaltakat azok a települési önkormányzatok, amelyek nem tudnak helyben főépítészt/tervtanácsot alkalmazni - illetve nem is lenne racionális.

Távlatosan javasolt, hogy a főépítészt/tervtanácsot helyi szakmai közösség válassza meg - erre tudomásom szerint vannak példák az EU-ban -, illetve ajánlja. Pl. a területi építészkamarák taggyűlése lehetne ez a fórum, a Kamtv. módosításával. Ez szakmai legitimációt és kontrollt is jelentene egyben, kivédené és kezelhetővé tenné egyes települési főépítészekkel/tartanácsokkal kapcsolatos jogos bírálatokat.

Kérdésem tehát, hogy van-e akadálya az eljárásrendre vonatkozó és konkrét javaslataim érvényesülésének? Ha igen, mik az ellenérvek?

javaslattevő:
Nagy Imre
építészmérnök, vezető településtervező, a MÉK tagja


fotó: Pánczél Petra (zalamedia.hu)

 

 

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »