építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Óriási vetítővászon: a Graphisoft Park fogadóépülete

Friss, szellős, könnyed és minden napszakban különös játékosságot nyújtó fogadóépületet tervezett Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás és Sugár Péter a Graphisoft Park bejáratához. A filigrán szerkezet, a nagy üvegfelületek és a grafikus mintázat különös sokarcúságot kölcsönöz a díjnyertes háznak. A Park innovatív szellemiségét tükröző épületéről Bán Dávid írt.

Budapest egyik legizgalmasabb és szerencsére folyamatos újdonságokkal elkényeztető kortárs építészeti vállalkozása az óbudai Graphisoft Park. A világhírt befutó építészeti szoftvert, az ArchiCAD-et kifejlesztő Graphisoft cég, immár húsz éve először magának kezdte építeni az Óbudai Gázgyár területén informatikai és fejlesztő központját. A térség hamar népszerű lett és ma már közel 80 cég, több mint 4000 alkalmazottja, nem egy üzleti iskola ezer hallgatója érkezik minden nap a Duna-parti, kellemes, ligetes negyedbe. Az alapítók számára kezdetektől kiemelt fontosságú volt, hogy egy világszínvonalú építészeti szoftver fejlesztéséhez magas minőségű építészeti környezet is tartozzon. A terület egyik legfőbb vonzereje, hogy valóban park tudott maradni: a nem túl magas, pontszerűen elhelyezkedő épületek között kiemelkedően sok a zöld, a nagy mennyiségű földalatti parkolóhelynek hála kevés a jármű, sétányok uralják a terepet, ahol vízfelületekben és köztéri alkotásokban sincs hiány.


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Az 1998 óta fejlődő terület mindig is következetesen tükrözte a kortárs építészeti világot. Első épületeivel még leginkább a gázgyári örökséghez, a téglaarchitektúrához kötődtek, de a későbbi tervezések már kezdtek ettől egyre merészebben elrugaszkodni. Így két évtizeddel a park alapkőletétele és nagyjából 15-16 épület átadása után felmerült a gondolat, hogy szükség lenne egyfajta lámpásra a park bejáratánál: egy fogadóépületre. A megrendelő elképzelése szerint mindez

a park új jelképe, kapuja, amelyben a területet jellemző innovatív szellemiség jelenik meg.

A pályázó építészek a terület szabályozási tervén belül szabadkezet kaptak a tervezéshez, első körben azonban mégsem született olyan terv, amely megfelelt volna a megrendelő igényeinek. Igaz, hogy a pályázat folyamata alatt kezdett jobban kirajzolódni az is, hogy mit várnak ettől az épülettől. A tervezési feladat csak a második körben találta meg Ilyés-Fekete Zsuzsát, Kun Tamást és Sugár Pétert [RADIUS B+S Kft.] azzal, hogy mutassanak megoldást a 3000 négyzetméteres, eredetileg start-up cégek befogadására és felfuttatására szolgáló, szabad térszerkezetű irodaházra, amelybe nagy, co-working állomásokat, rugalmas, közösségi tereket, kávézókat szerettek volna elhelyezni.

Elkészültek az első javaslatok, amelyek a többi, zártabb tömegű elképzeléssel szemben egy szellős, nyitott struktúrát és nagyfokú flexibilitást hoztak. Az egyszerű alaprajz lényegében a „semmire” épült, azaz a középső mag és a függönyfal között szabadon használható tereket ad a beköltözők számára. A belső lépcsőház fala szolgál tartószerkezetként, a pillérek közötti fesztávot esetenként 9 méteresre is meghagyták. Maga a külső homlokzat is távolra került a magtól, így a belső terek kellőképpen szellősek maradhattak, abba bármilyen irodakiosztás könnyedén belerajzolható.


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Mivel az első elképzelés még a start-up cégek beköltözéséről szólt, így a belső térnek szerettek volna egyfajta ipari jelleget adni: számos helyen látszóbetont használtak, így a födémek esetében is, amelyeken nyíltan, láthatóan futott volna a gépészet. A szerelés időszakában azonban a megrendelő újrafogalmazta az épület funkciójára vonatkozó igényeket, ezért a start-up világ végül leszorult a földszintre, míg a második és harmadik szinten bérirodáknak alakítottak ki rugalmas tereket, és a felső szinten, a park területén korábban elszórtan működő Graphisoft irodái, egy reprezentatív, minden irányba pompás panorámát nyújtó térbe költözhettek.

A gépészetet és a kábeltálcákat végül álmennyezet mögé rejtették, a tereket a mai irodatrendeknek megfelelő üvegfalakkal darabolták fel, mindezek azonban már kívül estek az építészek eredeti elképzelésein. A belsőre vonatkozó, az ipari hatást kölcsönző elgondolásaik végül csak a földszinten valósulhattak meg, a kávézó és a recepció terében.

Ez utóbbiban egy felfűzött téglasor adja meg az alaphangulatot, amelyhez a park építésekor lelt, a földmunkák során kiforgatott, 140 darab római kori téglát – egyes darabokban macskamintázattal – használtak fel.


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


A homlokzat azonban hűen tükrözi az elképzelt építészeti koncepciót. Egy teljesen nyitott, őszinte ház valósult meg, amely nem rejteget semmit, jól látható a szerkezet és a transzparens anyaghasználat. A homlokzat a tükröződésekkel, a fénytörésekkel játszik. Az épület kettős üvegburkot, lényegében két héjat kapott: a külső üvegréteg a nyugati homlokzaton 4,5 méterre – ezzel egyfajta üvegezett verandaszerű teraszt nyújtva a földszinti kávézónak –, a további oldalakon pedig 2,25 méterre húzódik a háztól. Az első tervek még hatalmas, a homlokzat síkjában futó üvegtáblákkal számoltak, de mivel ennek megvalósítása problémákat okozott, így olyan megoldást kellett találni, amely kisebb felületekre bontja a homlokzatot. Felmerült az a gyakorlati igény is, hogy az üvegfelület ne legyen túlságosan tükröződő a szomszédos irodaházak felé, ne vakítsa el az ott dolgozókat.

A transzparencia, az épület egyszerűsége, nagy üveges felületei azonban mind a tervezők, mind a megrendelő számára fontos szempontok voltak, így olyan megoldást kerestek, amellyel az átláthatóság is megmarad, de a fény is szabályozható. A déli és keleti homlokzatra különböző állásban fix üveglamellák kerültek, elrendezésükkel olyan hatást keltve, mintha mozgathatóak lennének. A homlokzat egy része sík üvegfelületet kapott, lehetőséget hagyva arra, hogy rendezvények, események alkalmával a házra fényfestést vetítsenek, olyat, amely akár a Szentendrei útról vagy az épület mellett futó kerékpárútról is látható.


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


Graphisoft park fogadóépület - építész: Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás - fotó: Bujnovszky Tamás


A tervezés folyamán foglalkoztak azzal, hogy a homlokzat miként szolgálhat óriás „vetítővászonként”, milyen eljárással lehetne azt megfesteni, alkalmi öltözetet adni az épületnek. Számos megoldás felmerült, így például az is, hogy LED-háló kerül a homlokzati üvegfelületekre, vagy intelligens üvegeket alkalmaznak. Rájöttek, hogy a biztonsági üvegtáblák két rétege közé ragasztott lamináló fólia önmagában képes annyira megtörni a fényt, hogy arról kívülről és belülről is jól lehet vetíteni. Az üvegek közé végül Baróthy Anna és munkatársai, az S39 Hybrid Design csapata egy olyan vonalas, térhatású mintázatot alkottak, amely napfényben és esti megvilágításban is különleges rajzolatot ad a homlokzatnak. Az üveglamellákat tűzihorganyzott acél keretszerkezet tartja, amely ezüstösen csillogva, az üvegekkel együtt elegáns hatást ad. A függönyfal, a lamellák, a különböző irányú tükröződések és az üvegrétegek közé rajzolt mintázat olyan sokarcú, kaméleonhatást kölcsönöz a háznak, amely szinte minden napszakban, minden fényviszonyban és minden irányban más-más hatást nyújt. A laminált üvegek ugyanakkor vizuális védelmet is kínálnak a bent lévők számára.

Az épületet alaprajzi kialakításában, a felső szint panorámás teraszkiképzésében és a homlokzati felületekben egyfajta pixelesség is megjelenik. A homlokzatból kilépő – festett üvegfallal burkolt – dobozszerű kiképzés interakcióba lép a ház mellett elhelyezett szabadtéri pavilonnal. Az épület alaprajzi kivetülései jelennek meg a parkban, mintha a homlokzatot képezték volna le a szabadba, avagy az egyik iroda ténylegesen kilépne az épület tömegéből és költözne be a pavilonba. A fogadóépület az Év Irodája versenyén 2017-ben az Év Új Ingatlanfejlesztése kategória győztese lett.

Bán Dávid

 

vélemény írásához jelentkezzen be »