építészet : környezet : innováció

Megnyílt az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále

Pénteken nyílt meg az idei Velencei Képzőművészeti Biennále. A Magyar Pavilonban Petrányi Zsolt kurátor és Várnai Gyula Peace on Earth! című kiállítása látható, mely több installáció mentén idézi meg a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit. A tárlat pozitív üzenetet sugall: a mai pesszimista verziók helyett van esélyünk, hogy az elkövetkező évtizedek meglepetésszerű fordulatoknak köszönhetően másként alakuljanak, mint ahogy azt ma gondolhatjuk.

Várnai kiállítása több installáció mentén idézi meg a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit. Felidézi a hatvanas évek jövővízióit, hogy szembesítsen azok megvalósulatlanságával, a jövő kiszámíthatatlanságával. Pozitív üzenetet sugall: a mai pesszimista verziók helyett van esélyünk, hogy az elkövetkező évtizedek meglepetésszerű fordulatoknak köszönhetően másként alakuljanak, mint ahogy azt ma gondolhatjuk. A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője. A Magyar Pavilon nemzeti biztosa Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.


Magyar Pavilon az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálén - fotó: Rosta József


A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-70-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre s arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az információrobbanás korában a megszerzett adatok jó és rossz célra egyaránt felhasználhatók. Egy másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába. A Láthatatlan városok című vetített képes installáció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész. Az 5 perc című teremben az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája mellé két videó került.


Magyar Pavilon az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálén - fotó: Rosta József


Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját vizsgálja és azt, hogy az mivé vált napjainkra. Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri egy olyan projektet választotta ki, Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennále közönsége számára fontos üzenetet fogalmaz meg. Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta, Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom - fejtette ki.


Magyar Pavilon az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálén - fotó: Rosta József


Chiristine Macel, az idei biennále főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attilamunkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba. Az idei Biennále fókuszában a művészet és a művészek állnak. „A konfliktusokkal és megrázkódtatásokkal terhes világunkban, amelyben súlyos veszélyben van a humanizmus, a művészet az ember legértékesebb része" – vallja Christine Macel. "A művészek kortárs vitákban vállalt szerepe, felszólalása, felelőssége ma fontosabb, mint valaha. A Viva Arte Viva ugyanakkor a művészet és a művészek állapota iránti szenvedély hirdetése, kifejezése is. A Viva Arte Viva a művészekkel együtt létrehozott Biennále, mely általuk és értük jön létre. Azokkal a formákkal foglalkozik, amelyeket ők kezdeményeznek, a kérdésekkel, melyeket ők vetnek fel, az általuk kialakított művészi gyakorlattal és az életformával, amelyet választanak.

A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.

forrás: sajtóközlemény

 

vélemény írásához jelentkezzen be »