/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Vélemény

Bátorság és áldozat — a 3h inter-aktusának megnyitása

1/10

Varga Mátyás osb

?>
Varga Mátyás osb
?>
Csillag Katalin, Varga Mátyás, Nagy Bálint és Gunther Zsolt a megnyitón
?>
Varga Mátyás, Gunther Zsolt és Csillag Katalin
?>
Varga Mátyás és Nagy Bálint
?>
3h az N&n-ben
?>
3h az N&n-ben
?>
3h az N&n-ben
?>
3h az N&n-ben
?>
3h az N&n-ben
?>
3h az N&n-ben
1/10

Varga Mátyás osb

Bátorság és áldozat — a 3h inter-aktusának megnyitása
Nézőpontok/Vélemény

Bátorság és áldozat — a 3h inter-aktusának megnyitása

2009.03.24. 00:09

Cikkinfó

Szerzők:
Varga Mátyás

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Csillag Katalin + Gunther Zsolt / a 3h építésziroda kiállítása április 6-ig látható az N&n galériában.Varga Mátyás megnyitó szövege

Varga Mátyás osb
1/10
Varga Mátyás osb

Csillag Katalin, Varga Mátyás, Nagy Bálint és Gunther Zsolt a megnyitón
2/10
Csillag Katalin, Varga Mátyás, Nagy Bálint és Gunther Zsolt a megnyitón

Varga Mátyás, Gunther Zsolt és Csillag Katalin
3/10
Varga Mátyás, Gunther Zsolt és Csillag Katalin

Varga Mátyás és Nagy Bálint
4/10
Varga Mátyás és Nagy Bálint

3h az N&n-ben
5/10
3h az N&n-ben

3h az N&n-ben
6/10
3h az N&n-ben

3h az N&n-ben
7/10
3h az N&n-ben

 


Amikor a megnyitóra készültem, két szál is kínálkozott, hogy elinduljak. Próbáltam hol az egyik, hol a másik mellett kitartani, de aztán rájöttem, hogy a kettő együtt (vagyis éppen valamiféle inter-aktus) fogja kitenni, amit Csillag Katalin és Gunther Zsolt kiállítása kapcsán el szeretnék mondani.

Lássuk előbb a két szálat:
Legyen az első az a puszta régészeti tény, hogy Egyiptomban és (Kr. e. 4. évezredtől) már Kánanánban is szokás volt a ház építésekor, pontosabban az alapkő letételekor áldozatot bemutatni. Nem egyszer embert is áldoztak annak érdekében, hogy elűzzék a gonosz szellemeket és megnyerjék az elköltözöttek (holtak) lelkét: vegyék oltalmukba az újonnan épülő házat.1

A másik szál az a közelmúltbeli szociológiai (vagy ál-szociológiai) kísérlet, amelynek keretében a világ egyik leghíresebb hegedűművészét, az amerikai Joshua Bellt egy hideg januári reggelen mint utcai hegedűst kiállították valamelyik washingtoni metróállomásra. A művész vagyont érő Stradivariján Bach szólószonátáiból és partítáiból játszott 45 percen keresztül. Ez alatt az idő alatt mindössze hat ember állt meg zenét hallgatni, nagyjából húszan adtak pénzt úgy, hogy közben le sem lassítottak. Összesen 32 dollár gyűlt össze. 2 (Az utóbbi történet meglehetősen egyszerű – vagy talán még inkább: együgyű – tanulsága, amit a kísérletet rendező Washington Post le akart vonni, ez esetben elhanyagolható.)

Csillag Katalin és Gunther Zsolt épületeit nézve és – e kiállítás lehetőségeinek hála: – együtt nézve azt, ami térben, időben (és tegyük hozzá: megvalósulásban) távoli, az az érzésem, hogy szinte mindegyik mögött van áldozat, és van szabadság.

Két olyan alkotó munkáit láthatjuk, akik örömüket lelik abban, hogy kizökkentsék magukat és egymást a megszokott kerékvágásból. Épületeik koherenciáját nem bizonyos elemek vagy megoldások ismétlődése adja, hanem a szinte minden alkalommal nulláról (vagy majdnem nulláról) felépített gondolati és esztétikai reflektáltság. Terveik, elgondolásaik antropológiai eleme nagyon erős. Mégpedig egy olyan antropológiával dolgoznak, ami minden esetben az ember szabadságából indul ki.

Itt jut eszembe Joshua Bell hegedűjátéka azon a hideg januári reggelen a washingtoni metróban. Pontosabban: hogy mennyire szép volna, ha az, amit ő ott egy kísérlet keretében megcsinált, valamennyire természetes lehetne. Ha a művészet nem tűnne el a múzeumok, koncerttermek és csak belülről nyitható ajtóval felszerelt műkereskedések világában. Azon is gondolkoztam, hogy lényegében az építészet az egyetlen, ahol az ilyenfajta visszahúzódás lehetősége nem is adatik meg. (Bár éppen egy építészeti kiállítás megnyitóján vagyunk, de mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az épületeknek nem ez a természetes létmódjuk, nem a kiállítóterem, hanem a város, falu, a táj.)

A 3h iroda munkái az emberről szólnak úgy, hogy az alkotók radikálisan távoltartják magukat mind a közhelyes beszéd burkolt hatalmi játszmáitól, mind pedig a „már-tudott" esztétitizáló újrafogalmazásától. Legjobb munkáikban (és itt most éppen azokat láthatjuk) jelen van a már említett áldozat gazdagító küzdelme, amely – éppen a szabadság jegyében – úgy teremti meg a maga antropológiai alapállását, hogy az szinte mindig kihívást jelent megrendelő, használó és néző számára egyaránt. Törekvéseiket az teszi különösen figyelemreméltóvá, hogy ez a kihívás soha nem párosul sem agresszivitással, sem lesajnálással, sem ítélkezéssel, sem pedig kioktatással.

Az építész nem engedheti meg magának, hogy az épületet múzeumba vagy magángyűjteménybe rejtse, a használók ízlésének és érzékenységének sokféleségével kénytelen számolni. Az építészet nem menekülhet az elől, hogy „leghumanizáltabb" terei is értetlenséget váltsanak ki a nagyközönség körében. Valójában ez adja e művészet megejtő komplexitását számomra. Hogy csak néhány példát mondjak: nem lehet didaktikus, de mégis hosszú távon gondolkozik (mint minden nevelés); az információs és ipari technológiák sokrétűségét használja, mégis a tér és anyag, tömeg és felület, szín és akusztika archaikus kategóriáira vezet vissza szinte mindent; művészet, de egyrészt folyton arra kényszerül, hogy (a többi művészeti ág irányába) átlépje saját határait, másrészt pedig szükségszerűen kikerül azok közül a zárt szakmai keretek közül, ahol igazában a legtöbb irodalmi, zenei vagy képzőművészeti alkotás érdemi recepciója zajlik.

3h az N&n-ben
8/10
3h az N&n-ben

3h az N&n-ben
9/10
3h az N&n-ben

3h az N&n-ben
10/10
3h az N&n-ben

És van még valami: az épület eredendő rituális megjelöltsége nem csak a szakrális funkciónál kell hogy érvényre jusson, hanem szinte mindenütt. Így van ez akkor is, ha a díszítés helyett elsődlegesnek tekintett anyagszerűség, az arányok és felületek gazdagsága még az egyházi megrendelők számára sem evidens módon közvetíti a rituális tartalmat, mert ez jobbára csak egyfajta elmélyült (meditatív) viszonyban szület(het)ne meg. Úgy sejtem, hogy az alkotók messzemenően tudatában vannak: az agóraként kinyitott, vagy a decentralizált tér egyszersmind az eltévedésnek, rongálásnak és rombolásnak kitett tér is, amelynek csak akkor van értelme, ha tudatos – vagy leaglább érzékeny – használókkal számol. És az is nyilvánvaló, hogy az itt látható tervekben megjelenő gondolati és esztétikai reflektáltság nem a mindenáron való újszerűség manifesztumaként értendő, hiszen szükségszerűen párbeszédet folytat korábbi korok értékes és/vagy kevésbé értékes örökségével: szüntelenül értékel és átértékel (gondolkjunk csak pl. a hagyományos vidéki településstruktúra morfológiájának inspiratív szerepére).

Valakitől egyszer azt hallottam, hogy érték születéséhez két dolog egyidejű jelenlétére van szükség: bátorságra és áldozatra. És ezzel vissza is kanyarodnék a korábban mondottakhoz: az áldozat sokrétű jelenléte talán nem kérdéses ebben a poétikában, hiszen ott van az alkotási folyamat korai szakaszában ugyanúgy, mint az épület utóéletében. A bátorság pedig számomra mindenekelőtt annak a szinonímája, hogy Csillag Katalin és Gunther Zsolt tervei a jövőnek szólnak: egy olyan embernek és egy olyan társadalomnak, ami nem a koncentrikusan épülő lakóparkok világára készül.

Varga Mátyás osb; fotó: vm

Elhangzott a 3h / Csillag Katalin + Gunther Zsolt inter-aktus című kiállításának megnyitóján az N&n galériában március 18-án

 


1 V.ö. Herbert Haag: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, Bp., 1989 („építési áldozat" szócikk) A kánaáni szokásról a Megiddóban, Tanachban, Gézerben, Joppéban felszínre került leletek tanúskodnak.

2 http://www.youtube.com/watch?v=hnOPu0_YWhw

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk