Bádog csodák, üvegboltozat - szegedi Új zsinagóga

A szegedi Új zsinagóga felújítása két tapasztalt szakember, Wagner Péter DLA és Kőnig Tamás DLA irányítása alatt történt, akik végig szem előtt tartották az épület építészeti rangját és fontosságát. A zsinagóga kívülről a tetőtől talapzatig megújult. A tető új cserépfedést kapott, kicserélték a fa szerkezeteket, restaurálták és megtisztították a műkőoszlopokat, az ólomüveges ablakokat, és a sor még folytatható. Pacsika Emília irása. 

Sok éven át vállig a lombok között állt, mimikri állapotban a szegedi Új zsinagóga épülete a néhai zsidónegyed központjában. Így is érdekes volt, hatalmas és titokzatos, rejtélyesen bújt el a magasra nőtt bozótban, jóformán csak a kupoláit és pártázatait mutatva. Afféle romantikus kísértet kastélynak hatott. A 40-es évek elején még rendezett kertje a háború után indult burjánzásnak, elfedve és átírva azt a bibliai kertet is, amit egykori építtetője álmodott meg a múlt század kezdetén. A reformkorban épült régi zsinagógát a századfordulóra a szegedi hitközség kinőtte, ekkor határozta el, hogy egy új, az előzőnél jóval nagyobb és reprezentatívabb megjelenésűt építtet. Tervpályázatot hirdetett, melyen az első díjat Baumhorn Lipót nyerte, akit a hitközség megbízott az új zsinagóga megtervezésével. A neves építész akkoriban több, mint húsz ilyen épületet tervezett a nagy Magyarországra. A szegedi az ország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája, a tervező egyik legjelentősebb alkotásának számít ma is. Az épület nemrég részlegesen megújult. Igaz, nagyrészt csak a külsejével történt mindez, de talán remény van arra, hogy a belső tereket is belátható időn belül felújítják. A templom most az évek alatt rárakódott szürke lepedéktől megtisztulva, megszínesedve, építőanyagait megmutatva, tetőtől talpig látható újra. A bozótból kibontva méltóságteljesen magasodik a méretes telken, aminek a szegedi hitközség még a 18. században jutott birtokába.





A zsidó lakosság 1786-ban kapott engedélyt a helytartótanácstól a letelepedésre a szabad királyi városban, ahol 1813-ban jelölték ki számára a mai Gutenberg, Hajnóczy és Attila utcai területet ház vásárlására vagy építésére. A szegedi Új zsinagóga nem sokkal az után épült, hogy a magyar parlamentben az 1895-ös recepciós törvény megszületett és kimondta: "az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik." A zsinagógák építésével tehát a zsidóságnak alkalma nyílt identitási szándékát kinyilvánítani s a kapitalizálódó Magyarország gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepére is utalni. A több, mint 48 méter magas, ugyanilyen széles épület pontosan kifejezi azt a társadalmi rangot, melyet a század végére a szegedi zsidóság felmutatott, hiszen lélekszáma 1850-1910 között megtízszereződött, és fontos szereplője lett a város gazdasági életének. Lőw Immanuel, a tudós főrabbi nagy tekintélyt élvezett az akkori hitközségben és a városban is. A zsinagóga szakrális kertje teljes egészében az ő elképzelései alapján készült, a cédrusliget és az ide telepített- a Biblia és a Talmud lapjain szereplő - növényekkel a Szentföld faunáját kívánta megidézni.

A szecesszió akkoriban már termékeny időszakát élte Európában, nálunk vele még párhuzamosan uralkodott a historizmus. Klein Rudolf építészettörténész, egyetemi tanár írja: "A zsidóknak először a 19. század második felében jelöltek ki építészeti stílust, elsősorban német területeken. A zsidók keleti eredetének a keleties stílust feleltették meg az akkori német művészettörténészek… Bár ebben az időben a zsidóság jelentős része az emancipációért küzdött, végül elfogadták ezt az építészet megkülönböztetést, hiszen így épületeik a városok részévé válhattak, azok meghatározó elemeivé lettek. A keleties vagy mór stílustól már egyenes út vezetett a szecesszióig." Baumhorn a konzervatív hangnemet választotta, nem tudni miért, Szegeden nem vágott bele a merész formákkal dolgozó új stílusba, (mint később az újvidéki zsinagóga tervezésénél), holott Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezőirodájában dolgozott korábban és a modernebb megoldásokhoz a vasbeton is rendelkezésére állott már, tudjuk, számolt is vele a tervekben.





A vasszerkezetre épített templom struktúrájában és díszítésében is követi a századvégi megoldásokat. Igaz, a tervező a historikus elemeket nem a viktoriánus ízlés szerint keverte, eklektikájában mór hatás érződik, az architektúra egy sajátosan romantikus felfogást mutat. Szecessziós elemek is fellelhetők a kupola és az ablakok díszítésein, de ezek nem a modern stílus meghatározó jegyei. A templom görög kereszt alapú, centrális bazilika szerkezetet követ, középen magas dobra emelt főkupolával, az épület négy sarkán egy-egy áttört kupolás saroktorony tartja a kompozíciós egyensúlyt. A négy égtáj felé tekintő pártázatos oromzat gazdag architektúrája a középkori templomokéra emlékeztet, míves díszítése többféle stíluselem harmonikus elegye. Van itt román fogazatos párkány, itáliai gótikus mérműves ablak, az északi gótikából kölcsönzött vízköpő, több apró fiálé, a francia reneszánszból vett kőkeretes ablak (a Loire menti kastélyok némelyikét is eszünkbe juttatja). A laternás kupola a nagyszabású megjelenés záloga, mely Dávid Ferenc műtörténész szerint egyértelműen mintázza az akkor épülő parlament kupoláját. A neves műemlékes szaktekintély szerint az "idézet", a szegedi zsidóságnak a magyar nemzethez való tartozására, asszimilációs szándékára utalhat.

Szimbolikus jelek voltak a századelőn az egymás után felépülő zsinagógák, hasonlóan a 18, század végi protestáns templomokhoz, amik a türelmi rendelet után kezdtek szaporodni Magyarországon. A szegedi zsidó hitközségnek korábban már két temploma is épült, a második ma is áll, harmonikus neoklasszicista épület, ami Lipovszky Henrik és Lipovszky József jó ízlését dicséri. Az Új zsinagóga építésére kiírt tervpályázaton Komor Marcell és Jakab Dezső is részt vett, valódi "magyaros" szecesszió jegyében született közös tervük megvételt nyert (ez végül Szabadkán épült föl, és most a két tervezőről elnevezett teret ékesíti). A Lőw Immanuel akkori főrabbitól kapott megbízást Baumhorn Lipót nagy alázattal fogadta és nagy tisztelettel kezelte megrendelőjének elképzeléseit s végeredményképpen egy különleges eklektikus épület született.

Az épület homlokzati anyaga az építészek által Szegeden is kedvelt sárga színű, akkor korszerűnek számító klinker. A téglafalból kiemelkedő plasztikai elemek, az ablakok keretei, a párkányok csontszínű homokkőből, műkőből készültek, az épület alját - lábazat, lépcsők - is ezek az anyagok adják. A tetőt cseréppel fedték, a főkupolát különleges palával, a tornyok tetőzetei bádog remekművek. A szegedi zsinagógának korabeli rokonaitól eltérő különlegességét a bádog díszek adják. A míves, veretes csipkézetek, a fiálék plasztikájának művészi kialakítása a szegedi mesterek tehetségét dicséri. Az 1879-es árvíz után, az újjáépítés okán a városba kreatív mesterek települtek, ezért jellemzően Szeged számos épületét ékesítik különösen szép bádogdíszítések.


A templom impozáns belső terei reprezentatív üzenetekkel rendelkeznek, már a korszerűbb neológ szellemet követik.1 A téralakítás az előző ortodox liturgia puritánsága helyett egy nagyszabású ünnepélyes istentiszteletre ad lehetőséget. Az oltár fölött kórus épült, mely hatalmas orgonának ad helyet, az építmények fölé félkörívben neogót boltozat borul. A frigyládát magába foglaló oltár előtt tekintélyes mívesen kialakított falrács, azaz bima húzódik. A több traktusból álló oltárfal tetején a templom főkupolájának kicsinyített változata emelkedik, ez megkoronázza az oltárfalat. A belső térben megjelenő funkcionális-dísztárgyak - menórák, csillárok, padok - az épület stílusához illeszkedő finom ízléssel kialakított ipaművészeti alkotások. A kék, fehér szín együttesben fogalmazott belső tereket, falakat, boltíveket, oszlopfőket növényi ornamentikákkal díszítették, a Bibliához köthető növénymintázatok - szőlő, fügefa - jelképes tartalmakkal bírnak. A kupola oszlopai fölött a csipkebokor virágai, mint az ószövetségi kinyilatkoztatás szimbólumai jelennek meg.

Az ólomkeretes és festett színes üvegablakok karakteres elemei az épületnek. Ezeket stilizált növényi mintázatból összefűzött keretek szegélyezik, találhatunk rajtuk nílusi akác, borostyán, bogáncs, liliom, búzakalász motívumot. A bordűrökkel keretezett ablakmezőkben azonban realisztikusan megjelenített növények, tárgyak, tájképek láthatók. Az eklektikus historikus épületeknél megszokott, klasszikus mintát követő ablakok Róth Manó alkotásai.





A négy csegelyen nyugvó főkupola az épület főszereplője. A kupolabelső boltozatos üvegburkolatának megjelenítése valódi építészeti attrakció. A bizánci stílust követő belső kupolatestbe nemcsak a laternán át jut be fény, hanem a dobon körbefutó külső ablaksoron keresztül is, az itt beszűrődő fényt a vasszerkezetes üvegkupola sátor az egész felületén át tudja engedni. A látvány felemelő, misztikus, lebegő élményt nyújt a mennyezetre föltekintő számára. A kupoladob 24 oszlopot foglal magába, ami a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, nyilván a Ószövetség 24 könyvére is utal. A kupoladob körbefutó oszlopok égbetörő sora, afféle geometrikus, perspektivikus illúziót keltve "nyitja meg" a mennyezetet. A kupolát vasszerkezet tartja, mint ahogy magát az egész épületet is, a belső térben öntöttvas oszlopokat is találunk. A rózsaszín márványból készült oszlopokat aranyozott oszlopfők díszítik, melyeken ókori és középkori motívumok egyaránt fellelhetők.

A zsidóság az új épületet egészen a második világháborúig saját pénzből tartotta fönn a zsidótörvények után, amikor a telket gettóvá alakították, a park fáit kivágták. Ezekből kalyibákat eszkábáltak az ide begyűjtött kényszerlakók számára, a zsinagóga épületét megtöltötték az elkobzott bútorokkal, értéktárgyakkal. A holokauszt tragikus eseményei után a haláltáborokból visszatért hívők száma radikálisan lecsökkent, és a zsidó hitközség tagjai nem töltötték meg többé a templomot. Az épület első traktusát - ahol korábban esküvők alkalmával a násznép gyülekezett - a mártírok termévé, afféle kegyeleti hellyé alakították. Márványtáblákkal, azokon az elhunytak nevének feltűntetésével és két szimbolikus szarkofággal állítottak emléket az áldozatoknak. A 1340 ülőhelyes (740 hely a férfiaknak a földszinten, 600 a nőknek a karzaton) zsinagógát ma már csak nagy ünnepeken használják, a hívek istentiszteletre általában a hitközség székházának díszteremében gyűlnek össze. Az épület viszont - a remek akusztika miatt - alkalmas hangversenyek rendezésére, az előcsarnokban kiállításokat is bemutatnak, és a turisták is szívesen látogatják a fontos műemléket.




A háború után az épület fenntartása és állagmegóvása folyamatos gondot jelentett a megcsappant létszámú hitközség számára, a '70-es évek végén tudtak egy kisebb felújítást megvalósítani. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy az épület állaga komolyan megromlott. Ekkor a kormány a holokauszt alapból 50 millió forintot biztosított - ami a két beszakadt kis torony és a körülöttük lévő tető javítására volt elegendő - majd további 950 millió forint támogatást adott újabb, komoly beruházásokra. A felújítás tervezésére a zsinagóga helyreállításban tapasztalt két szakember, Wagner Péter DLA és Kőnig Tamás DLA (Kőnig és Wagner Építésziroda) kapott megbízást. A 2017-ben befejeződött részleges felújításkor a támogatásból az eredetileg tervezettnél nagyobb munka valósulhatott meg, az említett összegbe a közbeszerzésnek, a műszaki ellenőrzés költségeinek is bele kellett férnie, továbbá a kert és a kerítés helyreállítására, valamint a tornyokban kialakított két vizesblokkra is jutnia kellett a forrásból.

Dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke kérdésemre hangsúlyozta: a plusz munkák azért valósulhattak meg maradéktalanul, mert a tervezők és kivitelezők lelkiismeretesen és igen „ügybarát” áron dolgoztak, szem előtt tartva az épület építészeti rangját és fontosságát. Az épület tehát kívülről a tetőtől talapzatig megújult. A tető új cserépfedést kapott, kicserélték a fa szerkezeteket, restaurálták és megtisztították a műkőoszlopokat és az ólomüveges ablakokat. A hatalmas kupola különleges belső üvegburkolatát is sikerült a rendelkezésre álló összegből megtisztítani. A homlokzat közel 3000 négyzetméteren újult meg, a lábazat, a párkányok, az ablakok, a kő- és műkődíszeinek hiányait az eredeti állapotnak megfelelően sikerült kipótolni. Az egyedi húzott párkányok egy részét újra kellett gyártatni, a kerítés alapjának tégláit egytől egyig ki kellett cserélni, a kovácsoltvas kerítést korróziómentessé kellett tenni, le kellett festeni. A kupola külső palafedését, az épületgeometriához rugalmasan illeszkedő PERI UP Flex állványrendszer segítségével sikerült megoldani, a tornyokat, a lefolyókat is rendbe hozták, és a kivitelezők huszonnégy torony bádogfelületét varázsolták ujjá. Mint Nemesi Pál, a Ferroép Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, utóbbi nehéz feladat volt, mert ma már nehéz díszbádogos mestert találni. A kézműves munka mintegy 150 millió forintba került, hiszen speciálisan igényes feladatnak számít. De ugyanilyen volt a homlokzati burkolatok javításához szükséges kőmunka is, ezekhez körültekintően kellett kivitelezőt választani.





A helyre állító munkálatokat a fák kivágásával kezdték, ami sok városlakót megrémisztett, legtöbben azt gondolták, hogy az itt sűrűsödő növényzet eredeti. Holtság Ágnestől, a felújítás táj- és kertépítészétől azonban megtudhattuk, hogy ezek a fák nem azonos korúak az épülettel, hanem háború utáni újrasarjadások. A szabadon növő fák gyökerei a falak alá is behatoltak, és ott károkat okoztak. Az egykori megrendelő elképzelése alapján létrehozott biblikus kertet egy fennmaradt fásítási térkép alapján próbálták helyre állítani. A főrabbi által a szakrális kertbe ültetett 76 növényből 36-ot láttak érdemesnek visszatelepíteni, olyakat, melyek ellenállnak a mostani kártevőknek és a mai klímát is jól tűrik.

Az épület teljes felújítása várat magára. Az épület vasszerkezetét át kellene vizsgálni és a belső architektúra számos helyen javításra szorul. A falakat sok helyütt beázások nyomai csúfítják, a tárgyak, bútorok is megújulásra várnak. Mint a hitközség elnökétől megtudtam, a belső felújításra még legalább 1,2 milliárd forintra lenne szükség. Újabb támogatásban reménykednek, hisz a Szegedi Zsinagóga Alapítvány kasszájába - a kulturális rendezvények, a turizmus bevételeiből és az adományokból - befolyó pénz az épület fenntartására alig elegendő, nem hogy annak felújítására jusson belőle. A szegedi Új zsinagóga Európa egyik legszebb műemlék épülete, az ország egyik legjobb hangverseny helyszíne, ezért megérdemelné, hogy teljes régi pompájában ragyoghasson. Hasonlóan Szabadka város zsinagógájához, melyet nemrég újítottak föl kívül-belül a magyar kormány támogatásával.

Pacsika Emília


1 A neológ liturgia Szegedről indult, kezdeményezője Lőw Lipót főrabbi volt, fia Lőw Immanuel ennek terjesztését fontos feladatának tartotta.