Épületek/Középület

Gettófal: múltból a jövőbe

1/6

Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás

?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
?>
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
1/6

Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás

Gettófal: múltból a jövőbe
Épületek/Középület

Gettófal: múltból a jövőbe

2015.07.10. 14:02
MÉD

Projektinfó

Dohány utcai Gettófal

Építés éve:
2014

Stáblista

építész és generál tervező: Sugár Péter
feliratok szerkesztése, tipográfiája: Kara László
építész munkatársak: Kara László, Jézsó Dóra
design, térkép, ornamentika, betonfelületek (tervezés és kivitelezés): Szövetség 39, Baróthy Anna vezetésével
ornamentika és látványtervek: Árpás Renátó
statika: Nagy András
épületgépészet: Oltvai Tamás
applikációs kivitelezés: Pallós Endre (Pallós Plaszt)
szobrász: Deák Attila (Pallós Plaszt)
munkatársak: Baróthy Anna, Bakó Zsófia, Csernák Janka, Csomor Dániel, László Panni, Albert Fatime, László Dóri (Szövetség 39)

MÉD:

A Dohány utcában tavaly átadott Gettófal kilép a szokásos emlékmű sablonokból. Akárcsak a botlatókövek, Sugár Péter munkája is egy pillanatra megállásra, gondolkodásra késztet, elmesél valamit, de szerencsésen kerüli a direkt vizuális hatásokat. Bán Dávid írása, Réthey-Prikkel Tamás fotói. 

A felemás eredménnyel lezárult tavalyi holokauszt emlékév kapcsán néhány új, a vészkorszakot felidéző jól sikerült emlékmű is született. A korábbi tipológiák sorával látványosan szakított az ELTE épületének téglasora közötti fugájában végigfuttatott, alig észrevehető névsor, de alig pár sarokra a Trefort-kerttől, Sugár Péter és Baróthy Anna (Szövetség ’39 Csoport) elképzelése nyomán, a Dohány utcában is született egy – Augé alapvetéséből kiindulva – nem-emlékmű.

A Dohány utcában ugyanis áll egy százéves iskola, amelybe pár éve költözött a Bét Menachem Zsidó Oktatási Központ. Az épület által körbefogott belső udvarnak pedig volt egy közel 20 méteres közvetlen kerítéskapcsolata az utcával, amit hosszú éveken keresztül egy palánkkal oldottak meg. 2014 elején merült fel a gondolat, hogy ezzel a „kerítéssel" kellene kezdeni valamit, ezért az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) megbízta Sugár Péter építészt – aki az elmúlt időszakban tanácsadóként, konzulensként, zsűritagként több holokauszt projektre is rálátott – egy emlékfal megtervezésével.


Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
1/6
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás


 

A rendelkezésre álló tér igencsak szűkösnek, egy klasszikus értelemben vett emlékmű számára eléggé előnytelennek bizonyult. Egy keskeny utca, még keskenyebb járdája mellé kellett „beszorítani" a kerítésként, sőt egy tolókapuval autóbeállóként is funkcionáló emlékművet. Az épületek tengelyéhez képest az egyik végében a telek felé kissé betolt, ezzel egy hosszan elnyúló, háromszöget formáló, árnyékoló tetővel ellátott emlékfal egy pillanatra megállásra késztet. Mivel az 1944 novemberében, a nyilas kormány által létrehozott budapesti gettó kerítése nem az utcafronton húzódott, így a Dohány utcai emlékhely kialakításának meg volt az a szabadsága, hogy ne ragaszkodjon a korabeli háborús fatákolmány bármilyen hatású rekonstrukciójához. Célja azonban mindenképpen a gettóról való megemlékezés, a terület és az itt felélénkülőben levő zsidó kulturális élet színtereinek bemutatása lett.

A nagy vonalakban háromosztatú emlékfal alapját a különleges technikájú, öntömörödő beton adja, amely segítségével igen finom felületek, akár milliméternyi vastagságú betűk, formák is kidomboríthatóak a betonfelületen. Erre illesztették azokat a kezeletlen acéllemez-táblákat, amiken lézer kivágással, három nyelven olvasható az emlékmű „mondandója", néhány tárgyilagos sor a gettó létezéséről, körülményeiről, majd mindezt egy Dávid zsoltár zárja. Középen rajzolódik ki a gettó területét bemutató térkép, amelyen a betonfelületek megmunkálására felkért Szövetség ’39 Csoport, technikailag bravúros, igen finom textúrákat hozott létre.


Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás
2/6
Dohány utcai Gettófal - fotó:Réthey-Prikkel Tamás




A gettó határvonalát kirajzoló – esténként alulról megvilágított – vonal köré és közé elhelyezett kis kukucskálókban pedig a környék zsidóságához köthető kiemeltebb épületéről, illetve néhány eseményről készült archív fényképek bújnak meg. A térkép mellett, betonba öntött betűkből feloldó kulcs a megjelölt helyszínekhez, majd a parkoló bejáratát képző, nagy felületű nyers acél tolókapu feliratai zárják az emlékművet. Itt, szintén lézer betűkivágással, némiképp dramatizálva az „élet" és a „halál" kronológiája olvasható, azaz a gettó tragédiájának előzményei és évszámai, illetve a terület újjáéledésének dátumai.

A baloldali beszögelésen, majd a tetőzeten is az Árpás Renátó által tervezett finom ornamentika húzódik végig, amely a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga motívumkincsét ötvözte héber betűkkel. A szintén szépen megformált és technikailag kivitelezett mintázat, a pozitív, negatív és hiányos formák rendszertelenül váltogatják egymást, a beszögelésen, majd a tetőzeten, akár csak az egész emlékművön, itt is végigvonul a felület patinásítása.

A konstrukció szürkületkor teljesen új arcot kap, már most számos, finoman elbújtatott LED fény emeli ki a nappal kevésbé észrevehető részleteket, a teljes világítási rendszer kiépítésével – így a parkoló reflektoraival – pedig a fal új aspektusai tárulnak fel, így a tolókapu átlyukasztott feliratai a hátulról jövő megvilágítással válnak teljessé. A hagyományos értelemben vett emlékművek kereteiből kilépő Gettófal a holokauszt felidézése mellett ugyanolyan súllyal utal a környéken ismét felpezsdülő zsidó kulturális életre, a megújulásra és a jövőre.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk