építészet : környezet : innováció

Új Parlament a Duna partján?

Hogyan lehet építészeti eszközökkel változást generálni egy már régen kialakult rendszeren? Hogyan igazítható a ma és a jövő társadalmi igényeihez a népképviselet kiemelt épülete? Salgó Eszter diplomamunkájában erre keresi a választ. 

Kutatásomban a Steindl-féle Parlament történelmét és annak építészeti,  kihasználtsági aspektusait vizsgáltam. Az épület 115 éves története óta többször változott a politikai rendszer, megszűnt a felsőház, kiköltözött a Köztársasági Elnöki Hivatal, tavaly a Miniszterelnökség, míg a képviselők száma 386-ról 199-re csökkent. A kormányzás helyigényének változásával az épület kihasználtsága is csökkent: ma kb. egyharmadát használják rendeltetésszerűen. Ennek első lépéseként a Steindl tervezte Parlament új funkcióit határoztam meg. Az épület történetének és szépségének kiemelése érdekében szeretném megnyitni az emberek felé, ezért több új funkciót is felkínálok: rekrekációs (fürdő), kommerciális (luxus pláza), tudományos (egyetem, könyvtár, múzeum) célokra. 


Mádártávlat (Sógor Ákos)


Célom a parlament működésének és felfogásának újragondolása: hogyan lehet a mai világ követelményeinek megfelelni az átláthatóság és az átjárhatóság alkalmazásával az építészeti terekben? Az épület struktúrájának átszervezésével, köztérként való megnyitásával arra törekedtem, hogy a Parlament a felettünk álló hatalom reprezentációja mellett egy olyan építmény legyen, ami akár rekreációs céllal is használható - de legalábbis könnyen a mindennapjaink részévé válhat. 

Tervezésem idővonala 2050-ben kezdődik, amikorra a technológia folyamatos fejlődése az élet minden területét és módját megváltoztatja. A munka, a politika, és az ország működésének új fajtái jelennek majd meg. Ezt szem előtt tartva egy olyan tervezési helyszínt jelöltem ki a projektemben, ahol a későbbiekben irodák létesítésére is lehetőséget, kialakítok egy környezetet, ahol belsőépítészetileg kidolgoztam egy helyiséget, az üléstermet. 

A tervezés során központi szerepet kapott a Duna, ami fél Európát, ezen belül Magyarországot, Budát Pesttel köti össze, ezért helyszínemnek Pest déli csücskét választottam Müpa és Csepel között a parton. Ez építészetileg két, egymással ellentétes helyzetet dolgoz fel, az egyik rész egy árvízveszélyes terület, a másik az árvízvédelmi határon túl helyezkedik el. Épületemet is ez alapján terveztem. A nagy épület víztől védett helyen helyezkedik el, de benyúlik az ártérre, emiatt 3 méterrel megemeltem, ezzel biztosítva a folyamatos átjutást az ülésteremhez.


Duna-parti nézet (Sógor Ákos)


Egy olyan épületet szerettem volna létrehozni, ami része a természetnek, dombszerű formája miatt nyitott, mindenki számára elérhető köztérré válik. A “dombot” négy helyen metszettem be: három bejárat, és egy hatalmas fórum, ami a görög színházak struktúráját idézi. Úgy képzeltem el, hogy ez a tér helyet adhat emberek és politikusok találkozásának, politikai vitáknak vagy bármilyen más közösségi eseménynek. Az épület alsó szintjén találhatók a parlament működéséhez fontos funkciók, az őrök, műhelyek és takarítók. A felső szinten a díszterem, étterem és privát étterem valamint szobák helyezkednek el. 

A dombról egy híd vezet át az országgyűlés “pavilonjára”, itt helyeztem el az átvilágító kapukat és a biztonsági szolgálatok egyik fő pontját, pihenő szobáit, valamint mosdókat és ruhatárat a látogatók számára. Az országgyűlés felső szintje egy lelátószerű lépcsős építmény, ahol szabadon körbe lehet járni, leülni és a középen kivágott födémen keresztül le lehet látni, illetve behallgatni az ülésbe. Innen egy lépcsőn keresztül vagy lifttel lehet lejutni az ülésterem szintjére, ahova már csak a képviselők juthatnak le. Az üléstermet egy üveges perforált fal veszi körbe, amely elhatárol egy büfés közlekedő folyosót, ahonnan a mellékhelyiségek is nyílnak.


Axonometria, épületvágás


Az ülésterem belsőépítészeti koncepciójának középpontjában az ülésterem padjai állnak. Egy olyan teret képzeltem el, ami egy nappaliszerű tér, ahol a politikusok egy közös ügy érdekében képesek egyenlő félként vitatkozni. Ezért mindenki ugyanolyan padokon ül, amelyen a párnák hullámai jelölik ki az ülőhelyeket. A gerincjavító háttámlák a hát közepénél biztosítják az egyenes tartást és kényelmet képviselőknek. A padok fixek, és az asztalok felső lapjának kihúzásával növelhető a munkafelület, amiben elhelyeztem a szavazókártyák helyét, konnektorokat és usb bemeneteket. 

A demokratikus választások rendszere azért jött létre, hogy az egy országban élő emberek véleményét közös nevezőre hozza. Ezt a célt szolgálná az általam megálmodott parlament is. Parlamentem épületébe ezért helyeztem köztereket, diskurzusnak helyet adó fórumot, ahol a nézet különbségeket tisztázni lehet, ahol közös megegyezések születnek és ami segít a magyar identitás 21. századi formáját definiálni.

Salgó Eszter

 

vélemény írásához jelentkezzen be »