építészet : környezet : innováció

Hertz Rent a Car - központi irodaház, Budapest-Ferihegy

Tervező: Sánta Gábor, Tónus Kft. Építész és Mérnökiroda.
Ez egy történet, talán nem éppen drámai, inkább csak amolyan komédia, de az én személyiségemhez ez a műfaj inkább illik, mint bármi más.

Attól tartok, az általános iskolámnál kell kezdenem, melyet Budapesten jártam, közel a Műegyetemhez, az Egry József utcában egy hasáb formájú modern-világos épületben. Akkoriban viszont a lakásunk volt ódon-sötét, polgári lak, fényesre polírozott sötétbarna antik bútorokkal berendezve. Szerettem ott lakni, pedig a földszinti közértből sok svábbogár jött fel hozzánk rejtekutakon éjszakánként. Némán osontak a falakon, és szerteszét futottak a félelemtől, ha néhanapján felkapcsoltuk a lámpát.

Egy szó, mint száz, előttem a füzetem osztályfőnöki órán, már felsőéves koromban, és a kérdés, melyre választ kell adnom: vajon ki az osztályban a legélelmesebb tanuló, aki szerintem még sokra fogja vinni az életben? Nem kell sokáig tűnődnöm a válaszon, habozás nélkül írom padtársam és testi-lelki jó barátom nevét: Csizmadia Gábor. A kezdetről ennyi elég, most gyorsan eltelt huszonnégy év.

Egy szép reggelen nagyjából tíz éve nem látott barátom, Csizmadia Gábor, a Mercur Rent a Car Kft. igazgatója, a Hertz magyarországi franchise partnerének irányítója szólt bele a telefonba. Felkért a Hertz új irodaházának tervezésére, néhány hét múlva ott álltunk a telek szélén, Budapest és Vecsés határán, és elkezdtem a munkát. Első ízben terveztem jelentős, közismert multinacionális cég számára.

A Hertz története
1918 Walter L. Jacobs, az autókölcsönzés úttörője 22 éves korában megnyitotta autókölcsönző irodáját Chicagóban.
1923 Az üzletet megvásárolta John Hertz, a Yellow Cab and Yellow Truck and Coaching Manufactoring Company elnöke. John Hertz adta a cégnek az azóta világhírűvé vált nevét és színét (fekete-sárga).
1932 A Hertz megnyitotta első repülőtéri kölcsönző irodát a chicagói Midway repülőtéren.
1950 Megnyílt az első európai Hertz iroda Franciaországban.
1998 A Hertz, mely 1978 óta van jelen Magyarországon, a Mercur Rent a Car Kft. magyarországi franchise partnerén keresztül elfoglalja főhadiszállását Budapest-Ferihegy Üllői út 810. (Hertz u.1.) alatt.

Engem nagyon megfogott a Hertz-alkalmazottak elegáns egyenruhája, a szürke öltöny vagy kosztüm, az ugyancsak szürke, végig gombos kötött mellény, fehér ing vagy blúz és cégjelzéses sárga nyakkendő vagy sál.

Kevésbé tetszett viszont a világon mindenhol egységes belsőépítészeti arculat, az itt-ott kis sárga csíkkal és hatalmas Hertz-logókkal díszített szürke és fekete lapbútorok. Ehhez persze nem nyúlhattam. Okos ötlet volt az épületben - mely más Hertz irodákhoz képest újítás - hogy különválasztottuk a kiadó és az érkező oldalt, így a bérlők nem tanúi annak, hogyan is zajlik a kárfelvétel a visszahozott autók átvétele alkalmával. Apró figyelmesség a frissen érkező ügyfelek nyugalmáért.

A tervezés során az az analógia vezetett, hogy a repülés olyasmi, mint a Hertz alapításának idején a tengeri hajózás volt, ezért a világítótorony volt az archetípus, amiből kiindultam. Azért is ilyesmit szerettem volna, mert úgy képzeltem, a repülőn érkező ügyfelek éjszaka látják majd a Hertz világító kupoláját a levegőből. Az első vázlatok egy éppen nyílófélben lévő virágkehelyre emlékeztettek, emiatt kevés híján elvesztettem cégvezető barátom bizalmát. Gyorsan váltottam, és próbálkoztam valami racionálisabb dologgal, ami egy nyolcszögletű mandalában öltött testet, nagy gombakalappal, áthatásban egy négyszintes üveghengerrel.

Ezt már a nagyhatalmú külföldi partnerek elé tárhattam. Két németajkú férfi érkezett Magyarországra, hogy a szemem közé nézzen. Az egyik köpcös, vöröses hajú agresszív viselkedésű, a másik magas, arisztokratikus, trükkös zsebekkel a zakóján, és egy hatalmas szivarral a belső zsebében, melyet rögtön a tárgyalás elején mindannyiunknak megmutatott, miközben elővette a remekül formatervezett szemüvegét, és az orrára helyezte, úgy, hogy közben elnézett a lencsék felett. Rögtön tudtam, hogy ő a veszélyesebb. A tárgyalás közepén valóban ő húzta elő az ellentervet, melyet egy német irodában készítettek, teljesen tucat kockaház - számítógéppel megrajzolva. Csizmadia barátom vért izzadt, mire elhárította megbízásom visszavonásának veszélyét. Nem sokat tudtam hozzátenni a tárgyaláshoz, azon túl, hogy mérgesen néztem a magas szivaros kék szemébe. Mikor kijöttünk a teremből a jóváhagyott tervekkel a hónom alatt, Gábor barátom csak annyit mondott: Volt egy pillanat, amikor egy hajítófát nem adtam volna a házadért. Egyetértettem vele.

Az engedélyezés váratlanul sok nehézséggel járt, köszönhetően kitűnő építész honfitársamnak, Sáros Lászlónak, a magyar organikus építészet kissé molett búsképű lovagjának. Már nem tudom, mit is írt nekem levélben Vecsés főépítészeként a tervem láttán, de nagyon sértő lehetett, mert durván válaszoltam neki. A történet itt lassan unalomba fullad, lett végül építési engedély is, víz és szennyvíz csatlakozási lehetőség is, az épület is megépült sokkal jobb minőségben, mint azt Keszthely környékén megszoktam - hála a Hofstadter család kitűnő építési vállalkozásának.

Nagyon nagy volt a felhajtás az ünnepélyes átadáson, latin zenekar, állófogadás, azután meg vacsora a Mágnáskert étteremben. Akkor már én is rákaptam a szivarra, de mikor körbetolták az üvegezett kiskocsin lévő szivarkészletet, és egy kisebb darabot is 10.000 Ft áron kínáltak, akkor beláttam, hogy hiába ülünk most egy asztalnál, valójában egy világ választ el a megbízóimtól.

Sánta Gábor

vélemény írásához jelentkezzen be »