Nézőpontok/Kritika

Értékvédelem és gazdaságosság – néhány gondolat a Puskás Stadion jövőjéről

1/10

Puskás Ferenc Stadion

?>
Puskás Ferenc Stadion
?>
Az isztanbuli stadion
?>
München, Olimpiai Stadion
?>
Puskás Stadion metszet
?>
Nemzetközi példák stadionok tájolására
?>
Nemzetközi példák stadionok tájolására
?>
Nemzetközi példák stadionok tájolására
?>
Nemzetközi példák stadionok tájolására
?>
hazai példák stadionok tájolására
?>
1/10

Puskás Ferenc Stadion

Értékvédelem és gazdaságosság – néhány gondolat a Puskás Stadion jövőjéről
Nézőpontok/Kritika

Értékvédelem és gazdaságosság – néhány gondolat a Puskás Stadion jövőjéről

2012.09.19. 12:03

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Balázs Attila

Vélemények:
9

Dosszié:

Megőrizhető-e a Puskás Stadion építészeti karaktere? Milyen funkció lenne leginkább megfelelő az emblematikus építmény számára? Valóban kötelezőek-e minden esetben a stadionok tájolására vonatozó FIFA-előírások? Balázs Attila építész írásában bemutatja a Puskás Stadion korszerűsítésének lehetőségeit és nehézségeit, továbbá számos példával szemlélteti, hogy Európában milyen válaszok születtek ezekre a kérdésekre hasonló átépítések alkalmával.

A Puskás Stadion és az Istvánmezői sporttelep pályázata keretében sok szó esett már botrányról, informatikáról és kizárásokról, de viszonylag kevés arról, hogy mi lesz a sporttelep jövője, hogyan lehet gazdaságossá tenni a stadionokat, egyáltalán mi szükség van  két stadionra és hogy kell viszonyulnunk a stadion építészeti értékeihez és a tájolás kérdéséhez.

 

Puskás Ferenc Stadion
1/10
Puskás Ferenc Stadion

Az isztanbuli stadion
2/10
Az isztanbuli stadion

München, Olimpiai Stadion
3/10
München, Olimpiai Stadion

 

 

Sokakban felmerült a pályázat kapcsán, hogy egyáltalán miért van szükség egy újabb stadionra, ha már egy Puskás stadion létezik - miért nem oldható meg a kérdés a meglévő stadion átépítésével? Mint azt már többen leírták, a jelenlegi Puskás Stadion alkalmatlan a labdarúgás mai igényeinek kielégítésére, komolyabb nemzetközi mérkőzések rendezésére. Az atlétikai pálya jelenléte, a nézőtér korszerűtlen szerkesztése olyan geometriai korlátokat jelentenek, amelyek csak a stadion nagy részének az elbontása esetén küszöbölhetőek ki. Egy korszerű, multifunkcionális labdarúgó stadion zárt struktúrát kíván, ami szükségessé teszi a jelenlegi szabad térbe állított aszimmetrikus elrendezés megszüntetését, a felső karéj befejezését és oldalirányban zárt tetőszerkezet építését.

Természetesen a kérdés megoldható, a pilonok sokszorozhatóak, a lelátók újjáépíthetőek, de ebben az esetben egy dolgot biztosan elveszítünk, ez pedig a Puskás Stadion legfőbb építészeti értéke - a karaktere. A legfőbb érték ugyanis nem a pilonok, vagy a fejépület, hanem az a térbe állított lelátóból szerkesztett, nyitott elrendezés, ami olyan atlétikai és olimpiai stadionok sajátja, mint a müncheni Olimpiai stadion, vagy az isztambuli Atatürk stadion. A Puskás Stadion építészeti értékeinek prioritásként való kezelése esetén a korszerűsítés útja - a stadion zárt befejezésével szemben - a nyitott elrendezés továbbfejlesztése.

Hasonló kérdés a müncheni olimpiai stadion esetében is felmerült a 2006-os németországi VB előtt. A stadion átépítésére számos terv született, de azok egyike sem tudta maradéktalanul kielégíteni a labdarúgás és a műemlékvédelem igényeit, így végül az olimpiai stadion átalakítása helyett felépült az Allianz aréna, az új labdarúgó stadion. Az Olimpiai stadion viszont azóta kihasználatlan, az évi egy-két megakoncertet és atlétikai versenyt leszámítva.

A 2006-os pályázat során csapatunk - a többi pályázóhoz hasonlóan - a Puskás Stadion felső karéjának befejezésével számolt. A pályázaton ugyan második helyezést értünk el, de már akkor kissé ambivalens érzéseink voltak a megoldásunkkal szemben, hiszen a stadion eredeti karaktere olyan mértékben változott meg, ami megkérdőjelezi a prioritásként megfogalmazott hagyományt és korszerűséget. Emiatt sokakkal ellentétben mi úgy érezzük, hogy az előző pályázat épp azt bizonyította be, hogy a Puskás Stadion az értékek megtartása mellett nem fejleszthető korszerű labdarúgó stadionná, vagyis a müncheni példához hasonlóan a multifunkcionális labdarúgó stadion igényei és az értékvédelmi kérdések nem összeegyeztethetőek.

 

Puskás Stadion metszet
4/10
Puskás Stadion metszet

Nemzetközi példák stadionok tájolására
5/10
Nemzetközi példák stadionok tájolására

Nemzetközi példák stadionok tájolására
6/10
Nemzetközi példák stadionok tájolására

 

 

A kérdés tehát adott: mit kezdjünk a Puskás Stadionnal? Lehetne atlétikai stadion, ahogyan ezt a kiíró is sugallta, ebben az esetben viszont túlzó a közel 70.000 fős lelátó. Ez lényegében egy olimpiai stadion méret, ami nem meglepő annak a fényében, hogy 1953-ban bevallottan olimpiai stadionként épült. Ez a méret, ahogy Münchenben, itthon sem képzelhető el önfenntartó stadionként az évi egy atlétikai nagydíjjal, ráadásul a megakoncertek is feltehetően az arra sokkal alkalmasabb multifunkcionális labdarúgó stadionba kerülnének. Ésszerű megoldásnak tűnik a felső karéj visszabontásával a stadion 30.000 fősre csökkentése, de ez újra csak az értékvédelem kérdését veti fel.

Ha a gazdaságosság oldalát kezeljük prioritásként, akkor felmerülhet egy ál-értékvédelmi megoldás, ami a pilonok megtartásával számol. Ebben az esetben a pilonok a geometriai problémák miatt valódi funkciójukat elveszítik, új lelátók építésére van szükség, a jelenlegi pilonoknál akár 20-30 m-rel is beljebb. Ezek a megoldások véleményünk szerint eleve elhibázottak, mivel a pilonokat próbálja integrálni egy annak teljesen ellentmondó új szerkezeti rendbe, aminek a következménye a pilonok díszletté válása és a funkció kényszerű felbővítése.

Harmadik megoldásként szóba jöhet a Wembley stadionnál alkalmazott megoldás, ahol a régi stadiont teljesen elbontották, és a helyére egy korszerű, új stadion épült, ami természetesen teljes mértékben kielégíti a labdarúgás és a multifunkcionális arénák igényeit, sőt elvben lehetőség van álpadló beépítésével a pálya szintjének ideiglenes megemelésére és atlétikai pálya kialakítására is. Ez egy célszerű és gazdaságos megoldás, megspórolható vele az új stadion, de ebben az esetben végleg búcsút kell mondanunk a Puskás stadion jelenlegi építészeti értékeinek.

Egy másik fontos kérdés, ami a tervpályázaton felmerült, az új labdarúgó stadion tájolása. A FIFA előírásai közt szerepel a kötelező észak-déli tájolás, ami esetünkben nagyon megnehezíti az új stadion ésszerű telepítését. Az új stadion elhelyezése tulajdonképpen nagyon adná magát  a dromosz tengelyére, az arénával azonos irányban, de ebben az esetben az új stadion megközelítőleg kelet-nyugati tájolású lenne. A tájolásnak elsősorban a napállás szempontjából van jelentősége, de egy korszerű multifunkcionális stadion esetében a magas, zárt lelátók, a zárt tető, esetleg a mozgatható árnyékolók miatt a nap káros hatásai könnyedén kiszűrhetők.

 

Nemzetközi példák stadionok tájolására
7/10
Nemzetközi példák stadionok tájolására

Nemzetközi példák stadionok tájolására
8/10
Nemzetközi példák stadionok tájolására

hazai példák stadionok tájolására
9/10
hazai példák stadionok tájolására

 

 

A helyenként elhangzott, erősen túlzó kijelentésekkel szemben - miszerint az észak-déli tájolástól eltérő stadionokban nem rendezhetők nemzetközi mérkőzések - a valóság az, hogy számos jelentős stadion (köztük jó néhány nemrégiben épített, vagy átépített stadion) tájolása eltér az észak-déli iránytól. Kelet-nyugati tájolása ellenére 2011-ben a londoni Wembley stadionban rendezték a BL döntőt, a Manchester United otthonául szolgáló Old Trafford stadionban a 2003-as BL döntőt, a berlini Olimpiai stadionban 2006-os németországi VB nyitó mérkőzését és döntőjét, a bázeli St. Jakob parkban a 2008-as EB nyitómérkőzését. A 2006-os németországi VB stadionjai közül a már említett berlini stadionon kívül az észak-déli tájolástól eltérő az újjáépített stuttgarti, kaiserslauterni, frankfurti, valamint a később újjáépített brémai és a düsseldorfi stadion. A 2008-as osztrák-svájci EB stadionok közül a már említett bázelin kívül kelet-nyugati tájolású a számunkra rossz emlékű berni Wankdorf stadion is.  Teljesen új építésű, az észak-déli iránytól eltérő a híres bragai stadion, amit a város feletti kőbányába építettek a 2004-es portugáliai EB-re, Eduardo Souto de Moura tervei szerint, továbbá Glasgow három híres stadionja, a Hampden, az Ibrox, és a Celtic park, de Eindhoven, Brüsszel, Koppenhága és Genova stadionjai sem követik a pontos észak-déli irányt. Hogy néhány hazai stadiont is említsünk, a követendő tájolástól eltérő az MTK, az UTE és a ZTE stadionja is, valamint az FTC Üllői úti pályája, bár ez esetben a „hiba" rövidesen orvoslásra kerül, a stadion újjáépítésével és elfordításával. Hozzá kell tenni azonban, hogy a stadion elforgatását ez esetben sem a FIFA szabályai indokolják, hanem az a tény, hogy a Hungária körút mentén nyerhető nagyobb irodai és kereskedelmi terület.

A fenti példákból látszik, hogy a FIFA illetékesei sem ragaszkodnak minden esetben az észak-déli tájoláshoz, így régi stadionok átépítésénél, kialakult városi beépítéseknél elfogadhatóak az észak-délitől eltérő tájolású telepítések is, még abban az esetben is, ha lenne hely az újjáépítés során a tájolás korrigálására. Ezek alapján talán az új budapesti labdarúgó stadion esetén is megfontolandó lenne, hogy - az ortodox észak-déli tájolás helyett - a meglévő dromosz tengely kapjon prioritást a telepítésnél, ezáltal nem tönkretéve, hanem továbbgondolva és befejezve elődeink tengelyes térkompozícióját.

Balázs Attila

 

Vélemények (9)
vbencus
2012.10.29.
10:52

jó írás. Az a kérdés, hogyan kaphatna ez mint közügy szélesebb nyilvánosságot. Annál szélesebbet, mint hogy néhány építész elolvassa, ugyanis a kulcs csak kis mértékben van a mi kezünkben - nyilvános pódiumbeszélgetés mondjuk a Népstadion múltja, jelene és jövője témakörben, vagy méginkább az új nemzeti futball stadionnal kapcsolatban. Komolyabb, olvasottabb közéleti újság, tv-rádió.. ki tudna ebben hatni? Nagyon jó lenne, ha tudnátok támpontot adni, vagy lenne ötletetek, hogy ki tudna ilyesmit kezdeményezni. üdv: Varga Bence építész

Lszgergely
2012.09.25.
10:39

Egy laikus gondolatai a Puskás Ferenc Stadion jövőjéről Szentségtörés-e egy meglévő épületnek új karaktert és funkciót adni? „Ál-értékvédelmi” megoldás-e egy épület értékes részeinek megtartása és újraértelmezése? A Puskás Ferenc Stadionról sokszor és sok helyen leírták már, hogy korszerűtlen, nem felel meg a labdarúgás követelményeinek stb., ugyanakkor magát a stadion szerkezetét („a legfőbb érték ugyanis nem a pilonok, vagy a fejépület, hanem az a térbe állított lelátóból szerkesztett, nyitott elrendezés”- írja Balázs Attila az „Értékvédelem és gazdaságosság – néhány gondolat a Puskás Stadion jövőjéről” c. cikkében) megóvandó értéknek tartják. Balázs Attila az említett cikkében éppen a Müncheni Olimpiai Stadion példáját hozta fel, ahol a régi szerkezet a mai kor követelményeivel nem tudták összeegyeztetni, így épül egy vadonatúj stadion a város egy teljesen más pontján, míg a régi gyakorlatilag kihasználatlanul, de az eredeti formáját megtartva fennmaradt. Kérdés érdemes-e, illetve megengedhető-e ez Budapesten? A jelen tervek alapján, Budapesten is egy vadonatúj futballstadion épülne, a meglévő stadion szomszédságában, míg a meglévő stadiont atlétikai stadionként (felújítva) funkcionálna tovább. Kérdés persze, hogyan lehet felújítani a jelenlegi stadiont úgy, hogy az a kor követelményeinek megfeleljen, ugyanakkor a meglévő térszerkezet se sérüljön (gondolok itt pl. a nézőtér befedésének problémájára). Illetve ismételten feltehető a kérdés érdemes-e, kihasználható-e Budapesten egy 30-40.000 főre visszabontott és felújított atlétikai stadion? A véleményemet távolabbról szeretném kifejteni. Az első lényeges megfontolásnak az kell tekinteni, mit akarunk az Istvánmezőn lévő sportlétesítményekkel és egyáltalán a területtel kezdeni. Erről szólt nemrég egy ötletpályázat, azonban számomra nem derült ki a valódi funkciója mi lenne a területnek. Sportpark, melyet a nagyközönség is igénybe vehet? Ebben az esetben viszont nem szükséges több tízezer néző befogadására alkalmas létesítményekkel telezsúfolni a területet, ergo értelmetlen egy 60-65.000 futballstadion mellé egy 30-40.000 fős atlétikai stadion, valamint a többi fedett sportcsarnok megépítése, rekonstrukciója. Vagy az időről-időre felmerülő Budapesti olimpia rendezési ötlet egyik helyszíneként számolunk a területtel? (Ezzel kapcsolatban is az utóbbi időkben rengeteg ötlet hangzott el) Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy egy lehetséges olimpiai rendezés során az Istvánmezőn lévő sportlétesítményeknek komoly szerep hárulna. Azonban itt tisztázni kell (és sportágak szintjére lebontva szükséges megtervezni), milyen létesítményeket szeretnénk ezen a területen látni. Pl. hová képzeljük el a főstadiont (benne az atlétikai versenyekkel)? Ezen a területen? Amennyiben a válasz igen, akkor a fejlesztéseket ez irányba kell elkezdeni. Amennyiben nem, akkor miért alakítunk ki egy 30-40.000 fős atlétikai stadiont, ami egy olimpia (de még egy világbajnokság) lebonyolítására is kicsi? Ebből a két megfontolásból is látszik, hogy valóban egy nagyon komplex problémával állunk szembe, melyben a jelenlegi stadion helyzete „csupán csak” ennek egyik eleme. Az azonban látszik, hogy, ha eldöntött ténynek fogadjuk el az új labdarúgó stadion felépítését, akkor a Puskás Ferenc Stadion atlétikai stadionként történő megtartása még visszabontás esetén is kérdéses. Ebben az esetben – és most visszatérek az alapkérdésekre – szentségtörés-e egy meglévő épületnek új karaktert és funkciót adni, illetve „Ál-értékvédelmi” megoldás-e egy épület értékes részeinek megtartása és újraértelmezése? Véleményem szerint nem, ha az a terület új funkciójának komplexitásába jobban beilleszthető. Azonban mindez kompromisszumokkal jár! Az Istvánmező területének hasznosítására tett két korábbi megfontolást alapul véve véleményem szerint az alábbi módon lehetne a meglévő stadiont átértelmezni, úgy hogy annak értékes részeit új funkcióval látjuk el. Első esetben (Sportpark) a lelátókat teljesen le lehetne bontani. A pilonokat felújítva azt tükrözve a volt stadion felé egy hotel-irodaház épülhetne, míg a toronyépület felújításával (öltözők kiszolgáló egységek létrehozásával) jöhetne létre a park szabadidősport központja. A stadion alsó karéjának lelátóit szintén el lehetne bontani, helyére sportpályák épülhetnének, úgy, hogy az atlétikai pálya megmaradna. A létesítményt a stadion korábbi két küzdőtéri kapuján keresztül lehetne megközelíteni, illetve átjárhatóvá tenni. Ennek eredményeként egy izgalmas tér és valódi szabadidőközpont jöhetne létre, melyet a nagyközönség is használhatna. A terület alkalmassá tehető mobil lelátók építésével (kb. 10-15.000 fős) atlétikai versenyek lebonyolítására is. Második esetben (Olimpiai helyszín) már sokféle lehetséges megoldás képzelhető el. Én most, a jelenlegi stadionba egy multifunkcionális aréna megépítését képzeltem el. Hasonlóan az első esethez a pilonok tükrözésével egy hotel-irodaház építését gondolnám megvalósíthatónak. A multifunkcionális arénát a jelenlegi alsó karéj lelátói helyén képzelném el, oly módon, hogy a lelátók minden esetben mobil létesítmények lennének. Így akár két-három csarnok berendezése is elképzelhető, de adott esetben az atlétikai pálya visszaépítése is megoldható lenne. Az aréna teljesen fedett lenne (illetve nyitható tetővel rendelkezne), melybe a toronyépület is helyet kapna. Az aréna befogadóképessége maximum 20-25.000 fős lehetne. Az arénát a későbbiekben pedig át lehetne alakítani szabadidősport céljára is. Mindkét esetben azonban a jelenlegi tér szerkezet alaposan megváltozna. A nyitott stadion rendszere eltűnne. Sőt maga a stadion is eltűnne jelenlegi formájában. Azonban mégis egy különleges újrafogalmazott tér jöhetne létre, mely élővé válhatna. Ezek az ötletek mellet biztosan számos más ötlet is lehetséges. Igazából most arra próbáltam reflektálni, hogy merjünk egy területhez – az értékei megtartásával – bátran hozzányúlni. Nem tartom eretnek gondolatnak, hogy egy funkcióját vesztett épületkomplexumot a kor kihívásainak megfelelően átértelmezzünk. Mi értelme lenne toldozgatni-foltozgatni és kihasználatlanul meghagyni egy ekkora stadiont (úgy hogy mellette meg épül egy vadonatúj aréna). Persze lehetne ellenérvként hozni, mi szükség van megtartani a régi korok épületét, melynek már nincs igazán funkciója. Azonban pl. a Wembley stadiont is merték lebontani és valami egészen újat létrehozni. Összefoglalva. Véleményem szerint a Puskás Ferenc Stadion jelenlegi formájában nem tartható meg. Az épület értékes elemeinek felhasználásával azonban egy új izgalmas tér alakítható ki, mely szolgálhatja a szabadidősportot, valamint élettel teli térséggé varázsolhatja Budapest ezen jelenleg tetszhalott területét. Lugosi-Szabó Gergely

HI
2012.09.20.
07:11

Talán lenne egy mások út is, mégpedig az, hogy el kellene felejteni az Istvánmezőn a focistadion erőltetését és elgondolkozni egy városi sport-rekreációs-kultúrális központon. Ide egy focistadion a vele járó terhelésekkel nem hiányzik, viszot egy városon belüli - zöldszöveti csomóponti helyként - edző, szabadidő központ igen. Szerintem eleve rossz a pályázat kérdésfelvetése, mondhatni önző és szűklátókörű. Huszti István

Balázs Attila
2012.09.20.
11:14

@HI: Én nem hiszem hogy a kettő közt mindenképp ellentmondás lenne. Számos hely van a világban, ahol a labdarúgó stadion mellett utánpótlás és tömegsport központ van, és mi is egy ilyet álmodtunk a saját pályázatunkban. Ha ez az új stadion nem egy túldimenzionált épület, nem az építészek új temploma, hanem egy élettel teli, sportolási és szórakozási lehetőségekkel vastagon ellátott létesítmény és sporttelep, akkor akár olyan teli találat is lehet, ahol a versenyport és a tömegsport erősíti egymást, és még a hozzánk hasonló amatőr futóknak is marad hely :)

HI
2012.09.20.
19:02

@Balázs Attila: Elvben tényleg nem zárja ki egymást, bár az Istvánmezőn én nehezen tudom elképzelni - de meggyőzhető vagyok. Eldönteni nyílván adatok, számítások alapján lehet, eddig én nagyon hiányolom a focin kívül a többi sport lehetőség strukturális meghatározását, az ebből adódó paramétereket. Hivatkozva kedvenc témámra itt legalább akkora tömegű futólétszámra lenne igény, mint pl. a szigeten, ha lenne rá adottság. A hely nagyon alkalmas lenne kialakítani jó pályákat. Természetesen nagyon sok edzés és pihenés fajtát fel lehetne sorolni. Huszti István

Balázs Attila
2012.09.21.
11:35

@HI: A müncheni olimpiai park szerintem jó példa lehetne arra, hogy lehet egy sporttelepet tömegsport és szabadidő központtá fejleszteni. Bár sok a különbség (terep, víz hiánya, terület mérete, labdarúgás kitelepítése), de szerintem nem ez, hanem a kiépített tömegsport infrastruktúra a fontos kérdés.

Pákozdi Imre
2012.09.23.
17:22

@Balázs Attila: A Népstadion lebontása lenne a legjobb megoldás. Már csak kevesen élnek olyanok közöttünk, akik ott meghatározó futball- vagy atlétikai, netán koncert-eseményt éltek át. Építészettörténeti értéke bizonyára jelentős, de ezért nem érdemes megőrizni egy ekkora objektumot egy ennyire fontos és értékes (igen, a tömegsport számára is értékes) helyen. Tanulságos a müncheni Olimpiai Stadion Szerző által említett sorsa. Az is kihasználatlanul meredezik, miközben valószínűleg még drágábban fenntartható, mint a Puskás Ferenc Stadion.

HI
2012.09.23.
18:45

@Pákozdi Imre: Ebben nem értünk egyet. A stadion egy jó épület, csak más szemmel kell nézni. Ha gondolod egy közös szemlélődés során talán meggyőzlek. Huszti István

bardóczi
2012.10.30.
09:27

@Balázs Attila: A müncheni olimpia park (egy hete volt szerencsém ott járni) jelesül azért tud működni, mert egy olyan szintű zöldút-hálózati rendszer veszi körül, ahonnan bringával, futva, elektromos kisautókkal, babakocsival, sagway-el, U-bahnnal egy laza hétköznap is müncheniek és turisták ezrei jönnek ide felüdülni, mozogni, gyereket legeltetni. A vonzását pedig egy eszméletlen nagy parkrendszer, víztömeg, föld alatti akvárium, uszodák, tömegsport lehetőségek,szánkódomb, kilátódomb, kilátó, éttermek a BMV múzeum biztosítják. Istvánmező adottságai, potenciálja ettől gyökeresen eltérő. Kicsiben persze lehetne a modellt ismételni, de ehhez az kell, hogy vagy a mai népstadion maradjon meg (korszerűen átépítve), vagy egy új épüljön a régi helyére. Különben nem lesz hely a müncheni modellre. A kétstadionos változat ebbe a képbe nem fér bele, az egy hamvába holt, rettentően elhibázott irány. 

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk