építészet : környezet : innováció

Törekvés a jóra: zöldülő felhőkarcolók

Az egymással rivalizáló felhőkarcolók eddig leginkább csak a gazdasági kényszer, a magasra törő álmok, a presztízsberuházások szülöttei. A 21. században azonban fontos szerep juthat nekik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Bán Dávid írása.

"Akár szeretjük, akár nem, de a 21. századi városképet meghatározzák a toronyházak." – vélekedett a bécsi Rudolf Schicker fejlesztésért és a közlekedésért felelős városi tanácstag az osztrák főváros nemrég elfogadott építészeti koncepciójának bevezetőjében. És igaza van: minden nagyváros megvívja a maga harcát magasház-ügyben. Szeretnék-e, hogy épüljön vagy sem, és ha igen, mennyire szabályozott vagy liberalizált módon. Világszerte jelentősen változtak és változnak meg egyes nagyvárosok sziluettjei, amellyel azok új arculata jön létre. Kínában vagy Délkelet-Ázsia területén, valamint a Perzsa-öböl mentén az elmúlt évtizedekben a semmiből épültek fel milliós városok, melyek elengedhetetlen eleme a felhőlkarcoló. Míg 1870-ben a New York-i Equitable Life Building a maga 43 méterével és 8 emeletével úttörőnek számított, 2008-ban a dubaji Burj Khalifa épülete elérte az azóta is világrekordernek számító közel 830 méteres magasságot.


Burj Khalifa, Dubai - építész: Adrian D. Smith


A toronyházak presztízsszerepe a 19. század vége óta mit sem változott. Akárcsak a több évszázaddal korábban a szerény parasztházak fölé magasodó monumentális gótikus katedrálisok esetében, ezek is a hatalmat, az erőt, a pszichikai fölényt jelképezik. Nem meglepő, hogy ma is dúl a verseny a minél kifinomultabb műszaki technológiák, magasságok és formák között. Ennek a licitversenynek hamarosan a szaúdi Jeddah torony lehet a győztese. Várhatóan 2020-ban adják át és 1008 méterével túllépi a bűvös egy kilométeres magasságot. Jelenleg is zajlik olyan mega-felhőkarcolók építése, amelyek magassága túl van az 500 méteren. Többségük Kínában épül, de kiemelendő, hogy a nemrégiben még szegénységéről, kizsákmányolt munkaerejéről és árvizeiről ismert Banglades fővárosa is pörgő gazdasági központtá kezd válni, amelynek – sokak által vitatott – szimbóluma kíván lenni a 734 méter magasra tervezett Iconic torony.

A versenyben kétségtelen, hogy az említett ázsiai és Arab-öbölbeli térségek járnak elől, de számos más területen is óriási lendülettel kívánnak ilyen módon 21. századi városképet teremteni. A Buenos Aires-i Río de la Plata folyóparton az ezredforduló óta hatalmas volumenű urbanisztikai projekt keretében gyökeresen változik a volt kikötő területe. Gombaként szaporodnak az 50 emeletes lakóházak, amelyek tervezéséhez olyan nagyágyúkat vetnek be, mint Santiago CalatravaNorman FosterCésar PelliAlan Faena vagy Philippe Starck.


Vertikális erdő, Nanking - építész: Stefano Boeri Architetti


Az egyes városokban tapasztalható egekbe szökő telekárak miatti gazdasági kényszer, valamint a változatlanul meglévő gazdasági, politikai, városvezetési presztízsszerep mellett a jövő magasházai egy másik területen is igyekeznek labdába rúgni. Ez a globális éghajlatváltozás. Köztudott, hogy földünk lakossága roham tempóban válik városlakóvá – ezzel persze tovább emelve a népszerű városok ingatlanárait –, amely jelenségnek komoly klimatikus kihatásai is vannak. A sűrű beépítés, a mesterségesen burkolt környezet nem kedvez a csapadékelvezetésnek, a hőérzetnek, sem a biodiverzitás fenntartásának. Sorra derül ki, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekkel képtelenek vagyunk megküzdeni, így a várostervezők komoly kihívás előtt állnak. Az egyik lehetséges - és egyre jobban támogatott - irány a városok újrazöldítése, vagyis a már meglévő parkok mellé a lehető legtöbb intenzív és extenzív zöldfelület létesítése. Ennek egyik, Nyugat-Európában már-már kötelező iránya a zöldtetők telepítése az új építésű házakra, nagy felületű tetővel rendelkező garázsokra, kereskedelmi- és ipari létesítményekre. Ugyanakkor a jövő várostervezői a klímaváltozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet szánnak a toronyházaknak is.


Heal-Berg - koncepcióterv


A 2017-es Evolo felhőkarcoló verseny különdíjban részesült Heal-Berg projektje egy hatalmas légtisztító épület. Az osztrák és olasz tervezők által benyújtott javaslat lényegében egy vízen lebegő, jéghelyet formáló felhőkarcoló, amely fő célja aktív segítséget nyújtani a környezetének, óriási szűrőrendszerével megtisztítja a levegőt és egyben frissíti a meleg hőmérsékletet is. A Kaliforniai Egyetemen kifejlesztett lézertechnológiát beépítve a város károsanyag kibocsájtását átszűrné és friss oxigént termelne belőle. Az MIT tudósai által kikísérletezett könnyű, de ellenálló anyagból épülő szerkezet a víz és a szél mozgását használná energiatermelésre, így teljesen független lenne a városi közművektől.  

Míg a jelenleg már ismert technológiákon alapuló Heal-Berg gyógyító épülete futurisztikus álomnak tűnhet, addíg az olasz Stefano Boeri Architetti bebizonyította, hogy függőleges kerteket nemcsak tűzfalakon, hanem toronyházakon is érdemes létesíteni. A milánói 110 és 76 méteres "függőleges erdő" épületpár erkélyein, kiszögelésein 800 darab fát ültettek el, amelyek mára elérték a tervezett 3, 6 és 9 méteres magasságuk, így az épület már ténylegesen képes javítani a környezet klímáján. A függőleges erdő hatása egy 20.000 négyzetméteres aktív zöldfelületnek felel meg, amelynek szerepe van a mikrokörnyezet javításában, a levegőtisztításban és a párásítással a levegő hőmérsékletének csökkentésében is. Az olasz tervezőiroda most a tízmilliós kínai városban, Nankingban épít hasonló szerkezetű, de nagyobb léptékű épületet. Ezt várhatóan jövőre adják át és összfelületére 6000 négyzetméter zöldet – 1100 fát és 2500 zuhatagszerű növényt – telepítenek, amely a klíma enyhítése, a csapadékvíz megkötése mellett az átvonuló madárrajok számára költő- és szálláshelyként is szolgál, ezzel is erősítve a biodiverzitást.


Vertikális farm a Szubszaharában - koncepcióterv - tervező: lengyel Pawel Lipiński és Mateusz Frankowski


A nagyvárosok másik komoly kihívása az élelmiszerellátás. Minden, amit a városi ember fogyaszt, az szállítási útvonalakon keresztül jut el az asztalára. Ez komoly terhelést jelent a környezetre – a szállítástól kezdve a csomagoláson keresztül a hulladéktermelésig –, nem beszélve a romló élelmiszerminőségről. Szerencsére egyre többen ismerik fel a tudatos és fenntartható élelmezés fontosságát, de mindez egyelőre csak a nagyvárosok lakóit tudja kiszolgálni. A városi kiskert mozgalmak jó kezdeményezések, de a limitált területeken termelhető termények mennyisége korlátozott. Londontól New York-ig többen kísérleteznek városi vertikális farmok kialakításával, amelyekben már egy szabályozott mikroklímájú toronyházban termelnék a városlakók számára a gabonát, zöldséget és gyümölcsöt.

Az elmúlt bő 10 évben több cég sikeresen próbálkozott azzal, hogy miként lehet városi, mesterséges környezetben egy zárt és vertikálisan fejleszthető gazdálkodási rendszert létrehozni. A belga Kortrijk városában egy bezárt szőnyeggyárban működő vertikális farm üzemeltetői már sikeresen takarítják be termésüket. Elmondásuk szerint kisebb területen nagyobb termésátlagot hoznak mint szabadföldi és fóliasátras tásaik, a zárt rendszerű és megfelelő színhőmérsékletű LED világítással "táplált" palántáikhoz kevesebb vízre van szükség mint a külvilágban. Az eredményeket látva már nem is tűnnek olyan futurisztikusnak az elképzelések, hogy a nagyvárosok egy-egy felhőkarcoló farmjukban magukat tudják ellátni friss zöldáruval. A lengyel Pawel Lipiński és Mateusz Frankowski egy olyan, díjnyertes koncepcióval állt elő a már említett Evolo versenyen, amely a Szubszaharai területen egy bárhol felállítható, toronyházba létesítendő gazdaságot vázol fel. A klímaváltozásnak, a szárazságnak és a talajeróziónak legjobban kitett régióban – amely ezáltal nagyarányú klímamigrációt is generál – olyan moduláris toronyházakat létesítenének, amelybe egy-egy mezőgazdasági közösség termelne, adná át a tudást és szervezné meg a termények elosztását, egyszóval minőségi segítséget nyújtana a túlélésre.

Bán Dávid

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »