/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Helyek/Köztér

Gyalogosbarát városkapu - Kálvin tér

1/13

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel

?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
?>
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
1/13

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel

Gyalogosbarát városkapu - Kálvin tér
Helyek/Köztér

Gyalogosbarát városkapu - Kálvin tér

2015.06.01. 14:08

Projektinfó

Kálvin tér felszín

Építés éve:
2015

Stáblista

generálkivitelező: FŐMTERV Zrt.
építészeti tervezés: Skardelli György, Borbély András, Csízy László, Gáspár László, Petri Dávid (KÖZTI Zrt.); Mohácsi Sándor, Balogh Péter István (s73 Kft.)

Dosszié:

A Kálvin tér anno a Mátyás-korabeli városfal egyik pontja volt, ma már eklektikus építészete határozza meg. A KÖZTI Zrt. és az s73 Kft. a 4-es metró Kálvin téri felszínére kortárs építészeti teret hozott létre, egy kis zölddel, díszkövekkel, gyalogosbarát módon. Bán Dávid írása. 

Pest városának évszázadokon át kulcsfontosságú pontja volt a mai Kálvin tér oldalában korábban húzódó Kecskeméti kapu. A Mátyás-kori városfal e pontja komoly kereskedelmi csomópontként funkcionált, az Alföld felől érkező áruszállító szekerek itt, a korabeli Széna téren érték el a kereskedővárost, gazdáik itt pihentették és etették meg lovaikat. Idővel a Széna tér Budára költözött, a pesti városfalat lebontották, vonalában pedig elkezdődhetett a mai Kiskörút kialakítása, de a később Kálvinra keresztelt tér azóta is fontos kapuja a fővárosnak.

A tér kontúrját ma eklektikus építészete határozza meg. Míg a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete körül nyitott a térség, addig a Kiskörút másik irányában a múzeumnál néhány évvel korábban épült református templom ma már kissé eltörpül a zárt városi környezetben. Az Üllői út torkolatában álló, a maga idejében monumentálisnak ható, majd a közelmúltban műemléki alapossággal felújított biztosítószékház szintén meghatározó térelem. Igen sok kritika éri két legújabb – és a tér összképét erőteljesen meghatározó – tömbjét, a Belváros felé ténylegesen kapuként szolgáló Mercure Korona Szállót és a Baross utca torkolatában álló iker üvegtornyokat.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
3/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A II. világháborúban a tér súlyos károkat szenvedett, így a Kecskeméti utca és a Baross utca torkolatában hosszú évtizedeken keresztül üres foghíjtelkek néztek farkasszemet egymással, az egyik tűzfalra üde színfoltként pop art stílusban hatalmas Fabulon hirdetés került és maradt meg egészen az ezredfordulóig. Már a 60-as években terv született arra, hogy a belvárosi oldalon nagy befogadóképességű szálloda nyíljon, majd végül a 80-as években épült meg Csontos Csaba tervei alapján a térhez körvonalában igen, de megjelenésében már megkérdőjelezhető módon illeszkedő Korona Szálló. Az akkori kívánalmak szerint a két telek egy időben épült be, a két épületszárny a Kecskeméti utca felett összekötésre került, ezzel is utalva a korábbi Kecskeméti kapura. Míg a városba érkezőt a rózsaszínes szálloda látványa fogadja, a kifelé tartót a Kálvin Tower és Kálvin Center elnevezésű, a környezetétől erőteljesen elütő üveghomlokzatú toronypárja búcsúztatja. Virág Csaba, Fehér Zoltán és Z. Halmágyi Judit munkáiról már sokat vitatkoztak, tény azonban, hogy a két torony szintén határozott kontúrokat adott a térnek.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
4/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A Kálvin tér a II. világháborút követően egyre erőteljesebb közlekedési térséggé vált. Felszínét utoljára a 3-as metró építése idején, 1974–76-ban bontották meg, amikor – már újabb földalatti metró és/vagy HÉV csatlakozásokat is vizionálva – a tér minden szinten deklaráltan a közlekedésé lett, ahonnan a gyalogosforgalom egyre jobban kiszorult. A szűkülő és rossz vonalvezetésű járdaszakaszok mellett a felszín alatt értelmetlennek tűnő, labirintusszerű aluljárórendszer alakult ki.

A 4-es metró megépülésével ezt az állapotot kívánták a lehetőségekhez mérten korrigálni. Az új állomás minőségi kortárs építészeti térrel lepett meg minket, magában az aluljáróban azonban megállt az idő. A felszínen is jelentős változások mentek végbe, amelyek legfontosabb iránya a közlekedés ésszerűsítése, a tér élettel való megtöltése, egy urbánus találkozóhely létrehozása volt.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
8/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A tér átalakítása szerencsés időszakban kezdődött, hiszen a 2000-es évek első évtizedében a Ráday utca példáján beigazolódott, hogy tudatos tervezéssel és a magánszféra kellő bevonásával élettel lehet megtelíteni tereket. Idővel kiderült, a Budapest Szíve program is gyalogosbarát módon kívánja rehabilitálni a Belvárost. A három kerület határán fekvő Kálvin tér kitűnően alkalmas csomópontnak tűnt, hogy a sétálóutcák kifolyatásával, a szabályozott közlekedési kapcsolatokkal egy városi agora jöhessen létre.

A Kálvin tér megújulásához tehát adott volt a Ráday utca mint jó példa, a Belváros rehabilitációjának keretében átformálódó Kecskeméti utca, illetve a felújítás alatt álló Kiskörút. Utolsó láncszemként, a VIII. kerület vezetését meggyőzve, ekkor váltott funkciót a Baross utca Szabó Ervin térig terjedő szakasza is, ahonnan – nem kevés győzködés árán – az Üllői útra terelték a buszforgalmat is.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
13/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A megújuló Kálvin téren a gyalogosoknak lényegesen nagyobb tér jut, mint az átépítés előtt. A tér kialakításában jól látszik az a fő elgondolás, hogy az minden irányban megfelelően, akadálymentesen átjárható legyen. A korábbihoz lényegesen kevesebb és középre koncentrált útfelületeket pedig széles zebrák keresztezik (igaz, a Nemzeti Múzeum felőli oldalon a gyalogosok ritmusát a több ütemű átkelés és a nem összehangolt lámpák megtörik), de megmaradtak az aluljáró fő kijáratai is. A téren három hangsúlyos találkozási pont rajzolódik ki, ebből a legjobban működő a templom előtti térség, ahol a Búza Barna által megformált Kálvin János-szobor előterében kialakított ülőhelyek, illetve a mögé települő kávéházi teraszok teszik vonzóvá a megpihenést. A belvárosi oldalon a kiszélesített járda még keresi közönségét: néhány terasz ugyan már megjelent, de utcabútorokban itt szerényebb a kínálat, mint a túloldalon. A tér harmadik pontja, a Baross utca torkolata inkább a Szabó Ervin tér felé átmenő gyalogosforgalmat bonyolítja.

A felszíni építészeti elemek alapját – Skardelli György vezetőtervező szerint – a burkolat képezi. Elgondolása szerint az egész Belvárosra egy egyedi, de sorozatban jól gyártható, így bárhol könnyen alkalmazható kövezetet terveztek volna. Így született meg a téren és a Kiskörúton használt, de a Belvárosból végül kimaradt úgynevezett ’K’ kő, amelynek egyik oldala a tér nevére utaló K betűt, az egész kő pedig a történelmi városmag sematikus rajzolatát formázza. Mindenképpen elegáns, a Belvároshoz jól köthető megoldás, amely legalább néhány területről száműzte az ország nagy részében uralkodó, nem túlzottan igényes és unásig ismert díszköveket.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
6/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A burkolat mellett a zöldfelületek telepítése játszik kiemelt szerepet a téren. Az V. kerületi oldalon megmaradt fasor mellett a tér többi részére új zöldkoncepciót kellett kialakítani, ami bevonja a metró felszíni műtárgyait is. A zöld telepek nagy részét szerencsésen úgy alakították ki, hogy lekerekített párkányuk végig ülőhelyként is funkcionál. A tér belső részén pedig – hatalmas virág kaspókat imitáló – konténeres elhelyezésű fákat találni, amelyek a jövőben igény szerint akár könnyen át is telepíthetők.

A tér rendezése során leghamarabb és feltűnő módon bukkantak ki a földből az aluljáró-kijáratok felé emelt lejárótetők. Az építészek határozott térelemekkel kívánták megjelölni a főbb lejárókat, de ezek talán túlságosan is betüremkedtek az épített térségbe. Az építkezés idején még ijesztőnek ható hatalmas „páncélos hátú rovarok" a tér elkészültével, a többi térelem megjelenésével már most is sokat szelídültek, de a fák növekedésével talán még jobban belesimulnak majd a térségbe.

4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel
7/13
4-es metró - Kálvin tér - fotó: Horváth Dániel



A felújítás egységéből kilógnak a metró szellőzőkürtőit körülölelő üvegplasztikák, igaz, ezeknek a tervezése más kezek munkája. Szintén kissé eltér egymástól a téren megjelenő több tárgycsalád is, így a hazai történelmi városközpontok jelenkori favoritja, az Erzsébet kandeláber – előnyös tulajdonsága, hogy elbírja a felsővezetékeket –, illetve az eltérő stílusú, járdát szegélyező bóják és szemetesek. Mindezek ugyan egymással és a lejáró tetőivel színvilágukban többé-kevésbé jól harmonizálnak, de a ’K’ kövekhez hasonlóan szép megoldás lehetett volna egy, a Belvárosra jellemző egységes, finoman modern világítótest- és utcabútor-család kifejlesztése is.

A téren sajnálatos módon vízfelület nem került kialakításra. A klímaváltozás következtében egyre több száraz, meleg nyári nap vár a városlakókra, ezeken természetes módon enyhíthetnek a megjelenő vízfelületek, díszkutak, a Kálvin téren pedig egy ilyen méltó utalás lehetett volna a teret sokáig meghatározó – most az Erzsébet teret díszítő – Danubius kútra.

Az összességében sikeresnek mondható felújítás során egy kellemesen használható, gyalogosbarát – a kerékpárosoknak a téren kéretik lelassítani – városi agora jött létre, amelynek jó működését a megpihenő turisták, az egymással találkozót ide megbeszélő városlakók és a kávézóteraszok közönsége igazolja vissza.

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
alfoldi2011
2015.06.02.
11:05

Hogyan kerülhetett oda a cikkben "iker üvegtorony"-nak nevezett förtelem?

A művész vénájú építészek elvont, magas röptű vitái mellett és ellenére készülgetnek szerte a városban a primitív cipősdobozok, mint a legprimitívebb testek, némelyek éppen üvegből.

Nálunk szóba sem kerül ezek lebontása?

 

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk