építészet : környezet : innováció

Sorsba írt kód - Rajk László

Nagy ember. Ma is az, noha az évek, mint jeges szél a hegycsúcsokat, mostanra nála is koptattak a magaslati pontokon. Termete mintha kifejezné életének formátumát. Nagy történet az övé, nagy élet nagy teljesítményekkel: Rajk László építész portréja.  

Fizikai és virtuális valóság

Sokféle tervezői pálya létezik. Rajké az utópiák, a virtualitások, az illúziók világába is bőséggel elkalandozott. Talán legnagyobb teljesítményei is inkább ilyen területekhez tartoznak. Még Budapest városképét meghatározó háza, a Lehel téri piac is képzeletet elragadó, különös tárgy, aszfalton megfeneklett ricsajos, vidám Noé bárkája, semmint beton és raszter meg pillér és födém. Inkább hangulatokból, kedélyekből, emlékfoszlányokból épült, mint profán anyagokból. Rajk az egyre pezsgőbb Budapest kellős közepén él. Házán hatalmas felirat díszeleg: Első Pécsi Bőrgyár. Alig egy éve még Pécs könyvét írtam, bőséggel kitérve benne a pécsi bőr- és kesztyűgyártás sok évszázados, gazdag ipartörténetére. Most, amikor belépek Rajkhoz, kicsit mintha hazatérnék: az ő történetében a sajátoméba is visszalépek.

Rajkot úgy és akkor ismertem meg, amikor nem ismertem meg. 1982-t írtunk, csodálatos és ijesztő barátom, az ifjan motorbalesetben meghalt vad költő, Nagy Attila Kristóf hurcolt magával a Galamb utcába, hogy menjünk fel Rajkhoz: lakásán illegális könyvesboltot, szamizdat-butikot működtet, hozzunk tőle friss Beszélőt, a kommunizmus disznóságait leleplező könyveket. Az illegalitás izgalma vonzott, de nem rántott magával: Rajk távol volt. Csak a szemközti lakás kémlelőlyukán keresztül lesték Kádár ügynökei a két izgatott kamaszt.


Balassi Intézet, Bécs

Lehel téri piac

 

A történelem elillant pillanata

Aztán a rendszerváltás forgószelében örvénylett oly sok más izgalmas személyiséggel köröttem Rajk alakja. A Nagy Imre-temetés: Mensáros László és Darvas Iván, volt ’56-os bebörtönzött színészek lassú és emelkedett névsorolvasása, minek során 1989. június 16-án naphosszat a forradalom kivégzett áldozatainak nevei sorakoztak monotonon a Hősök terén. Amikor a Kádártól halálraítélt Mécs Imre beszédében felszólított háromszázezer embert, fogjuk meg mindannyian egymás kezét, egyikkel a szerelmem, a másikkal Rőhrig Géza kezét szorítottam. Rőhrigét, kivel utóbb Rajknak is bőven dolga lett. Szemben velünk akkor a Műcsarnok homlokzata különös, fekete, szürreális, neokonstruktivista gyászruhában állt. Ez volt a mártírok temetésének díszlete. A katafalk. Ezt tervezte Rajk, Bachman Gáborral közösen ugyanoda, ahová a hajdani forradalom kitörését rehabilitáló ceremónia, az építész apjának, a koncepciós okokból 1949-ben kivégzett Rajk Lászlónak az újratemetése 35 évvel korábban, ’56 szeptemberében, pár héttel a robbanás előtt lezajlott. Láttam egyszer egy fotót, amin a hét-nyolcéves forma ifjabb Rajk László áll felnőttes kabátban nemsokkal előbb visszakapott édesanyja mellett. Az akkori újratemetés főszereplői. Aztán majd' harminc évvel később, az önmaga hőseit is felfaló kommunizmus áldozatainak újabb emlékművén dolgozva fekete ruhában, hatalmasan. Rajk élete könyvét forgatva, mintha görög sorstragédia lapjait pergetném.


Rajk László lakása

Rajk László lakása

 

Arról, hogy miként vezette Rajkot apja pere után sorsa az állami gondozásba, miért kellett csalva Kovács Istvánka néven nevelkednie, miért nem férhetett hozzá bebörtönzött édesanyjához, hogyan vált felnőtté, hogyan nyílt szeme a világra, miként jutott el a kommunizmus teljes kritikájához, s lett mélyen elkötelezett demokratává, hogyan talált az építészetre és az mi mindent adott neki, ezekről hosszan beszélünk most.

A rendszerváltás napjaiban színes összeverődött társaság sodort magával föl Rajk akkori lakásába. Buli volt nála. Előző este a Tilos az Á-ban zajlott. Frank Zappát ünnepelte a pesti alter publikum, a csodás zenész meg minket, azt, hogy épp levedlik rólunk a kommunizmus szürke bőre. Másnap jutottam tehát Rajk lakásába el. Ott Yoko Ono volt a fénypont, halkan ült embernagy napszemüveg mögött. Ezekben a napokban azt hittem, mostantól Magyarországon már mindig ez lesz. Budapest egy csapásra a világ kultúrájának főáramába került. Arról, hogy talán mégsem, hogy talán nem így, talán miért is történt másként, már szót sem váltunk. Rajk háza, mintha párszáz vagy ezer kilométerrel délebben állna, átriumház: udvarra nyíló helyiségeiből délszaki növények mediterrán hangulata figyelhető. Csend, befelé forduló nyugalom. Egyik oldalon az építész műterme, a másikon a tervező és énekesnő feleségének, Juditnak otthona. Tökéletes, évezredekkel korábban kitalált életkeret tökéletes lokációval.


Rajk László lakása

Rajk László lakása

 

Napszállta - Sunset

A tervezőműterem terei ma már csak akkor telnek meg, amikor megbízás nyomán nagyszabású munka zajlik. Ismert gyakorlat. Különben üresen áll. Helyiségeiben Rajk életművének tárgyiasult darabjai rendeződnek szertelen életmű-kiállítássá. De elsőre mégsem itt, hanem az utcában működő közel-keleti étteremben ülünk le: grúz, zsidó, arab és végül indiai fogások sorakoznak föl a könnyű húsmentes ebéd során. Rajk színes mesélő. Amit szóbahoz, annak jelentősége, súlya van. Most fejeztük be a Sunsetet - mondja, Nemes-Jeles legújabb filmjét. Tudom, mondom, a Múzeum utcai forgatás minden napját végigélveztük a szomszédból. És tényleg: Rajk akkori díszletéről számos fényképet készítettem. Egy egész városközpontot tervezett a volt rádió Múzeum utcai udvarára. Egy építész megtervez egy házat - folytatja. Egy lakást. Megtervez egy hatalmas irodaházat. Nekem egész városokat kell megterveznem - mondja leplezetlen izgatottsággal. Ilyen komplexitású feladatokkal egy gyakorló építész soha nem találkozik. Csak a játéktervezők. Ilyen feladatokkal is szívesen foglalkozom.

Két filmje lesz Rajk Lászlónak versenyben idén a Velencei Filmfesztiválon. Az egyik egy török nagyjátékfilm, a másik az említett Sunset, az első filmjére Oscar-díjat kapott Nemes-Jeles László második egész estés munkája. Nemes-Jeles mindig ugyanazzal a stábbal dolgozik: Erdély Mátyás operatőr, Zányi Tamás hangmérnök és Rajk László díszlettervező. A Sunsetben felvállalt, alkotói stílussá érlelt képalkotási mód - csakúgy mint a Saul fiában - a főszereplő közeli képeken keresztüli bemutatása, az arc szakadatlan követése jelenetről jelentre, helyszínről helyszínre. Az Oscar-díjas film esetében a történések helyszínét főleg hangok teremtették meg, ott Zányi szinte díszlettervezői munkát végzett: a hangjaival rendezte be a Rőhrig Géza arca körüli teret. A szűk képkivágásban Rőhrig arca körül és mögött felbukkanó fizikai, tárgyi környezet, pillanatokra mutatkozó terek megtervezése, kialakítása volt Rajk feladata. Minden képkivágat, részlet a történetmesélésnek rendelődött alá, annak céljait szolgálta. Nemhogy esetlegesség nem volt benne, de a homályos háttérkép-részleteket is nagyfokú tudatossággal tervezte meg Rajk. Mindez fejlett építészi gondolkodásmód nélkül nem állhatott volna elő. Ugyanakkor egy mindennapos építészeti feladatokkal dolgozó tervező számára rendkívül sajátos és összetett feladat ez. Itt a funkció: a dramaturgia. A cselekményszövés - az építészetnek ezeket kell szolgálnia. Rajk számára otthonos feladat, hiszen még valóságos épületét, a Lehel téri piaccsarnokot is gyermekkori képek, látványok inspirálták. Bécsben álló magyar kultúrintézetének zaklatott, mozgó homlokzatát pedig messzi konstruktivista reminiszcenciák.


Sunset

Sunset

 

Műterme, lakása is utazások, élmények, más alkotókkal történt tartós vagy alkalmi kapcsolódások lenyomataival vannak tele. Ezernyi tárgy s mindnek lelke, aurája van. Sokaságuk egymásra hatása érzelmi nyüzsgést tart fenn a lakásban akkor is, amikor a háziak távol vannak épp. Érzelmi és szellemi felfokozottságot, mintha itt egy magas C lenne a normál zenei A.

Rajk nemsoká hetvenéves. Túl van egy rákon. Tíz éve volt. Kedélye, alkotóereje töretlen. Intellektusa csillogó, mint mindig. Formátumos ember. Kívül és belül. Amihez nyúl, amire figyelme irányul, nem tud nem történelmi vagy kultúrtörténeti léptékű lenni. Ez a képesség tanulhatatlan. Igyekvéssel el nem érhető. Sorsba írt kód. Vagy van, vagy nincs. Neki van. Nagyon.

1972-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1971-75: Mint építész, tagja lett az avantgarde művészeti mozgalomnak. a "Kovács István" performance csoport (vezető: Najmányi László) tagja, részt vesz a Halász Péter vezette "Kassák Stúdió" produkcióiban. 1973-tól több mint 30 színpadi produkció látványtervezője, 1972-75: a Lakóterv, 1975-86: az Iparterv építésze. 1986-ban a Columbia University (New York, USA) ösztöndíjas hallgatója. 1978-tól mintegy 40 magyar és nemzetközi film látványtervezője, 1999: A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja. 2002-től 2014-ig a Royal Institue of British Architects (RIBA) rendes tagja, 2002-2004 között a Royal Architectural Institute of Canada (RAIC) tagja. 2003-2004-ben az Európai Bizottság akkreditált szakértője volt. 2009: Filmkritikusok díja - Az év látványtervezője (Tarr Béla: A londoni férfi c. filmjéért.) 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Nemzetközileg ismert és elismert production designer, többek között Tarr Béla, Ridley Scott, Costa Gavras, John Irwin filmjeinek, valamint a 2016-ban Cannes-i Grand Prix, Golden Globe és Oscar-díjat nyert a Saul fia c. film (rendező: Nemes Jeles László) látványtervezője. 2016: Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe szakmai díja, Ridley Scott: The Martian c. filmjének látványterveiért). 

Bojár Iván András

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »