építészet : környezet : innováció

Szeged, a féloldalas város

Miért nem kétoldalas, szimmetrikus város Szeged? Miért ilyen nagy a különbség a beépített területek arányában a Tisza jobb és bal oldalán? Dr. Rigó Mihály írása a lehetséges okokról és a Szeged környéki elképzelésekről, melyek befolásolhatták Újszeged sorsát. 

„Az 1712. évi árvíz után sokan úgy vélekedtek, hogy Szeged végképp elpusztult, és nem támad föl többé.”Bálint Sándor

„A magyar Alföld legszebb délibábja … Szeged, …”
„Magyar emlékül és magyar reményül
Állj boldogan és büszkén, ősi város,
Símulj szerelmes szívvel a Tiszához.”
Juhász Gyula


Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán

 

A Tisza átszeli, vagy inkább csak érinti Szegedet? A sárga színek – a beépített területek – arányát érdemes a fenti két térképen nézni.

Fentebb két térkép látható, két különböző időpontból. Az egyik az 1879-es nagyárvíz előtti, a másik pedig a közvetlenül az nagyárvíz utáni állapotot mutatja. Természetesen minden megváltozott, azonban valami nem: mindkét esetben lényegesen kisebb a Tisza bal partjának beépítettsége, mint a jobb parté! Az újszegedi sárga felület mindkét térképen kisebb.

Látható, hogy nagy az aránytalanság a Tisza két partja között. A bal parti Újszeged sokkal kisebb területet foglalt le mindkét időszakban, mint a jobb parti városrész. Ma úgy mondanánk, hogy túlhasznosított és alulhasznosított.
Fontos azt is megállapítani, hogy Újszeged városrész területe az 1879-es nagyárvíz óta növekszik. Nyilvánvaló az, hogy nem akar megmaradni a városrész a visszafogottság állapotában. Tendencia tehát az újszegedi beépített területek nagyságának növekedése.

A továbbiakban az okokra keresek választ, valamint arra, hogy aszimmetriának a világ végéig fenn kell-e maradnia.

Dr. Rigó Mihály

A teljes cikk itt  olvasható.

 


1. http://www.ativizig.hu/vizugyimuzeum/elod_vedresistvan.aspx

2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16612.htm

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »