építészet : környezet : innováció

Lakva ismerszik - tanya Ürbőn, a homokhátság északi csücskén

Vékony Péter és építész felesége Bugyi közelében Ürbőn, tanyasi környezetben épített házat egy régi tanya megmentésével, ami az Év háza versenyen a Magyar Építész Kamara különdíjában részesült 2019-ben. A személyes hangvételű írás nemcsak magáról a házról szól, hanem sokkal inkább a helyről és a környékbeli emberekről. Egy olyan életmódról, ami természetes értelmezési kontextusa az épületnek, az építészeti viselkedésnek.

„Lakhelyünkhöz közel, de zavartalan természeti közeget keresünk a magunk számára. Ez a terület és a rajta lévő épületek bár lehangolóak voltak, de a feltételeknek megfelelnek. A hely a homokhátság legészakibb csücske. Vizes vidék folyamatosan csökkenő vízkészlettel. A kavicskitermelés egyre nagyobb vízfelületeket nyit, ami újabb vízvesztéssel jár. A madárvilág számára ez paradicsomi állapot, de hosszú távon már látni a kedvezőtlen hatásokat. A táj szépsége és valódi értékei a NATURA2000 égisze alatt részbeni védettséget élveznek. Ez a madárvilág Európában egyedülálló. Az állományt és változatosságot folyamatosan védik, gondozzák.

 


Ürbő tanya, eredeti állapot

 

A tanya, mint gazdálkodáshoz kapcsolódó létforma e helyen életképesnek tűnik. A vidéki létforma városi szempontból szélsőségesnek tűnő megnyilvánulásáról beszélhetünk. Az ember jelenléte a természetvédelmi terület és a mezőgazdasági területek között viszonylag természetesnek tűnik, ugyanakkor az ”együttélés” problémákat is felvet. A környezetszennyezés a léptéknek megfelelő, de rendkívül fájó és zavaró, a Natura területek felügyeletének köszönhetően nem kiugró mértékű. (Sajnálatos, hogy az út menti árkokba rendszeresen műanyag és fém szemetet szórnak. Ezek eltávolítása évente megtörténik, összehasonlíthatatlanul kisebb mértékű a szemetelés, mint a néhány kilométerre lévő Dunaharaszti és Ócsa környékén.)

 


Ürbő tanya, eredeti állapot

 

Tanyánk közvetlen közelében is lakott telkek helyezkednek el, ami falusias jelleget kölcsönöz, ugyanakkor ez leginkább csak a biztonság tekintetében jelent előnyöket. A szomszédságban lévők közül a legtöbben tanyasi születésűek. Az emberek életét ezeken a területeken a szabályszerűségek, a megszokások és az öröklött és továbbadott kulturális hagyományok alakítják. A tanyasi lét természetközeli állapotot jelent, kemény munka jellemzi. Az a romantikus természetközeliség, ami a városlakók képzeletében él a legcsekélyebb mértékben sem igaz. A tanyasi embert a hétköznapok kihívásai foglalkoztatják. Az emberek itt sokat tévéznek, a közszolgálatit nézik. A beszélgetésekből az tűnik ki, hogy az a fajta közelség, a földhöz és a tájhoz való ragaszkodás, ami az emberek egymás közötti kapcsolatait is meghatározza, a múlté.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

Az archív fotók tanúsága szerint a tanyák a háború előtt rendezett állapotot mutatják. A közösség itt erősen összetartott, mára  ennek csak  töredékei maradtak meg, de  az egymás iránti felelősségérzet megvan. A működés és működtethetőség hamar megkapja a maga korlátait. Minek is vesződnének értelmetlen hagymázas álmokkal, mikor annyi a dolog és annyi a tennivaló. Tele vannak a napok, nem fér bele több, mint amennyi benne van. Kevés az ünnep, a templom messze van. Biztonságot ad a szolgáltatóktól való függés gyengesége, a szomszédság kiszámíthatósága, a falu közelsége. Errefelé az emberek sokáig élnek.

Az építészeti környezet lehangoló és igénytelen. Jobb lenne, ha úgy építenének, ahogy a földet művelik. Pontosan szántanak és vetnek: mindig mást.

2012-őt írunk. A meglévő épület elhanyagolt állapotban van, felújítása, átalakítása indokolt. Valamit látunk benne. A meglévő főépület mellett kisebb melléképületek is vannak a területen. A főépület egyes vályogfalai és tapasztott fafödémei részben elfogadható műszaki állapotúak. A korábban cselédszállásként és birkapásztor lakként működő épület kevés méltányolható előnye az építők praktikus gondolkodását dicséri. Csak a geodéziai felmérés mutatja ki a szabad szemmel nem látható szintkülönbséget, ami a belvizektől megóvja a házat. Mielőtt a programot megírjuk, három évig nem lakjuk a házat. Keressük azokat a sarokpontokat, amik alapján elindulhatunk.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter - fotó: Palkó György

 

A tanyavilág nekünk „városi” embereknek megannyi meglepetéssel szolgál. Eleinte idegenként tekintenek ránk bizalmatlanságukat csak a kíváncsiságuk múlja felül. Az ide születettek emlékezete ebben a lágy homokban igen hamar mélyre szalad. Generációkon keresztüli harag és torzsalkodás épp úgy jelen van egyes esetekben, mint az összetartozás és a hála. Pletykák és megannyi kis ítélet, rendszerint felületesek, nem súlyosak - ahogy az efféle ítéletekkel és pletykákkal lenni szokott - és csak kicsit igaztalanok. A túléléshez kellenek. Szorgosak errefelé a nők, van olyan aprócska asszonyság, aki egymaga leszúrja a disznót, és fel is dolgozza. Kitartók, erősen függnek az időjárástól és nehezen nevelnek utódot a földnek. Kevés a nevetés, talán túl kevés, maguknak tartják.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

A Főváros környéki tanyák lakossága és szociális összetétele heterogén. Egyesek próbálnak a városi élet kudarcai után itt újrakezdeni. Ezek a kísérletek „bleeding edge” vállalkozások. Ritkán lesznek sikeresek, úgy mondják, elcsövesednek. A tanyát  is  egy  ilyen kísérletező kedvű idős pártól vesszük. Meglepő az igénytelenség szintje és a felhalmozott tárgyaik által megjelenő „kusturicai” történeteik. Miután megvesszük a tanyát egy barátom a kezembe nyomja Bólya Péter: A veréb századik lépése, a Védőirat és a Szüret című novelláskötetét. Újabb két év szünet.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

A tanya tervezésekor a következő  program  alakul ki: az itt talált egyszerűség az alkotás legfontosabb eszköze. A  természetközeliség  kihívásokat is rejt magában,  pontos megfigyelések nélkül nem találják leglényegüket a tárgyak, a rosszul elhelyezett formák és tartalmak bemosódnak.

A család a megbízó és a felhasználó: közepe az Édesanya, Ő definiálja az igényeket. Az adottságok és a lehetőségek csak szoros összefüggésben képesek hatni és visszahatni. Nem szabad bevállalni, ami nem fenntartható, egyszerű megoldásokra van szükség.

Ismerjük és egyre jobban megismerjük a lehetőségeinket és a kereteinket.Vendégek vagyunk itt, ezt is meg kell tanulni és el kell fogadni, fogadtatni.

Keveset kell fogyasztani és nem szennyezni, szelektíven gyűjteni a szemetet, nem felejteni el köszönni. Komposztálni, tisztán tartani kell, az épületet is e szerint kell megtervezni. Az épület fenntartása minimális pénzből valósul meg. A megfelelő     épületenergetika szükséges, de kifejezetten a hagyományok felhasználásával.

A jó tájolás a fontos: a  fedett, árnyékolt  részek, a kiszellőztetett  padlástér, a természetes anyagok alkalmazása, a pára és hőgazdálkodás.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

A meglévő épület eredetileg két részből áll. Mindkét lakóegység alapvetően igénytelen és kis alapterületű, valószínűleg mezőgazdasági munkások számára épülhetett. Az építés ideje nem ismert, becslésem szerint 70-90 éves lehet az épület. Az alaprajzi kialakítás a tanyasi hagyományokat követi, de annak is a legegyszerűbb, legprimitívebb lebutított formáját. Az átmeneti terek teljességgel hiányoznak, valószínűleg a munka utáni rövid pihenés helyiségei ezek. A kialakítás és az elrendezés egyszerűsége, kopár mivolta szükséghajlékokra jellemző jegyeket mutat.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

A falak vályogból vannak, vastagságuk megfelelő. A terület alapvetően vizes, de a falak viszonylag jó állapotban vannak, a felázások aggodalommal töltenek el.

A födémek egyszerű pór födémek, állapotuk kielégítő, azokat a rákent rétegektől megtisztítottuk és rovarvédelmüket megoldjuk. Behajlottak a gerendák de ettől talán még jobban kötődünk hozzájuk. A padozat vékony cement esztrich, hőszigetelés nélküli, igénytelen kivitelű. Nagyméretű betonlapokkal burkolunk, közte helyszíni műkő. A nyílászárók cserére szorulnak. A tetőszerkezet állapota kifejezetten rossz, annak átépítése, a tető teljes cseréje időszerű. A héjazat szétfagyott, szétmállik a kezünkben, az ereszek cseréjét szintén meg kell oldani megfelelő vízelvezetést kell biztosítani. A falak felázásának legfőbb okozója az elhaló tető.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

Három év toporgás, aztán valami történik. Régi adósságot törlesztek. Édesapám a Balaton mellett próbál nyaralót építeni a 70-es évektől kezdve. Sosem lesz kész. Az Alföldön fejezem be, amit a szüleim elkezdenek. Édesanyám még tud segíteni, látja megépülni, csak azután megy el. Velünk van.

Négy gyermeket nevelünk. Kicsik még. Megígérjük nekik az építkezés elején, hogy lesz kertjük. Mindegyikük annyit lép, ahány éves. Akkora lesz a kertjük amennyit lépnek, mindenki kap egy saját négyzetet. Bálinté 54x54 cm-es, Ő ekkor születik, nem tud még lépni. A szobájuk a kertjeikre néz, a mienk is. A konyha és az élettér tágas, Ebéd időben fénybe borul a tűzhely, a felülvilágítók a mély tornác árnyékát pimasz módon űzik el. Sok  a  terasz,  mert veszettül  tűz  a  nap  és  esős  időben  is  szeretünk  kint  lenni. Tornázniuk is kell, mindenre felmásznak.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

Valamennyi építőanyagot, amit találunk felhasználjuk. Mindösszesen 2(!) konténer szemetet szállíttattunk el az egész építkezés alatt. Az ács, aki kezdi, falat is tud rakni, kitűnő szakember, Csepel zajos és büdös, így mondja, a tanyán szeret dolgozni. Nem győzi. Petrik Béla és a kárpátaljai legényei fejezik be. Ők is szeretnek itt dolgozni és remekül dolgoznak. Minden nap ott vagyok, együtt találjuk ki, hogy legyen.

A szerény költségvetés fegyelemre szorít mindenkit, a vállalkozók ezeket a kereteket meglepően könnyen elfogadják. Kidobott és megmaradt holmikból lesz konyha, fürdő, és minden egyéb. Újragondoljuk, újrafestetjük, összecsavarjuk, átformáljuk. A feleségem (szintén építész) megigazítja a terveket, kényelmes lesz és használható. Nélküle nem lenne az.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

A bejáratnak védettnek és fedettnek kell lenni. Ha megérkezünk, ez fogad. Valóban más világba lépünk mindannyiszor. Teraszt, árnyékot tervezünk. Ez esővédelmet biztosít és megakadályozza a felmelegedést. Jó tér. Az előtérből balra konyha lesz, onnan-étkező tárul fel. Az előtértől jobbra nyílik a vizes helyiség és jobbra a két szobát felújítjuk. Az épülethez kazánházat építünk hozzá. Belülről is és kívülről is megközelíthető.Az új közös helyiségből egy kifejezetten nagy méretű fedett nyitott terasz nyílik. Alig  toldunk a házhoz, az  eredmény mégis nagyon más, mint az alapok. Nem ismerünk rá, de nem is szeretnénk ráismerni. A mi házunk, a második otthonunk.

A tetők a hagyományos formálásnak megfelelő geometriájúak. A héjazat Creaton Hortobágy, hódfarkú cserép. Az építési maradékból nyári konyha lesz. Egy barátom, gyerekpancsolót épít velünk. Ért hozzá, a gyerekek imádják. Minden évben keserves munka a kitisztítása, de a gyerekek valamiért ragaszkodnak a munkában való részvételhez.

 


Ürbő tanya - Terv: Vékony Péter- fotó: Palkó György

 

Nem csinosítgatjuk a házat, lakjuk. Gondozzuk, mert gondozni kell: mész a falon, sok a fa kívül, de jól védve, nem lehetetlen küldetés. A vizet a háztól elvezetjük, szárazak a falak, csak a vályognak szükséges finom pára van jelen.

Közben a szomszédokkal is alakul valami. Az idős szomszéd néni nagyon várja, hogy jöjjünk, tanyasi tojást ad, valószínűtlenül sárga a sárgája. Mi vásárlunk neki, amennyire az időnk engedi beszélgetünk is. Figyeli a házat, ahogy mindenki figyel itt mindent. Nem tolakodnak, de sok szálat húznak, mint a pókok, és ha a fonál megrezdül azonnal tudják valami történik. A tanya otthon és menedék a családunknak. Szeretjük? Azt szeretjük, ami itt mindig történik. A gyerekek szívesen jönnek, a kertjeiket is elkezdik gondozni. Kezdik velünk együtt felfedezni a vidéket. Megtanulnak megérkezni és megtanulnak dolgozni.”

Vékony Péter építész

 

 

szerk: SK

vélemény írásához jelentkezzen be »