/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Kritika

Gratuláció Járomi Irénnek

1/4

Járomi Irén

?>
Járomi Irén
?>
Járomi Irén az Ybl-díj ünnepségen - fotó: vm
?>
     balról Szaló Péter, Török Péter, Váncza László, Járomi Irén, Csernyánszky Gábor, Winkler Barnabás és Fegyverneky Sándor
?>
1/4

Járomi Irén

Gratuláció Járomi Irénnek
Nézőpontok/Kritika

Gratuláció Járomi Irénnek

2009.04.01. 08:29

Cikkinfó

Szerzők:
Csillag Katalin

Építészek, alkotók:
Járomi Irén, Csillag Katalin

Vélemények:
20

Dosszié:

Járomi Irén építész márciusban Ybl-díjban részesült. "A magyar építészeti közélet nem hemzseg az elismert női építészektől, de biztos vagyok abban, hogy ez a pozició nem eleve elrendelt. Szerintem igenis van mit keresnünk az építészeti palettán, már csak a számok alapján is." Csillag Katalin gratulációja kis gellerrel...

Járomi Irén
1/4
Járomi Irén

Szívből gratulálok Járomi Irénnek az Ybl-díjához. Hatalmas szó, hiszen a magyar építészeti közélet nem hemzseg az elismert női építészektől. Valószínűleg nagyon toleránsak vagyunk, és egy férfi dominanciájú világban szocializálódtunk. Viszont biztos vagyok abban, hogy ez a pozició nem eleve elrendelt. Szerintem igenis van mit keresnünk az építészeti palettán, már csak a számok alapján is.

A műszaki egyetem építész karán az 1990-es években a lányok aránya 25% körül mozgott, 1999-ben már a felvettek között 53,3%-os, 2007-ben pedig 57,6% volt a lányok aránya. 1997-ben 135 fős végzős létszámból 46 lány volt (34%), míg 2006-ban a végzett nők száma 111 fő volt (53%). A diplomadíjasok között 2008-ban az arány 100% a lányok javára. Tehát tehetségből nincs hiány. Akkor hol hibázunk? Miért nem vagyunk eléggé láthatóak? Az építészeti közélet, a döntési fórumok, tervtanácsok, központi tervtanács, tervzsűrik messze nem mutatnak jó arányszámokat. Jó ha egy-egy hölgy, mint gyakorló építész előfordul ezekben a testületekben.

Nem vagyok író típus, elsősorban a rajzban kommunikáló építészek közé sorolom magam, viszont úgy érzem, hogy a hosszan tartó elfojtás esetleg komolyabb problémákhoz vezethet, ezért ki kell írnom magamból azt, ami bosszant. Mi zavar?

 

Járomi Irén az Ybl-díj ünnepségen - fotó: vm
2/4
Járomi Irén az Ybl-díj ünnepségen - fotó: vm

     balról Szaló Péter, Török Péter, Váncza László, Járomi Irén, Csernyánszky Gábor, Winkler Barnabás és Fegyverneky Sándor
3/4
balról Szaló Péter, Török Péter, Váncza László, Járomi Irén, Csernyánszky Gábor, Winkler Barnabás és Fegyverneky Sándor

 

Zavar az, hogy most 2009-ben a nagy múltú Műszaki Egyetem katedrájáról büntetlenül lehet alázni a női hallgatókat, hogy szónoklatot lehet tartani arról, hogy ez a pálya nem nekik való. Soroljanak híres építésznőket! Zaha Hadidon kívül úgysem tudnak többet mondani...

Pedig vannak kedves Tanár Úr! Én sorolok párat: Eileen Gray, Alison Smithson, Ray Eames, Charlotte Perriand, vagy a ma tevékenykedők közül: Ann Lacaton, Odile Decq, Fuensanta Nieto (Arquitectos Nieto Sobejano), Ryue Nishizawa (SANAA), Hailim Suh, Francine Houben (Mecanoo Architects), Marie-Claude Bétrix (Bétrix&Consolascio Architekten), Elsa Prochazka, Eva Jiricna, Carme Pinós természetesen a teljesség igénye nélkül. Szerintem ha valaki azt állítja, hogy az építészeti szakma nem való nőknek, az meglehetősen le van maradva. Feltételezem, hogy a Tanár Úr nem ismeri a fent felsorolt neveket, ezért azt kell mondjam a szakmát illetően nem eléggé képzett vagy egyszerűen neveletlen. Én sok mindenhez nem értek, de azt megpróbálom titkolni.

Persze pozícióból könnyű elmarasztalni a női kollégákat, de gondoljunk bele, hogy is megy a pozíciók, a címek elosztása. Férfiak adják egymásnak. Igencsak erőszakos jelenségnek kell lenni ahhoz, hogy valaki nő létére a látómezőn belülre kerüljön. Pedig állítom, hogy tehetségben, kreativitásban nincs hiány.

Zavar továbbá az egyre terjedő uram-bátyámosdi. Zavar az az iszonyú tekintélyelvűség, ami a magyar építészeti közéletet meghatározza, a teljesítmény pedig másodlagos. Miért kell tehetséges építészektől elvenni munkákat arra hivatkozva, hogy túl fiatal, vagy a másik eset mikor ún. mentort vagy szakértőt választanak pályázat nyertes mellé. Számos, fiatalon (34–36 év) létrehozott nagy alkotás nem jöhetett volna úgy létre, ha mentort akasztottak volna az építész(ek) nyakába.

Zavar a felszínesség, mely oly meghatározó a pályázatok elbírálásánál. Sok esetben gondolat nélküli, pusztán csak másoló, de a formák, jelenségek mélyét nem értő munkák kerülnek előtérbe. És zavar még több minden, de már így is sok volt a negatívumokból.

Sajnálom kedves Irén, hogy a gratuláció egy kis gellert kapott. Úgy érzem a leírtak csak erősítik elismerésemet munkáddal kapcsolatban. További sok sikert kívánok.

Csillag Katalin

Szerkesztői kiegészítés: az UIA elnöke tavaly óta Ms. Louise Cox ausztrál építész, alelnöke, az UIA II. régiójának vezetője Ms. Elisabeth Siola görög építész, mindeketten szerepeltek a március eleji budapesti Építészkongresszuson.

Vélemények (20)
rokon
2009.04.16.
21:10

Ybl-díjas hölgyek (zárójelben az év, amikor a díjat kapták)

- Andor Anikó, táj- és környezettervező 1999- Ághné, Korompay Katalin (1989), építész- Cs. Juhász Sára (1966), építész- Csomay Zsófia (1986), építész- Detre Villő (2003), építész- Erdőss Annamária (1996), építész- Fülöp Annamária (1982), építész- Gergelyné, Korompay Judit (1991), építész-városrendező- Harsányiné, Vladár Ágnes (1988), építész-műemlék-helyreállítás- H. Boros Mária (1977), építész- Hulyák Anna (1980), építész- H.Tóth Judit (1982), építész- Jahoda Maja (1992), építész-belsőépítész- Járomi Irén (2009), építész- Kökény Ágnes (1975), építész- K. Ráduly Piroska (1980), építész-városrendező- Lőrinczné Dr. Szabó Tünde (1982), építész- M. Hejhál Éva (1973), építész- Mináry Olga (1964), építész- Mosdóssy Borbála (1997), építész- Magyari Éva (2003), építész- Nándori Klára (1990), építész-műemnlékhelyreállítás- Osskó Judit (2005), okl. építészmérnök- Pelényi Margit (2006), építész- Péterfia Borbála (1985), építész- P. Mueller Éva (1978), építész- P. Ürmössy Teréz (1979), építész-városrendező- Sándyné Wolf Katalin (1981), építész- Sedlmayr Jánosné (1969), építész- Siklós Mária (1985), építész- Schönerné Pusztai Ilona (1982), építész- Szentai Judit (1984), építész- Tihanyi Judit (1990), építész- Dr. Uhlar Lászlóné Kalmár Anikó (1981), építész- V. Pázmándy Margit (1968 és 1986), építész- V. Spíró Éva (1969), építész- Zambó Terézia (2001), építész

Olvasónktól kapott összeállítás - amit köszönettel és kicsit pironkodva teszünk közzé, mert nekünk, szerkesztőknek sem jutott eddig eszünkbe kigyűjteni, a szerk.

gaspar_bonta
2009.04.11.
11:31

internetes női egyenjogúságot !

e-mancipációt !

LOL

kor
2009.04.08.
21:35

Azt azért még érdemes megjegyezni, hogy Járomi Irén biztosan nagyon tehetséges, de egy Ybl-díjas férj elég jó ómen. Például a nevére rákeresve egyetlen önálló munkája sem található... ? - és itt nyilván nem a női rátermettséggel van baj, csak épp nem árt szem előtt lenni.

Masznyik Csaba
2009.04.10.
22:48

@kor: Nem értem, hogy az efféle rosszindulatú beszólásokat - mint fentebb "marianne" kollégáé is - mi motiválja?Honnan tudja a hozzászóló, hogy egy építész-páros két tagja közül ki a jó ómen? Honnan tudja, hogy nem Járomi Irén tehetsége van-e a férj Ybl-díja mögött is?Kár, hogy az Ybl-díjat nem adják szerzőpárosoknak - én legalábbis nem tudok ilyen esetről... gondolom benne van a pályázati jogszabályban, hogy egyénileg lehet csak pályázni. Hiba.Herzog és de Meuron urak 2001-ben nyilvánvalóan közösen kapták meg a Pritzker díjat...  Szerencsére őket nem választották ketté. Egyszerűbb megoldás és még áskálódni sincs miért... bár biztosan vannak jól informált bennfentesek, akik tudni vélik, hogy melyikük az építész, melyikük a menedzser. Üdv!mcs

Kiss Zoltán
2009.04.07.
00:36

Kedves Rostás tanár úr!

Igazán jó olvasni elismerő szavait az építész hölgyekről.

Talán egyszer odáig is el fog jutni, hogy a melegeket se fogja kifigurázni.

Bár évekkel ezelőtt volt, mégis soha nem felejtem el azt az órát amikor az EU-s pályázati pontrendszerekről beszélt és a kisebbségi alkalmazottakért járó plusz pontokkal kapcsolatban a melegekre is kitért. Az előadásmódja korántsem mindenki számára volt humoros. Én pl. nagyon kellemetlenül éreztem magam.

Kiss Zoltán

Ódor Tamás
2009.04.07.
09:52

@Kiss Zoltán: Egykori évfolyamtársamnak, Járomi Irénnek ezúton én is gratulálok!

ÓT

szabadalkotok.hu

bardóczi
2009.04.07.
11:18

@Ódor Tamás: Kedves Tamás. Kívánságod parancs!

*[Az ÉF a hozzászóló kérésére törölte a hozzászólást és az arra reagáló válaszokat a válaszolók beleegyezésével]

 

nemesdave
2009.04.07.
21:49

@Kiss Zoltán: Kedves Kiss Zoltán,

A hozzászólás írójának tett ellenérzéseknek nem ezen a fóumon kéne helyt adni. A fórum a cikk témáját kívánja taglalni, egyéb személyes ellenérzések megvitatását személyesen, vagy egyéb fórumon kéretik megvitatni etnikai, vagy szexuális hozzatartozásra való tekintet nélkül.

Köszönettel, a moderátori szerepkörrel nem felruházott,

Nemes Dávid

marianna
2009.04.06.
16:07

Jó ez a taktikai hőbörgés. Fogadjunk, hogy jövőre Cs. K. kap Ybl - díjat.

Masznyik Csaba
2009.04.06.
20:36

@marianna: Kedves János!Hagyjuk ezt a "mariannát".Nem illik rászólni senkire, de ez a bejegyzésed, ne is haragudj, elég randára sikerült.Csak azért jegyzem meg, nehogy így maradjon...Üdv!mcs

zrostas
2009.04.04.
12:47

 

Kedves Katalin,

 

Rostás Zoltán vagyok, az a „Tanár úr” akit cikkében a női hallgatók alázásával vádolt meg.

Nagyon sajnálom, hogy félretájékoztatták, ezért engedje meg hogy kiegészítsem írását.

Nem azért válaszoltam mert személyemet akarom védeni. Nem engem említett név szerint, hanem a Műegyetem katedráját általában, ahonnan oktatók alázhatják meg hallgatóikat. Szeretném leszögezni, hogy a Műegyetemen tanítani a mi szakmánkban véleményem szerint a legnagyobb megtiszteltetés, és személy szerint is hálás vagyok azért, hogy oly sok emberileg és szakmailag általam igen nagyra tartott oktató kollégám mellett én is részt vehetek a saját, többségüknél jóval szerényebb tudásommal a jövő építészmérnöki generációjának formálásában.

A katedrát szeretném védeni azzal, hogy pontosítsam, hogyan is folytatom a női hallgatók „alázását”. Valóban – immár évek óta - meg szoktam kérdezni (az előadásokon is nagyobb számban megjelenő)  hölgyektől, tudnak-e említeni híres magyar építésznőket. Amikor a válasz némileg tanácstalan csend, akkor meg szoktam jegyezni, hogy a pálya nyitott: lehet hogy a jelenlévők lesznek az elsők a valóban híres építésznők (a hallhatatlan építészek arcképcsarnokában). Külföldi felméréseket szoktam idézni, ahol az „híres építész” fogalomkörben csak férfiakat tudnak felsorolni a kérdezettek. Rákérdezek a köztestületek vezetésére, a tanszékek (és az Egyetem) vezetésére, a fontosabb zsűrik tagságára, az építészeti konferenciák „sztár”építészeire… és kevés kivétellel mindenütt csak férfiakat tudnak említeni a hallgatók.

Ha csak eddig tartana a dolog, akkor valóban diszkriminatív és megalázó lenne – de van folytatás is ( Önt valószínűleg erről már nem tájékoztatták, mert így nem lenne elég érdekes/botrányos a dolog).

Ugyanis ilyenkor megkérdezem azt is, mivel magyarázzák a hallgatók ezt a jelenséget. Hiszen – és itt ugyan azokat az érveket hozom fel sorra mint Ön – több a női hallgató immár évek óta, az egyetemi eredményeik kimutathatóan jobbak mint férfitársaiké, terveikben semmivel sem kevésbé kreatívabbak mint a fiúk, a pályázatok nyertes csapataiban legalább olyan arányban fordul elő a nevük… - akkor hát hol a hiba? Miért nem vesz róluk tudomást a közélet – hiszen a szakma már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Miért nem töltenek be – kevés kivétellel - vezető szerepeket az építészeti tevékenységekkel kapcsolatos testületekben, miért nem vezetnek – szintén kevés kivétellel – nagyobb építészirodákat, stb. stb.

Arra kérem a hallgatókat, hogy ezen gondolkozzanak el. Az én értelmezésem szerint – amelyet ne fogadjanak el, sőt kételkedjenek benne - ez azért történik, mert a megvalósuló építészet (azaz a beruházások) és a hatalom a szakirodalomban már oly sokszor, sokféleképpen bemutatott összefonódása az építészeti cselekvéseket nem tudja kivonni  a hatalmi/pénzügyi játszmák hatálya alól. És ebben történelmileg látható módon a férfiak agresszivitása, a hatalomhoz való kötődése legyűri a női finomságot, intelligenciát és érzékenységet. Ennek folyománya az a férfi-centrikusság (ahogy Ön említette: belterjesség, uram-bátyámosdi és tekintélyelvűség) amely sokak szerint az építész-szakmát itthon (és külföldön is) jellemzi.

Arra is buzdítom ilyenkor a hallgató hölgyeket hogy ebbe semmiképpen se nyugodjanak bele. (Kicsit lázítom őket, ami valóban nem a katedrára illő magatartás – de talán nyomatékosítja a szándékot.) És itt is azokat az érveket próbálom felhozni, amelyet Ön is leírt: az építészetnek (ahogy a politikának is egyébként) szüksége lenne a nőkben sokkal inkább jelen lévő nyugodtabb, konfliktusokat inkább megoldó mint gerjesztő, beleérző és érzékeny, másokat sokkal inkább elfogadni tudó és megértő magatartásra. (Hogy ne legyek „nősoviniszta” leszögezném: nagyon sok általam ismert férfikollégában is jelen vannak ezek a tulajdonságok. De a legnagyobb „debattőrök” és „érdekérvényesítők” valahogy mindig férfiak.)

Néha még arra is van időm, hogy elmondjam: életem során sok főnököm volt, de mindannyiuk közül a legtöbbet – természetesen – egy nőnek, dr. Gyulay Juditnak köszönhetem, aki bölcs intelligenciájával nemcsak a Tanszéket vezette sok-sok éven át, de az én szakmai életemre is meghatározó hatással volt.

Kedves Katalin!

Remélem megismerve a teljes történetet így talán már nem tartja ezt a hallgatónők „katerdáról történő alázásának”, vagy „pozícióból történő elmarasztalásának”. A szándékom minden esetben épp az ellenkezője: szeretném egy kicsit felrázni őket, hogy nemcsak építészként, de építészetet / építést művelő nőként is megtanulják becsülni önmagukat és munkájukat annak ellenére, hogy a környezetükből áradó példák erre nem sok esélyt adnak számukra.

Ha mindezek ellenére Önt vagy mást megsértettem volna ennek a kérdésnek ilyen módon történő felvetésével, akkor elnézést kérek. A félreértésért nyilván én vagyok a hibás.

Mint látja nézeteink a nőknek az építészetben betöltött / betöltendő szerepéről megegyeznek. Személyemben ebben a kérdésben támogatót és nem ellenfelet találhat. Sajnálom, hogy rosszul, vagy hiányosan tájékoztatták arról, hogy mi folyik az Egyetem katedráján, de higgye el: sem nekem, sem oktatótársaimnak nem célja a hallgatók „alázása”. Az oktatás olyan szerelem és hivatás, amelynek ennél magasabb rendű dolgokról kell szólnia – és mi igyekszünk ennek megfelelni.

üdvözlettel:

Rostás Zoltán

 

u.i.:

Sajnálom, hogy ezzel a mellékszállal megzavartuk Járomi Irén Ybl-díjának méltatását, akinek ezúton én is gratulálok, és kívánok sikerekben gazdag folytatást. Nemcsak önmagának és önmagáért, hanem az építésznők megbecsülésének növeléséért is.

 

Masznyik Csaba
2009.04.06.
20:28

@zrostas: Kedves Zoltán!Fogalmam sem volt - nyilván nem csak nekem - hogy ki lehet az a titokzatos Tanár úr, aki katedráról alázza a leendő építésznőket.Egyet tudok, de Csillag Katalin vele nem találkozhatott, igaz, feltehetően Téged is csak közvetítők útján "hallgatott", tehát akár mindegy is lehet, hogy a bántó mondatok harminc évvel ezelőtt hangzottak el, vagy mostanában.Nem kegyeletsértésnek szánom, de tény, hogy Petrich Géza, az ábrázoló geometria legendás tanára bizony nem rejtette véka alá a véleményét: vizsgán is képes volt megríkatni a lányokat és elzavarni őket varrónőnek. Megjegyzendő, hogy a fiúkkal sem volt kíméletes, ha valaki nem tudta, hogy melyik egyenes hol is metszi...Járomi Irénnek - aki hallhatta Petrich Gézát - és mégis sikeres építész lett, én is gratulálok!Üdv!Masznyik Csaba

Kühn Péter
2009.04.02.
21:20

kedves katalin,

azt írod hogy nem vagy író típus. Nagy meglepetést nem akarok okozni, de  ez a cikk több, mint rendben van. Tömör, célratörő. Főként amikor "gellert kap".Sallangmentessége és fokozatos felkeményedése ritkaság. Ha terápiás okokból is, de szerintem máskor is írj.

Megkerülhetetlen ténnyé izmosodik az, hogy az építészeti alkotásokat  egyre inkább párosok vagy éppen  három fős alkotó csapatok jegyzik. És ezt úgy, ahogy a filmrendezők: a karmesteri pálca mindkettejük vagy mindhármójuk kezében van.( hol egyikében hol másikéban).

Ha éptöriből jól emlékszem: a hetvenes évek közepén Csete György nagyjából ezért nem vette át a díjat, azaz a Pécs Csoport  okán.(sok tényben bizonytalan vagyok, viszont az a tény, hogy az erkölcsi helytállás mennyivel fontosabb, mint  az építészet, szóval ez ennek kapcsán gyakran eszembe jut)

 Ui:

Mostanában (vagy talán mindig is?) sajnos túl sok semmitmondó írás jelenik meg a választott témában a  szaklapokban. Az utolsó bekezdéseid erre a témára is alkalmazhatók: urambátyámság, egymás seggét nyalás (_bocsánat) felszínesség, mint az üres tervpályázatok parasztvakító több napos rendereléssel.A kommentárok nem képesek /nincs idejük/ nem akarnak a lényegesről még egy kis morzsát sem közölni, az építés drámájáról egy anekdotát sem megírni.De ez már más tényleg téma_bocs.

 Üdv

Kühn Péter

 

kissdaniel
2009.04.01.
19:45

"Zavar a felszínesség"

Gunther Zsolt Csillag Katalin

zsuppanandras
2009.04.01.
21:21

@kissdaniel: errare humanum est

Kühn Péter
2009.04.02.
21:23

@kissdaniel: kedves kissdaniel,

kérlek fejtsd ki, hogy ezzel a bejegyzéssel mire gondolsz.

én nem értek virágnyelven és találgatni sem szeretek.

 

kissdaniel
2009.04.02.
23:39

@Kühn Péter: Kedves Kühn Péter, ha erre a triviàlis kérdésre elhasznàlja a telefonos segítséget, mi marad későbbre...

Kühn Péter
2009.04.03.
05:25

@kissdaniel: kérem ne aggassza az, hogy mi marad későbbre, az legyen az én bajom.

torokbence
2009.04.01.
15:58

Ryue Nishizawa a SANAA vezető építészei közül a férfi, Kazuyo Sejima a nő. 

http://en.wikipedia.org/wiki/Kazuyo_Sejima

http://en.wikipedia.org/wiki/Ryue_Nishizawa

tomma
2009.04.01.
15:55

olvasói kiegészítés: a SANAA építész formációból Kazuyo Sejima a nő.

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk