/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Emberek/Portré

Fekete György halálhírére – Dévényi Sándor emlékező gondolatai

1/1

?>
1/1

Fekete György halálhírére – Dévényi Sándor emlékező gondolatai
Emberek/Portré

Fekete György halálhírére – Dévényi Sándor emlékező gondolatai

2020.04.18. 08:28

Cikkinfó

Szerzők:
Dévényi Sándor

Építészek, alkotók:
Fekete György

Cég, szervezet:
Magyar Művészeti Akadémia

Címkék:
gyász

Az emlékek szétszórt töredékéből az Építészfórum számára Dévényi Sándor Ybl- és Kossuth-díjas építész, az MMA volt alelnöke alkotott képet Fekete Györgyről, az MMA tiszteletbeli elnökéről, aki 87 éves korában, 2020. április 15-én hunyt el.

Fönt álltam a tetőn, a kémény mellett. Mutattam a kőművesnek, hogy rakja a téglát, hogyan legyen a kémény feje az éghez kapcsolódó. Valaki fölszólt, lejönnék-e, itt egy úr, aki kíváncsi az építészre. Fekete György volt az, 1984-ben.

Érdeklődése olyan őszinte volt, hogy arcát megjegyeztem.

Alkotásával már sokkal korábban találkoztam, Pécsett, az Uránvárosban – akkor még nem volt szabad így hívni, tehát Újmecsekalján – az Olympia étteremben. Ide gimnazista koromban ebédelni jártam minden nap. Gádoros Lajos ikonikus épületének ő volt a belsőépítész tervezője, 1959-ben. Az enteriőr frissessége, eleganciája, újat kereső gondolatisága mélyen megragadott.

Művét megjegyeztem.

Sokkal később mesélte nekem, nem panaszként, tényként, hogy sokszáz munkája közül, amit belsőépítészként alkotott, mára egy sem maradt. Az Olympiát is szétverték.

Zalaegerszegen született, 1932-ben, református lelkészi családba. 1957-ben szerzett kitüntetéses diplomát az Iparművészeti Főiskolán.

Előtte – mellékesen – 1956 vérfoltos rádióostrom, nemzetőrség, fegyverletétel, menekülés, fogda, bujkálás, hallgatás…", írja önéletrajzában.

1964-től önálló műtermet vezet. Abban az időben az állami tervezőirodát elhagyni páratlan tett volt. Műtermében közintézmények belsőépítész tervei, a világ minden táján 130 magyar kiállítás berendezésének, bútoroknak és tárgysorozatoknak a tervei születnek. A 60-as években a párt politikai vezetése igyekezett az országot jobb színben feltüntetni. Ehhez szükségük volt az alkotó emberek segítségére. Fekete így fogalmazott erről: „Részt vettek ebben a ⌠tevékenységben⌡ filmrendezők, költők, írók, színészek, természettudósok… Akik nem voltak sem párttagok, sem kommunisták, sem szocialisták, csak amit tudtak, arra szüksége volt a rendszernek. Bojtok a szocializmus ostorán. Mi tudtuk, hogy két Magyarország van. Van egy föld alatti is, és mi ahhoz tartoztunk, de szerettük volna, ha mi is részt vehettünk volna egy jobb országkép kialakításában."

Kivette részét az ország szépítésében. Később a Török Pál utcai „kisképző" igazgatója lett. Több száz szakcikk írója, a környezetkultúráról szólóan hat tévé-sorozat szerkesztője és műsorvezetője. Rendszerváltó politikus, kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Alap megalapítója és vezetője, majd országgyűlési képviselő. A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének első professzora. A „Magyar Iparművészet" című folyóirat újraalapító főszerkesztője. Számtalan egyéni és csoportos kiállítása volt, könyveket, albumokat írt és adott ki, előadásokat tartott itthon és külföldön. Művelt irodalmat és képzőművészetet. Több díj kitüntetettje, a Nemzet Művésze.

A Magyar Művészeti Akadémia Egyesület, majd a köztestületté alakult Akadémia első, majd haláláig tiszteletbeli elnöke.

Művészetét magas szinten űzte. A belsőépítészet szerepét így fogalmazta meg egy szakmai összejövetelen: „Belsőépítészet nélkül nincs építészet. Ez akkor is így van, ha egyes építészek nem így gondolják. És ennek következtében vannak beruházások, amelyek jelentős részében nem alkalmaztak belsőépítészt. Ettől az adott tér befejezetlen, mivel nem ér el az emberi közelségbe, nem ér el az én 182 centiméteremig, hanem marad a saját téralkotó statikai és egyéb szerkezeti törvényei szerinti rideg tér, amiből érezhetően hiányzik valami. Ez nem a smink, vagy valami ehhez hasonló festék, hanem a belső tér megélésének hiánya. Ha meg kell határoznom, hogy mit értek belsőépítészet alatt, azt válaszolom, hogy sokkal egyszerűbb a dolog, mint sokan gondolják. Azt hiszik, hogy valamiféle hatalmas filozófiai fejtegetést kell előadni. Nem kell. Amióta építészet létezik a világon, az építész úgy gondolja, hogy ő olyasmit alkot, amibe bele kell tenni „bennünket". A templomba például egy papot meg egy széket, az iskolába egy padot meg egy öltözőszekrényt, meg a portásfülkét, meg a tanári asztalt, és így tovább. Mi, belsőépítészek viszont úgy gondolkodunk, hogy én vagyok az, aki belül van, mindazt, amit az építész gondol, azt magunk köré tervezzük, ezáltal mindjárt közelít a 182 centimhez az építész hatalmas tere. Vagyis a belsőépítész tervezésnek vagy el kell jutnia az adott térbe való tárgyak saját megtervezéséig, vagy azok ésszerű és okos megválogatásáig. Az építészeket nem készítik fel az alatt az ötéves képzés alatt még erre is, elég, ha a saját szakmája bonyolult feladataira elegendő ez az idő. Ugyanakkor olyan hatalmas változások vannak ma már az anyagok és a technológiák terén, legyen szó akár fizikai vagy kémiai jellegűekről, hogy nem az építész fogyatékossága, ha nem ért a belsőépítészethez. Elég, ha a kontaktusteremtéshez ért, és ebben mindkét fél partnere egymásnak, annak érdekében, hogy az építészeti és a belsőépítészeti tennivalók arányait az épület funkciója és a megrendelő kívánsága közötti egyensúlyteremtés dönthesse el.(…)

Nekem ez az egész kicsit olyan, mint Shakespeare-nek, mint drámaírónak a szerepe abban a drámában, amit ma rendeznek a Nemzeti Színházban. Ő megírta, de nem ő rendezi. Van dramaturgja is, vezető színésze, meg van mellékszereplője és zenekara stb. A tisztességes feladatmegosztást jól kell elvégezni, nem lehet azon keresztülnézni. Mondom én, azzal a nagyon fontos megjegyzéssel, hogy tudok olyan építészekről, akik kifogástalan belsőépítészek, és ez fordítva is lehetséges. De hát mondjon nekem bárki olyan művészeti ágat, amelynek a határát nem lépik át a zsenik. (…) A belsőépítész akár hozzányúl az architektúrához, és az az igazán jó helyzet, amikor a belsőépítész már benne van az építészeti koncepció kialakításában, gondolataival, ötleteivel, korrektúrájával, változtatási szándékaival, vagy éppen egyetértésével és közösen alakítják a teret. Az nem nevezhető belsőépítészeti feladatnak, ha a ma oly gazdag kínálatú katalógusokból válogatja össze a megrendelő ízlését figyelembe véve valaki a berendezést, az szó szerint a lakberendező faladata."

A fentiek szellemében alkotta az itt megemlítendő néhány különösen fontos belsőépítészeti művét:

Pécsi Olympia étterem és cukrászda (1958-59), Pécsi Orvostudományi Egyetem új klinikája (1960-63), Kisbútor és használati tárgy sorozatok (1964-72), SZOT szállók - Balatonlelle, Lillafüred, Siófok, Sopron, Bük (1968-83) , Egry József múzeum - Badacsony (1974), Nyíregyházi Megyei Művelődési Központ (építész Bán Ferenc, 1980), Paksi Atomerőmű központi épület (1986-87), Magyar Televízió híradó stúdiója (1988), Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukció (1989), Agrobank fiókok - Győr, Kecskemét, Pécs, Budapest, Szarvas, Baja, Szeged, Reök palota (1988-90), Esztergomi Bazilika Kincstára (1987), Néprajzi Múzeum állandó kiállítása (1989), és még sok száz.

Fantasztikus energiával vetette bele magát a Makovecz Imre alapította Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakításának feladatába. Meggyőződésem, hogy ezt a munkát senki más nem tudta volna végrehajtani. Ő volt az alkalmas ember. Hitt a művészet közösségformáló és teremtő erejében, politikusi képességei, széles ismeretségi köre birtokában tudta is, mit és hogyan kell tenni a magyar művészet érdekében. Az akadémiának nem az a feladata, hogy megmondja, mi a művészet, hanem az, hogy biztosítsa a magyar művészek – határon innen és túl – szabad alkotótevékenységének feltételeit. Irányításával épült föl ez a szervezet, megteremtve a működés szellemi és fizikai körülményeit.

Közösségi ember volt: „Üzenem a szívembe oltott enyéimnek, véreimnek, társaimnak, barátaimnak, hogy tudom, sem a küzdelmeknek, sem a feloldásukra rendeltetett sikereknek nem volna esélye, értelme nélkülük. Önmagunknak élve csupán lapos semmittevéssé silányulnak még a legjobb szándékú igyekezetek is." -írta az MMA alapításának idején.

Tele volt tervekkel. A Magyar Építészeti Múzeum már nem készülhetett el életében. Elindította az építését, megszerezte az ingatlant a Fasori Református templom mellett. Tavaly örökös sírhelyet vásárolt a templom kriptájában. „Örökké figyelni fogom a múzeum fejlődését a szomszédból!" -fenyegetett minket szarkasztikus humorával a közelmúltban. Hitt abban, hogy ez a múzeum a magyar építészek közös alkotása lesz. Megvalósítása most már csak ránk vár.

 

Dévényi Sándor építész

Pécs, 2020. április 17.

 

 

 

Fekete Györgytől a szakmai szervezetek és az Magyar Művészeti Akadémia is búcsúzik.

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk