építészet : környezet : innováció

Tényleg a Tompa utca a legegészségesebb Budapesten?

Mit tudhat egy egészségügyi szakértő a városfejlesztésről? Lucy Saunders „Healthy Streets” (Egészséges utcák) ajánlásrendszerét a Járókelő.hu adaptálta Budapestre, a kiadvány bemutatóján az eredeti mű írója és az azt átdolgozó Balogh Samu Márton várostervező ismertette, hogyan lehet egészséges az utca.

Lucy Saunders közegészségügyi szakember megközelítésének lényege, hogy a városi közterület- és közlekedésfejlesztést egy általánosabb célnak, méghozzá az azokat használó emberek egészségi állapotának és életminőségének javításának kell alárendelni. Miért kell másképp gondolkodnunk az utcáról? – tette fel a kérdést Lucy Saunders, amelyet a vezető halálokokról szóló statisztikával válaszolt meg, amelyen kiemelte, hogy ezek közül melyek azok, amelyeknek gyakorisága mérsékelhető azzal, ha figyelmet fordítunk rájuk a városfejlesztés során. Saunders többször kitért arra, hogy a motorizáció visszaszorítása az egyik kulcskérdés, a levegő- és zajszennyezés visszafogásánál azonban többről van szó, ami nem orvosolható például az elektromos autók térhódításával: az utcát vissza kell adni az embereknek, hogy szívesen használják és csábítsa őket a mozgásra, amely nem csak a magas vérnyomásra és a túlsúlyra gyógyír, de elősegíti a mélyebb alvást, a kipihentséget, nagyobb összeszedettséget a mindennapokban, orvosolja a fáradtságot és a depressziót.

Egészséges utcák Fotó: Járókelő.hu


Lucy Saunders tíz olyan jellemzőt sorolt fel, amelyeket meglétén mérhető, hogy mennyire egészségesek a köztereink. Ezek közül a két legfontosabb, hogy az emberek magukénak érezzék az utcát és, hogy szívesen sétáljanak, kerékpározzanak rajta. A további nyolc jellemző valójában ennek a két fő jellemzőnek van alárendelve, azokat erősíti meg, így alkotnak összefüggő rendszert. Saunders szerint fontos, hogy egyszerű legyen átkelni az úttesten, korra és mozgási korlátokra való tekintettel nagyobb kitérő nélkül. Fontos, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, ezért figyelmet kell fordítani arra is, hogy a közvilágítás ne az úttestre legyen optimalizálva, hogy csökkentsék és lassítsák a gépjárműforgalmat. Fontos továbbá, hogy legyen mit látni és csinálni az utcán, lehessen társasági életet élni. Szintén fontos, hogy lehessen leülni és megpihenni, hogy legyenek árnyékos, széltől és esőtől védett terek, ivókutak és nyilvános mosdók. Rendkívül fontos a levegő- és zajszennyezés mérséklése, továbbá, hogy tiszta és rendezett, nyugodt és kellemes legyen a közterület, hogy legyen elegendő zöldfelület.

Budafok, Szent István tér Fotó: Járókelő.hu


A Healthy Streets szempontrendszere bekerült a londoni városfejlesztési stratégiákba, a brit főváros közlekedésszervező hatósága, a Transport for London 2014 óta a hétköznapokban is alkalmazza. Saunders bemutatott néhány bevált példát is, Vancouvertől Valencián át Londonig, többekben közös volt a felújítás során szinte teljesen megváltozott utcakép. „A 60-as, 70-es években valamiért azt gondoltuk, hogy motorizáció a jövő kulcskérdése ezért, széles autóutakat terveztünk a városközpontokba” – mutat egy londoni példát – az Aldgate Square újragondolását – ahol az előtte-utána képpáros egyik oldalán széles aszfaltfelületet látunk, továbbá egy templomot, amelyet csak egy aluljárón keresztül lehet megközelíteni, a másikon pedig parkosított közteret, amelyet birtokba vettek a járókelők. Saunders egy másik utcaképet azért emelt ki, mert szerinte az példa arra, hogy a városok újratervezése során az önkormányzatra, a tervezőre, építészre és az utcát használókra – például az üzletek tulajdonosaira – egyaránt szükség van. A képen egy olyan utca látható, ahol a széles járdákat egy fákkal és virágládákkal, utcabútorokkal és az üzletek kiülős részei által elfoglalt sáv választja el az úttesttől. Saunders szerint az üzleteknek érdemes úgy is hozzájárulni a pihenőhelyek kialakításához, hogy azok használatát nem kötik fogyasztáshoz, hiszen a vonzóbb utcakép nagyobb gyalogosforgalmat generál, amely az ő forgalmukban is megmutatkozik.

Az Aldgate Square a felújítás előtt (Fotó City of London)


Az Aldgate Square a felújítás után (Fotó: gillespies.co.uk)


A magyar kiadvány, amely – mint hangsúlyozták – nem fordítása, hanem felhasználása Saunders művének Balogh Samu Márton várostervező munkája. Balogh igyekezett budapesti példákkal illusztrálni az eredeti munkát, a bemutatón az ezek felkutatása közben szerzett tapasztalatiról is beszámolt. Elmondása szerint Budapestet inkább az „egészséges terek”, mint az „egészséges utcák” jellemzik, mert legtöbb jó példát nem felújított utcából hanem felújított terekből tudta összegyűjteni. Szerinte a budapesti városfejlesztést egyébként is az egyensúly hiánya jellemzi: az egyik oldalon lezárunk utcákat a forgalom elől egy-egy nagyberuházás keretében, más esetekben meg a felújítás során fel sem merül, hogy azt újragondolják, utóbbira szerinte a Reáltanoda utca példa, amelyben ugyan több mélygarázs is található mégsem merült fel, hogy megszüntessék a felszíni a parkolást. Balogh – aki szerint a ferencvárosi Tompa utca, amely a leginkább megfelel az egészséges utca elvárásainak – elmesélte, hogy a közös munka során sétáltak Budapesten és Lucy Saundersnek a belvárosi Petőfi utca nyerte el saját szempontrendszere szerint a tetszését, amellyel Balogh épp azért vitatkozott, mert a Belváros Új Főutcája projektet példának tartja arra, hogy az emberibb léptékű közterekkel tereken, városközpontokban és sétálóutcákon találkozunk –hg amelyekre szükség van –, de közben nem érvényesül minden felújítás során az a néhány, nem is költséges megoldás amelyek valóban élhetőbbé tennék a főváros egészét.

Tompa utca. Fotó: Járókelő.hu


„(A Tompa utcában) lehet autóval közlekedni – igaz, folyamatosan változik az amúgy egyirányú utca járhatóságának iránya, miközben biciklivel mindkét irányba végig járható-, van sok beülős és kiülős hely, az egész utca árnyas, tele van fákkal, miközben egymást érik a padok és csiripelnek a madarak. Talán kerékpártámaszból lehetne több, és persze mindenhol van javítanivaló, de számomra a Tompa utca az, ami legközelebb áll egy elképzelt budapesti egészséges utcához” – fejtette ki Balogh Samu Márton, aki szerint Budapest kettősségét az is jellemzi, hogy a Ferenciek terén ugyan kialakítottak felszíni zebrát annak ellenére, hogy van metrómegállóhoz kapcsolódó aluljáró is a téren, de az egy többsávos belvárosi utat szel ketté.

vélemény írásához jelentkezzen be »