Nézőpontok/Vélemény

Építészfórum 202020 – Lányi András és a szalonnafüst

1/1

Lányi András. Zsitva Tibor fényképe

?>
Lányi András. Zsitva Tibor fényképe
1/1

Lányi András. Zsitva Tibor fényképe

Építészfórum 202020 – Lányi András és a szalonnafüst
Nézőpontok/Vélemény

Építészfórum 202020 – Lányi András és a szalonnafüst

2020.05.07. 11:12

Cikkinfó

Szerzők:
Lányi András

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Lányi András

Címkék:
építészfórum alumni

Dosszié:

Lányi András 2010-től hat éven keresztül dolgozott az Építészfórumnál – hivatalosan értékesítőként, de ez idő alatt a csapat legjobban látható, mindig elérhető tagjainak egyikévé vált. Az Építészfórum alapításának 20. évfordulóján kérésünkre néhány kedves emlékét foglalta össze. 

Rengeteg tündéri történet és talán még annál is több, szinte késhegyig fajuló vita csipkézte az ÉFnél töltött hat évemet. Három hónappal korábban kerültem oda, mint ahogy Vargha Misi elhunyt, az építészeti média zászlóshajóját újra irányba kellett kormányoznia Erikának, aki akkoriban még sok minden mással is foglakozott. Az én legfontosabb feladatom az volt, hogy az érezhetően csökkenő állami támogatást a piacról pótoljam. Szinte végig azt éreztette Erika, hogy a szakadék szélén táncolunk, és ki tudja, mi lesz a következő hónapban. 

Az első hónap végén Zsuppán András, aki akkoriban a könyvfordítások mellett szerkesztőként dolgozott az ÉF-ben, rámutatott Tóth Viktóriára, a tördelőszerkesztőre és azt mondta: „Nézd meg milyen soványak vagyunk! Igyekezz gyorsan pénzt szerezni a cégnek, nekünk már kajára is alig futja." Persze, az ott töltött jó hetven hónap alatt sose lett baj, és bízom benne, hogy most is tovább fog menni a történet. 

Amíg az ÉF irodája Erika lakásában volt – talán 2015-ig – bőven megelőzte szemléletében a korát, ahogy Erika a legtöbb mindenben, akár az online kommunikációban, újságszerkesztésben is. Az Epreskerttel szemben, a Szondi utcai belső kertre néző földszinti lakás nemcsak imitálta az otthon érzését, pezsgő közösségi térként funkcionált, sok-sok építész fordult meg ott akkoriban, bejöttek egy kávéra, együtt ebédeltek a szerkesztőkkel, Erikával. A földszint egyetlen hatalmas helyiség volt, az egyik oldalon a konyha és a tárgyalóként szolgáló hosszú étkezőasztal volt, másik oldalon pedig a rengeteg építészeti témájú könyvvel szegélyezett íróasztalok, ahol reggeltől estig folyt a munka. Igazi kutyabarát iroda volt, hiszen ott lebzselt Lajos, Erika fekete kutyája, akitől még a Városligeten túl is rettegtek a kutyások, pedig az irodában egy földre szállt angyal volt. 

Többnyire Erika tanítványai, barátai és ismerősei dolgoztak rövidebb-hosszabb ideig a szerkesztőségben, és volt egy periódus, ami igazán vidáman és jókedvűen telt. Bálint Cili tartotta akkoriban a kapcsolatot az építészekkel és egy jó féléven keresztül minden egyes munkanapon ebédre komótosan elkészített szalonnás tojást ettek. Lajos kutya izgatottan fészkelődött, a lepirított szalonna illata terjengett az egész udvarban. Néha megkínáltak minket, néha nem. Utána ráérősen kávéztak, megbeszélték a napi ügyeket. Ehhez a mindennapos rituáléhoz könnyű volt hozzászokni, kivéve azt a kolléganőt, akinek vegetáriánusként kellett minden délben a szalonnafüstben dolgoznia!

 

Nyitókép: Lányi András. Zsitva Tibor fényképe

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk