Helyek/Infrastruktúra

Debreceni Intermodális Közösségi Központ - 3h építésziroda

2013.09.27. 09:52

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Vélemények:
1

Debreceni Intermodális Közösségi Központ

URL:
3h építésziroda

Tervezés éve:
2013

Stáblista

közreműködők: Pataj Orsolya, Garay Dorottya, Fehér Zsombor, Békesi Tamás, Csóka Attila
statika: Terraplan '97 Mérnökiroda Kft. (Puskás Balázs)
gépészet: G&B Plan Kft. (Bukovics János)
villamosság: Kelevill-FZ Kft. (Kelemen Ferenc, Szikora Nándor)
településtervezés: Mű-hely Z.r.t. (Nagy Béla)
közlekedéstervezés: Create Value Kft. (Mertli Erzsébet, Dobrocsi Tamás)

Bemutatjuk a 3h építésziroda Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ tervpályázatán díjazásban nem részesült tervét.

Az intermodalitás alapvetően a tömegközlekedési járművek közötti átszállás hatékony lebonyolításáról szól. Tehát elsősorban logisztikai kérdés. Nem több, nem kevesebb. Vagy mégis? Egy intermodális központ sokkal nagyobb jelentőségű változást jelent egy település és a hozzá tartozó térség életében, mintsem le szabadna egyszerűsíteni egy „átszállópont" vagy „eszközváltási pont" szintjére. Az Intermodális Közösségi Közlekedési Központ a térségi integráció eszköze; hatékonyan megszervezi a szűkebb és a tágabb térség lakóinak mindennapi mobilitását: a munkahelyi forgalomtól az oktatáson, a kultúrán át, az egészségügyön keresztül a közellátás széles köréig.

Az átszállás mint élmény

Képzeljük el a mindennapos átszállást mint rutintevékenységet. Az emberek egykedvűen haladnak céljuk felé a következő átszállási ponthoz. Nagy a tömeg, a közlekedők szűkösek, az infrastruktúra koszos. A kedvetlenség rányomja bélyegét a pályaudvaron mozgó emberekre. Tervünk ezen a tényen kíván változtatni. Célunk egy világos, jól átlátható, az élet menetét kiszolgáló komplexum létrehozása volt. Az átszállási útvonalakba éttermek, kávézók, bárok és üzletek ékelődnek, a ma uralkodó konzum világunk színesíti a reggeli és esti monoton cselekvéseket.

Ezt egészíti ki az építészeti terek élménye: a pályaudvar vibráló, fénnyel teli csarnoka, a meglévő váróterem meghitten ismerős tere, a hozzá csatlakozó, többszintes átszálló és szolgáltató tér drámaisága, az előtető és az alatta fekvő buszok terének levegős összekötése. Az együttes térfolyammá forr össze, melyben könnyű tájékozódni, hiszen karakteres téri fogódzókat nyújt.

Az intermodális központ mint identitásképző, nagyméretű közösségi tér
(nevezhetnénk akár XXL szimbolikus társadalmi térre alkalmazható normatív kategóriának is). Itt mindenkit összeköt az utazás szükségszerűsége. Spontán közösségek alakulnak, melyek többnyire rövid ideig tartanak. A kihívást számunkra az jelenti, hogy az emberek szeressenek benne lenni, és egyben legyenek büszkék a házra.

A tájékozódás egyszerűsége

A kompakt és átlátható intermodális központ kialakításának módja az, hogy az alsószinti, buszforgalmat bonyolító rész, a földszinti mag előtti és mögötti villamossínek, valamint a felüljárón át megközelíthető vasúti peronok átlátható térré olvadnak össze.

Az intermodális központ mint a város egyik gyújtópontjában álló, nagyméretű ház, a debreceniek kollektív tudatának részévé kell váljon, mint a Nagytemplom, a Nagyerdő, a MODEM, vagy a készülő nagyerdei stadion. Egy lendületes gesztussal – mely építészetileg a csipkeszerűen megformált tetőzetben jelenik meg - fogjuk össze a villamos végállomást, a helyi és helyközi buszokat, a vonatokat és a kiegészítő szolgáltatásokat (taxi, kerékpár) tartalmazó épületet, mely Debrecen egyik új jelképévé válhat.

Tömegközlekedés és épületegyüttes

Az általunk javasolt rendszer tiszta. A vasúti peronok felöli oldalon szállnak le az utasok a helyi és helyközi buszokról. Az épület másik oldalán az intermodális központtal közvetlenül kapcsolatban vannak a helyközi buszok indítóállásai. Mindkét peronról közvetlenül juthatnak el az utasok a központi várócsarnokba. A tovább helyközi és helyi járatok indítóállásai az előtető alatti részen helyezkednek el – rövid, térszinti úton megközelíthetően. A térszín alatti elrendezés hátránya lehet, hogy kevés fény jut le, ezért az utasok nem érzik jól magukat. Ezen segítenek a kör alakú megnyitások, amelyek a fény nélküli, térszín alatti tereket az előtető terével kötik össze: fényt hoznak be az alsó szintekre, biztosítják az alsó szintek átszellőzését, az előtető ugyanakkor véd az időjárás viszontagságaitól.

Az intermodális központ épületét úgy alakítottuk ki, hogy megőrizve és átalakítva magában hordozza a mostani állomás emblematikus belső tereit. Ezt keretezi a pályaudvar csarnoktere és a város felé megnyíló előtető. A csarnoktér szerkezete egy hajfonathoz hasonlító egyszerű gerendaszerkezet sokszorozásából jön létre. A dinamikusan szélesedő és keskenyedő szelvények egymással szemben ellentétesen emelkednek és süllyednek, ezáltal dinamikusan hullámzó felületet hoznak létre, melynek magaspontjai könnyen nyitható függőleges felületeket kínálnak – a szerkezet így biztosítja a csarnok terének természetes átszellőzését.

A csarnok kompakt egységet alkot, amelynek északi oldalát az intermodális központ épülete, déli oldalát a hullámzó csarnokszerkezet függőlegesbe fordított falrendszere zárja. A nyugati és keleti oldal a villamos felsővezetékek síkjáig nyitott, felette viszont zárt. A csarnok valódi tér, mely a sínek szétfolyó felületének peronokkal meghatározott részét a pályaudvar területére korlátozza.

A várócsarnok és az érkezési csarnok képezi a jelenlegi épületegyüttes legszínvonalasabb tereit. A várócsarnok felső lezárása a nyeregfelületekből képzett bevilágítósor, amely bent rengeteg természetes fényt biztosít, kint pedig az épület karakteres megjelenését szolgálja. Ezt a három kupolát egészítjük ki még további kettővel, melyek az új rész tere fölé esnek.
A meglévő állomásépület egy része elbontásra kerül, de reprezentatív terei - például a felső bevilágítókupolákkal rendelkező várócsarnokok – megmaradnak. A megmaradó épületet úgy integráljuk az új épülettömegbe, hogy átörökítjük annak karakteres lyukarchitektúráját, mely a homlokzaton végig érvényesül. A lyukarchitektúra felületét alkotó téglaburkolatot is alkalmazzuk, amit a főépületen és a szomszédos Máv-, illetve bérirodaháznál is alkalmazunk.

A Petőfi tér két arca

A 4-es főút - bármennyire is csillapítjuk forgalmát - kettészeli a Petőfi teret. Ezen drasztikusan csak az út süllyesztésével lehetne változtatni, mely komoly anyagi forrásokat igényelne. Ez utóbbit nem tartjuk reális alternatívának a közeljövőben. Ehelyett az utat a tér két szélén enyhén megemeljük, ezáltal forgalomcsillapított zónává alakítjuk.

A pályaudvarhoz közelebb kialakul egy részben fedett, burkolt urbánus tér, mely leginkább az átszállók rövid-hosszabb idejű szabadban tartózkodását szolgálja. Ez egy városi piazza, mely az egész városé. Berendezése ezt a funkciót szolgálja. A meglévő fák facsoportokká alakítása, a környezetükben kialakuló árnyas padok, az itt-ott megjelenő vízfelületek, szökőkutak a tér mikroklímáját javítják. Ezen térrész be tud fogadni nagyobb köztéri alkotást is, mely találkozási pontként szolgálhat. Fontos, hogy a tér berendezése kiszolgálja mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció igényeit. A tér jól megvilágított, biztonságot sugároz az este érkezők számára is.

A belváros felé eső északi térrész az előbb leírt karaktertől határozottan eltér. Ezt a területet úgy alakítjuk, hogy intenzív zöldfelületével a városrészt szolgálja. A Debreceni Virágkarnevál kiinduló pontja a Petőfi tér. A tér felújítása nagyszerű lehetőséget teremt a Karnevál hangulatához illő kialakításhoz. Karakterét tekintve intenzív park sok fával, a faszint alatt pedig meghatározott foltokban vízfelület, virágok és füves területek találhatók. Az áthelyezett sínek helyén fasávot létesítünk, lényegében nyugati irányban megnöveljük a zöldfelület nagyságát.

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.09.27.
20:57

Nagyon szépek a kissé túltengő betongerenda-térelemek. Csokorba kötve, hálóba szőve uralják a homlokzatokat és a födémteret. Az épületek bornírt barnasága, jellegtelen fantáziátlansága viszont mellbevágó. 

Más: nem igazán főfoglalkozásban tanulmányoztam az eddig közölt kb. nyolc tervet, de az az érzésem, hogy a tervezők az intermodalitást összetévesztették a gyaloggaloppal. A vágányokhoz és a pénztárakhoz a lehető legközelebb kellene telepíteni mind a távolsági, mind a helyi buszokat és a villamost, valamint a taxit és - óh, borzalmak anyja, ne hagyj el - a nyilvános, nagyterű, felügyelt mélygarázst, benne esetleg autókölcsönzővel. Kérem, fáradjanak el Bécsig (Budapesttől 235, Debrecentől 460 km), netán Münchenig. Meglehet, szerény külsejű, de példásan megoldott intermodális csomópontokat láthatnak. Az aktuális Ost-, West- vagy Hauptbahnhoftól két lépés a taxi, három a villamos, másfél a parkolóház és a reptéri busz. Az állomásépületekben pedig falatozók, kávézók, igényes WC-komplexumok (siehe es besonders in München, bitte), padok, pénztárak, utazási központok és újságosstandok találhatók. Slussz & passz.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk