építészet : környezet : innováció

Modern képtár a préri közepén

A kanadai Saskatoon főleg mezőgazdaságából és olajkitermeléséből vált dinamikusan fejlődő várossá. A pozitív lendülethez mostantól hozzájárul majd a KPMB Architects és az Architecture 49 iroda tervezte Remai Modern múzeum is, amely körül megélénkülni látszik az élet és a befektetőkedv. Az új múzeum a környék katalizátora lett. Bán Dávid írása.

Lehet, hogy Kanadában is megismétlődik a Bilbao-jelenség? Képzeljünk el egy hatalmas búzamező táblát. Annak közepén egy aránylag szerény méretű, nagyjából 270.000 lelket számláló várost, ami kanadai viszonylatban közepesnek számít. Az ország 17. legnépesebb települése, a közép-kanadai Saskatoon, Saskatchewan tartomány fővárosa. A hatalmas területen zajló mezőgazdasági művelés mellett földgázban és kőolajban gazdag vidék folyamatosan biztosította a gazdasági felemelkedést, ezáltal Saskatoon dinamikusan fejlődő fiatalos, egyetemi város lett. Ebben komoly része van az igen fiatal lakosságnak, valamint a mezőgazdaságból és iparból meggazdagodó szépszámú milliomosnak.


Remai Modern múzeum - építész: KPMB Architects - fotó: Adrien Williams


Az 1944-ben a nácizmus elől Kanadába emigrált, majd ott komoly élelmiszeripari vállalkozással sikeressé váló Frederick Salomon Mendel mecenatúrának és a tartomány nagyvonalúságának köszönhetően 1964-ben jelentős művészeti múzeum és közösségi központ nyílt Mendel Art Gallery névvel. A winnipegi Blankstein, Coop, Gillmor and Hanna iroda tervezte szellős, belső kerttel is ellátott modernista épületet 1975-ben még sikerült bővíteni, de az ezredforduló után már mindenképpen szűknek bizonyult. Ekkor azonban már nem tudtak nagyobb léptékben gondolkodni, a bővítés és modernizálás nem tűnt kifizetődőnek, ezért egy másik helyszínen, a Déli-Saskatchewan-folyó partján, egy új múzeumépület felhúzása mellett döntöttek.


Remai Modern múzeum - építész: KPMB Architects - fotó: Adrien Williams


A helyi milliomosok egyike, a komoly műgyűjtő Ellen Remai 2011-ben alapítványozott jelentős összeget egy új művészeti múzeum számára, amelyhez a város és a tartomány is tekintélyes támogatással járult hozzá, így megkezdődhettek a Remai Modern múzeum építésének előkészületei. A számos kanadai múzeumot és egyéb kulturális épületet jegyző torontói KPMB Architects az Architecture 49 irodával közösen egy olyan tervvel állt elő, amely a város és a folyó között kíván egyfajta kapcsot teremteni. Olyat, amely

jól reflektál a várost környező hatalmas területen elnyúló búzamezőkre, a préri látképére, az alacsony fekvésű és lapos topográfiára,

 

egyben utal a vidék jellegzetes mezőgazdasági épületeire: a csűrökre és pajtákra is. Az épület tömegében négy, hatalmas egymásra helyezett függőlegesen fekvő téglatömbből áll, amely részben a folyóval, részben az azt a múzeum mellett keresztező főúttal került párhuzamba. A múzeumépítéssel egyidőben rendezték az elhanyagolódott folyópartot, ahol egy sétányt is kialakítottak, innen nyílik az intézmény egyik főbejárata. Az erre nyíló déli oldal földszintjének hatalmas üvegtáblái jól benapozzák az előteret. Ugyanakkor a fölszint teljes mértékben nyitott tömbje mindkét irányból várja a látogatókat, akik könnyen elérhetik a kiállítótereket, de egyben maga az előtér is egy zárt folyóparti sétánnyá válhatott, ami a különösen hideg napokon még vonzóbbá teszi a múzeum közösségi tereit. Az összes nyilvános tér a folyóval való maximális kapcsolatra törekszik, középpontjában pedig az előadóterem áll, e köré szerveződnek a további közösségi térségek.


Remai Modern múzeum - építész: KPMB Architects - fotó: Adrien Williams


A nagy volumenű előtérből széles lépcsők vezetnek a kiállítóterekhez, amelyek különböző szinteltolásokkal, de már a földszinten elkezdődnek, majd egy folyamatos útvonal köré rendeződve haladnak egyre feljebb a fentebbi emeleteken. A 11.000 négyzetméteres múzeumba költözött az a nem kevesebb, mint 7500 műalkotás, ami korábban a Mendel Art Gallery gyűjteményében volt látható. Ez utóbbi intézményt 2015-ben zárták be és az átépítés után gyermekmúzeumként nyit majd meg újból.

A külső homlokzatot alapvetően két anyag: az üveg és a részszínű átlyuggatott fémrácsozat burkolja. Ez utóbbit a város történelmi épülete, az Bessborough szálloda színvilága ihlette. A rácsos felületek egyrészt kellő mennyiségű fényt juttatnak a kiállítóterekbe, másrészt azokból kellemes kilátás is nyílik a folyópartra és a környező városrészre. „A Remai Modern Múzeum építészete egyszerre visszautaló és előremutató.” – fogalmazták meg a fő tervezési koncepciót a KPMB Architects építészei. A cél az volt, hogy a Mendel gyűjteménnyel legyen egyfajta egyértelmű kontinuitás, másrészt pedig erősítse a város művészeti platformját, egy kreatív műhelyt hozzon létre, amelyben segítik az egész életen át való tanulás megvalósulását. A múzeummal és azon keresztül a város nagymértékben kívánja erősíteni művészeti pozícióját.


Remai Modern múzeum - építész: KPMB Architects - fotó: Adrien Williams

Remai Modern múzeum - építész: KPMB Architects - fotó: Adrien Williams


Szintén különös építészeti kihívás volt, hogy az épületbe bele kellett komponálni a korábban már meglévő Persephone színház tömbjét, ez került a múzeum északi szárnyába, amit a többi elem L alakban ölel körbe. Az épület kellemes, fával borított, meleg hatású belső tengelye, mint egyfajta sétány húzódik végig a két – az útra és a folyópartra orientált – főbejárat között, a múzeumhoz kötődő szolgálati terek mellett kávézót és könyvesboltot is találunk itt. A meleg szín- és anyaghasználat is segíti a téli akár mínusz 40 fokos hőmérséklettel szembeni kellemes belső atmoszféra megteremtését. A közösségi térként is szolgáló földszint feletti első emeleten kapott helyett az állandó gyűjtemény – benne egy jelentős Picasso litográfiai anyaggal –, a nyugati szárnyban pedig az előadóteremmel. A két részleg között egy keskeny teraszt is kiképeztek. A következő szintre az időszaki kiállítótereket, a legfelső emeletre pedig az irodákat helyezték el. A múzeum melletti nyugati kertrészben egy szabadtéri szoborgalériának is helyet biztosítottak.

„Ez nem csak egy kiállítóhely, hanem a városfejlesztés egy lépcsője is.” – nyilatkozta az épületről Bruce Kuwabara a KPMB Architects egyik alapítója. Valóban, a múzeummal egy időben és annak hatására, a korábban kicsit elhanyagolt, főleg olcsó bérlakásokkal teli környék életében egyfajta fordulat állt be. Míg a folyó túlpartján új irodaházak és 15 emeletes design szálloda épül, addig a régebbi részben kávézók, kisebb egyedi üzletek, bárok és éttermek nyíltak, részben a múzeum vonzotta látogatók, részben a városkép megváltozó közönsége kedvéért. A környéken megélénkülni látszanak a vállalkozások, az egyedi kínálatot nyújtó vendéglátóipar, a „korábbi kísértetváros kezd életre kelni a világszínvonalú múzeum közelségének hatására” – nyilatkozta egy étteremtulajdonos. A Bilbao hatás beindulni látszik, amikor a város volumenéhez képest talán túlméretezettnek mondható, de ugyanakkor a turisztika számára kiemelt és magas színvonalú kulturális beruházás jött létre. Kanadában nem egyedi a kiemelkedő építészeti minőségű, s tartalommal megtelő múzeumok, kulturális intézmények katalizátor szerepe. Az új épületek telepítésénél mindig kiemelkedő szempont az is, hogy az mit tud nyújtani a környezetének nem csak vizuálisan, kulturálisan, hanem a társadalom számára is.

Bán Dávid

 

vélemény írásához jelentkezzen be »