Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

?>
Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Földszinti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Emeleti alaprajz, metszet, homlokzatok. Forrás: Magyar Építőművészet, 1986/6
?>
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvart körülölelő szárnyak a környező beépítésben. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A moziból átépített kulturális központ, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
A kulturális központ az utcai szárnyépület felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az egyik udvari szárny; a földszinten eredetileg üzlethelyiségek, az emeleten próbatermek, csoportszobák helyezkedtek el. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Nagyterem, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
?>
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
1/21

Helyszínrajz. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát
Közélet, hírek

Bontják Ferencz István újpesti művelődési házát

2020.08.12. 15:05

A Kossuth-díjas építész talán legfontosabb budapesti épülete tűnik el. Az egykori Ady Endre Művelődési Központ az új, vásárcsarnokkal kombinált rendezvényközpont elkészültével vált feleslegessé, de megmenekülésére 2019 végén felcsillant a remény, amikor az önkormány bejelentette: megpróbálják visszavásárolni. Nem sikerült. A napokban elindult a bontás. 

Egyelőre nem tudni, mi készül a Tavasz utca 4. alatt álló egykori Ady Endre Művelődési Központ helyén. A tulajdonos-beruházó Maximal Építő Kft. elsősorban lakásépítéssel foglalkozik, mint ezt honlapjuk, a www.minosegiotthonok.hu is tanúsítja. A cég képviselője július 30-án az Építészfórum érdeklődésére csak röviden reagált; eszerint a területtel kapcsolatos tervek kidolgozása folyamatban van. 

Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs
13/21
Bontási munkálatok 2020 július végén. Fotó: Molnár Szabolcs

 

Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy a teljes épületet bontásra ítélték-e. Ez azonban valószínűsíthető, hiszen azzal párhuzamosan, hogy 2018 őszén nyilvános pályázatot írtak ki a 6605 négyzetméteres terület értékesítésére, az önkormányzat kezdeményezte az intézményi besorolás megváltoztatását vegyes övezetté – ami ipari, kereskedelmi vagy lakócélú létesítmények építését is lehetővé teszi. Mint az Átlátszó cikkéből kiderül, a folyamatban levő átminősítésről csak a nettó százezer forintért megvásárolható pályázati dokumentációból lehetett értesülni, a felhívásból nem – ezért sem meglepő, hogy csak egyetlen ajánlattevő volt a pályázaton. Az ügyben 2019 szeptemberében hűtlen kezelés vádjával feljelentést tettek, ezt azonban később a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elutasította.

Kérdéseinkkel, többek közt a 2019 novemberében bejelentett visszavásárlási szándékkal kapcsolatban július 29. óta többször megkerestük az újpesti önkormányzatot is, és ide irányított minket Mártonffy István újpesti főépítész is. Ismételt érdeklődésünkre augusztus 11-én érkezett válasz; az önkormányzattól kapott előterjesztésből, illetve jegyzőkönyvi kivonatból kiderül, hogy a Maximal Építő Kft. a korábbi vételárnak megfelelő 500 millió forint mellett a beruházásra felvett 250 millió forintos bankkölcsön átvállalását is feltételül szabta az adásvételhez. Az önkormányzat zsebét terhelte volna emellett a félmilliárdos vételár 27%-os áfája is. Ennek fényében március 12-én a IV. kerületi Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága úgy döntött: nem javasolja a terület visszavásárlását. Arra a kérdésünkre: van-e a kerületi önkormányzatnak tudomása, információja arról, mit tervez a tulajdonos a területtel, Újpestről sem kaptunk választ.

A Maximal Építő Kft. immár a terület birtokosaként 2020 márciusában bontási engedélyt kapott a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától. A hetekben megindultak a bontások; mint fotóink tanúsítják, elsőként a nyílászárók és a beépített mobíliák eltávolításával. Úgy tűnik, ezzel az Ady Endre Művelődési Központ három és fél évtized után története lezárul. 

Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
4/21
Ferencz István homlokzati skiccei. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
6/21
Az udvar és a kulturális központ a főbejárat felől nézve, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A 3700 négyzetméteres Ady Endre Művelődési Központ az 1980-as évek egyedülálló építészeti emléke. A fiatal tervező, Ferencz István a Miskolcon működő ÉSZAKTERV munkatársaként kapta a fővárosi megbízást egy zártkörű pályázatot követően (a részvételre Cságoly Ferencet, illetve a KÖZTI-t hívták még meg, de utóbbi nem adott be tervet). A kollektíva leginkább a közös gondolkodási módot jól jelképező miskolci Kollektív Házzal írta be magát a köztudatba, de komoly nemzetközi sikerekkel is dicsekedhettek. Ferencz István Bodonyi Csabával és Sári Istvánnal közösen díjat nyert 1981-ben a Varsói Konfrontációk nemzetközi városépítészeti pályázatán; koncepciójuk a Varsó mellett Góra Kalwaria fejlesztését a kívülről ráerőltetett, megalomán beavatkozások helyett kis lépésekben, a helyi igényeket figyelembe véve képzelte el. 

„A pályázatra való készüléskor tapasztaltuk, hogy Újpesten máig élnek a munkásművelődés hagyományos formái. Külön megkapott minket azoknak a kis tereknek, parkoknak a hangulata, élete, melyek Újpest külső részein megmaradtak. Jó időben a környéken lakók szabad idejüket, délutánjaikat ott töltik sakkozással, kártyázással, beszélgetéssel. Sajnos, az átépülő Újpesten egyre fogynak ezek a meghitt terek, zugok; talán ez is közrejátszott abbam, hogy az új művelődési központ mellé hasonló jellegű teret szántam" Ferencz István, 1986

Az 1983-1984 között tervezett, majd 1985-1986 között megépült Ady Endre Művelődési Központ ennek a gondolkodásmódnak a fontos emléke. Újpest történeti, kisvárosias beépítésének és az újabb, házgyári tömbökkel benépesült területnek a határán Ferencz sajátos, magába forduló, a történeti léptéket megidéző épületet hozott létre, az itt álló korábbi moziépület tömbjének felhasználásával. 

Ezt a minőséget emeli ki az épület kapcsán Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa, a Virtuális leletmentés program vezetője is. „Az épület mellett a telepítés nagyon érdekes: ahogy az építész a tervezés, telepítés során a terület – az újpesti munkásművelődés – hagyományait és a kortárs művelődési intézmények lehetőségeit egyformán figyelembe veszi. »A külső térfalak belül teremtettek utcát, mert kívül erre nem volt remény« – írja maga Ferencz István a házról. Sőt ezen túl számol a jövőben az épület mellé kerülő kereskedelmi funkciókkal is, pontosan érezve, hogy a házon kívüli változások visszahatnak az épületre. Ez már nem a hetvenes évek késő modern gondolkodása, hanem annál sokkal komplexebb felfogás, mind az építészet, mind a művelődés-koncepció szempontjából." 

Bár az eredeti elképzelés nem minden részletében valósult meg, a létrejött, kívülről felmagasított földhányásokkal védett, kissé kolostorszerű tér valódi közösségi helyszínné vált a kerület lakói számára. „Különösen tetszik Ferencz Istvánnak az a mondata a Magyar Építőművészetben megjelent, Ferkai Andrásnak és Vargha Mihálynak adott interjúban, amiben a kortárs művelődési házakra utal: »...szerettem volna elkerülni azt az eddigi művelődésiház-élményemet, hogy a belgaüveges főbejáratnál megkérdezik a karszalagos rendezők: minek jöttem.« Ez a mondat jól kifejezi, hogy elegáns, feszengős kultúrpalota helyett a napi szabadidő értelmes eltöltésének tereit akarta létrehozni" – jellemzi az építész szándékát a művészettörténész. 

Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
10/21
Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity
11/21
Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity

A jól átgondolt telepítés és funkciószervezés mellett az épülettömb további érdekességét jelentik a geometrikus posztmodern részletek, például a kulturális központ utcai tömbjének hajóorr-szerű kialakítása, vagy a változatos nyílászáró-formákból kialakított, beszédes homlokzatszakaszok. A belső tereket eredetileg még színesebb és változatosabb módon alakították, ezek azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan elkoptak. 

Az idővel egyre lepusztultabb épület az új kerületi kulturális központ és vásárcsarnok 2018-as átadásával vált redundánssá. Veszélyeztetett épületként bekerült a 2021-es Velencei Építészeti Biennále Magyar pavilonjának projektje, az Othernity koncepciójába is; mint ilyet, az Építészfórumon is bemutattuk a Lechner Tudásközponttal együttműködésben írt sorozatban. És bár még csak egy éve derült ki az itt szereplő 12 épület mibenléte, a Teherelosztót követően immár ez a második, amelynél megindult a bontás. 

 

Kovács Dániel
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk