építészet : környezet : innováció

Fót egy lépéssel előrébb

Fót belvárosának turisztikai fejlesztése és átfogó közterületfelújítási projektje keretében gyalogostengely, új városháza, turisztikai fogadóépület és Művészetek Háza létesülhet. Bár a településnek jóváhagyott szabályozási terve van, a rendezési koncepciót mégis alapjaiban vitatták a Műemléki Tervtanács szakemberei. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács azonban lelkesen üdvözölte a fejlesztés terveit.

Kiemelkedő művészettörténeti-kultúrtörténeti emlékei ellenére Fót ma nem vonzó hely a látogatók számára – a város zűrzavarossá vált, az utóbbi évtizedekben átgondolt koncepció nélkül zajlottak még a fontosabb építkezések, urbanisztikai beavatkozások is. Ennek felismerése ösztönözte a város önkormányzatát arra, hogy a belső területek átfogó rendezésébe és turisztikai fejlesztésébe kezdjen. Bár a Bálint és Társai Építészek Irodája Kft. 1997 óta foglalkozik Fót központjának tervezésével, a mélyrehatóbb változások lehetősége csak az utóbbi években kezdett körvonalazódni a pénzügyi alapok megteremtése révén.

 

Fót belváros - Bálint és Társai
Fót belváros - Bálint és Társai
Fót belváros - Bálint és Társai
 

 

A legfrissebb terveket Bálint Imre februárban a Műemléki és a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanácson egyaránt bemutatta. Mint elmondta, a munka során egy, az Ybl Miklós tervei szerint épült romantikus stílusú római katolikus templomhoz vezető gyalogostengelyt képzeltek el, mely a város déli részén áthaladó Szabadság út mentén található, ma egy benzinkút által elfoglalt területről indulna. A templom előtt elterülő Vörösmarty teret, illetve az attól északnyugatra található óvárosi utcákat egységes közterületfelújítással kapcsolnák össze a turisztikai főtengellyel – a fejlesztés díszburkolatokkal, zöldfelületekkel tenné vonzóvá a belvárost a sétálni vágyó látogatók számára. A Vörösmarty tér nyugati oldalán lévő, ma óvodaként működő kis helyi védettségű házat turisztikai fogadóépületté alakítanák át. Az áldatlan állapotban lévő városházát (a Kossuth Lajos utca, Deák Ferenc utca, Szeberényi utca által határolt területen álló földszintes épület) lebontanák, helyére pedig egy kulturális létesítmény, az ún. Művészetek Háza kerülne. Az önkormányzat a közelben, a Kossuth Lajos utca második oldalán építendő új házba költözne. A projekt természetesen kiterjedne a templom és az azt körbevevő épületegyüttes környékére is – itt teljesen megújítanák a parkot.

 

Fót, Idegenforgalmi Központ - Bálint és Társai
Fót, Idegenforgalmi Központ - Bálint és Társai
Fót, Idegenforgalmi Központ - Bálint és Társai
 

 

A tervek szerint az óvodából kialakítandó turisztikai fogadóban a város történetét bemutató vetített képes előadások céljára szolgáló teret, büfét, információs bázist, toalettet alakítanak ki. A Művészetek Háza két nagyobb térből – a színházteremből és az előcsarnokból – áll majd, melyek mozgatható falakkal egybenyithatóak lesznek. A homlokzatok burkolatához a lebontott ház tégláit használják fel, a falak elé árkádsort húznak. A városháza számára három telket vonnának össze. Az épületet egy hosszanti szárny és az ahhoz csatlakozó három harántszárny alkotja – ezek bütüi néznek az utca felé. A hosszanti szárnyban három nagyobb tér, a házasságkötő terem, a tanácsterem és a rendezvényterem helyezkedik el – ezek a Művészetek Házához hasonlóan egybenyithatók. Az oldalszárnyakban cellás rendszerű irodák, illetve a sarkon a vezetői irodák. Itt emelkedik a magasba az óratorony is. A bütühomlokzatok a fóti városképbe illeszkedő kialakításúak mind léptékükben, mind oromfalas lezárásukban. Az épületet ebben az esetben is bontott téglával burkolják. A városháza felszín alatti szintjén kis piac létesül, mely az oldalszárnyak közötti részeken átriumszerűen megnyílik.

 

 
Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai
Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai
Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai

 

A két tervtanács nem csak a részletek, de a lényegi elemek tekintetében is jelentősen eltérő véleményt fogalmazott meg. Ez részben annak is köszönhető, hogy a tervezők a korábbi műemléki bírálat tanulságait a központi tervtanács elé vitt terveikbe már beépítették, több kritikával illetett megoldás azonban változatlan maradt. A műemléki tervtanács vitáján kiderült, hogy Fót városának elfogadott szabályozási terve van, s az új létesítmények elhelyezkedését egy korábbi tervtanácsi állásfoglalás támogatta – vagyis ezúttal a szakmai grémiumnak urbanisztikai-városrendezési kérdésekben már nincs beleszólása a tervekbe. A tagok egy része mégis vitatta a rendezési koncepciót.

 

Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai
Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai
Fót, Művészetek Háza - Bálint és Társai
 

 

Klaniczay Péter szerint a terv keveset árul el a templom környékével és a Vörösmarty térrel kapcsolatos elképzelésekről, miközben a terület különösen méltatlan állapotban van. A terv átlép a Szabadság úton álló (a Vörösmarty tér és a benzinkút közötti részen álló) Áfész-épület problémáján is, pedig korábban annak helyére tervezték a városházát. Annak ellenére, hogy a turisztikai szempontból talán legfontosabb részen, a templom előtti térségben ma csúf „kóceráj” van, a terv inkább a város egy másik pontjára helyezi át a rendezés fókuszpontját. Ritoók Pál is hasonló véleményen volt. Hangot adott örömének, hogy a templom hangsúlyos felvezetőutat kap, ugyanakkor itt, „a város belsejében semmi sincs a helyén, a 20. század rendesen összezavart mindent, és nagy a forgalom.” Az önkormányzat ezzel a projekttel nem oldja meg a helyzetet, inkább pótcselekvésnek tűnik mindaz, amit látunk. Ahelyett, hogy a lényegi problémákat kezelnék, „inkább átülnek egy másik, tiszta asztalhoz”. „A látogatóknak nem a Művészetek Háza vagy a városháza, hanem a templom miatt lesz érdemes a városba menniük, a dolgoknak tehát a gyalogostengely mentén kellene történniük, nem az attól északra lévő városi szövetben.” A városháza tervei kapcsán megjegyzi, hogy megjelenés nem utal egyértelműen a funkcióra – egyaránt tűnhet lakóháznak és középületnek. Az építészek – érezve ezt a zavart – tornyot tettek az épületre, amely viszont teljesen idegen a környezettől. Az épület fésűs szerkezete elfogadható (bár inkább kastélyt vagy múzeumot idéz), ugyanakkor ezzel a formával nem egyeztethető össze a sarokhangsúly. A piacnak itt nincs helye – ez a funkciót a Vörösmarty tér ellátja. Ritoók hangsúlyozza, hogy a városháza épületét bontás előtt feltétlenül történeti kutatásnak kell alávetni.

 

 
Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai

 

Okrutay Miklós szerint a toronyszerű elem a helyén van, de a piac valóban túlzás, egy ilyen falusias környezetben abszurdum. A városháza tömegbontása szimpatikus, de az anyaghasználat és az összefogottabb formálás révén erősebb „elemelésre” van szükség, hogy valóban középületszerű benyomást keltsen. Okrutay a Művészetek Házán látható keretszerű árkádsort az architektúrát gyengítő elemnek érzi.

 

Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai
 

 

Simon Mariann is rámutat, hogy a piac ötlete elhibázott, s a közösségi terek mennyiségét és méretét is túlzottnak tartja a település nagyságához képest. Az épületek telepítése és a városrendezés kapcsán megjegyzi: előnyös, a projekt minőségét javító körülmény, hogy az egészet egyetlen építészcsoport tudja végigtervezni. Bár Magyarországon születtek már kiemelkedő tervek a városközpont főbb elemeit összekapcsoló gyalogosterületekre – ilyen pl. Jurcsik Károly szekszárdi városközpontja –, ezek meggyőző erejét azonban a fóti projekt esetében nem érezni. A területet nem autómentesítik, így az gyalogosövezetként eleve nem is működhet teljesértékűen. Az épületek stiláris értelemben kissé zavarosak, többféle attitűdöt kevernek. A Művészetek Házán például ütközik a pillérsoros monumentalitás és a bontott tégla tégla, a városháza szintén bontott téglás felületei és részletformái kissé északolaszosak, ennek a karakternek viszont nem felel meg a tömegbontás. „Ha már óratorony, akkor ide valószínűleg nem ilyen kell” – teszi hozzá Simon Mariann – „de pusztán attól, hogy ez az épület szükségszerűen nagyobb lesz, mint a környező házak, máris városházaszerű lesz.”

 

Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai
Fót, Városháza - Bálint és Társai
 

 

A központi tervtanácsnak szinte egyáltalán nem voltak ilyesfajta aggályai. Turányi Gábor opponenciájában hosszasan méltatta a terv pozitívumait: a munka a kisvárosi miliőre és a műemlékekre alapoz, „mértéktartóan nagyratörő”, s az Ybl-féle templomnál tágabb összefüggésben értelmezi a feladatot, vagyis helyzetbe hozza a mellékszereplőket is. A Művészetek Háza árkádsora jó összekötőkapocs a külső és belső terek és az egyes tömegek között. Az új városháza piaca az opponens, Turányi Gábor szerint azt a helyes törekvést szimbolizálja, amely az önkormányzati épületeket nem a reprezentáció egy lehetséges formájának, hanem a demokrácia kifejezőjének tekinti. A minden szempontból jól eltalált óratorony teszi az épületet hétköznapi házból városházává. A tagok többsége egyetértett az opponenciával. Okrutay Miklós üdvözölte, hogy az óratorony tekintetében differeciáltabb lett a városháza tömege, s hogy a Művészetek Háza és a városháza homlokzata közelít egymáshoz, egységes tér érzetét keltve. Kifogások csak kisebb részleteket érintettek, a grémium egyhangúlag elfogadta a tervet.

Haba Péter

vélemény írásához jelentkezzen be »