Épületek/Irodaépület

Hófehér Öltöny — GTC White House

1/16

GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás

?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
A GTC irodaház korai terve
?>
A Lotus Architecti hotel tervezete Zabok városközpontjába, Horvátországban, forrás: lotusarchitecti.com
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
A GTC White House madártávlatból a zöldtetővel és a süllyesztett gépészettel.
?>
A T2A két évvel ezelőtt közreadott terve a Bem Palace projekthez.
?>
Földszinti alaprajz
?>
Hosszmetszet
?>
Általános emeleti alaprajz
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Chelseabe tervezett irodaház az Otis Elevator Company épületei köré, 2018., forrás:cityrealty.com
?>
Chelseabe tervezett irodaház az Otis Elevator Company épületei köré, 2018., forrás:cityrealty.com
1/16

GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás

Hófehér Öltöny — GTC White House
Épületek/Irodaépület

Hófehér Öltöny — GTC White House

2019.01.16. 18:47

Projektinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán, Közti

GTC White House Irodaépület

URL:
http://www.kozti.hu/

Tervezés éve:
2015-2016

Építés éve:
2016-2018

Stáblista

Építtető: GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.
Generáltervező: Tima Stúdió, KÖZTI Zrt.Építész: Tima Zoltán
Projektvezető építész: Márk Péter
Építész munkatárs: Szabó Máté, Öcsi Gabriella, Tölgyesi Kaplony, Boda , Gál Borbála, Molnár J. Tibor, Gönczöl Zsófia
Épületszerkezetek:Horváth Sándor (Pataky és Horváth Kft.), Schreiber Gábor (Pataky és Horváth Kft.)
Belsőépítész: Molnár Beáta, Kiss-Gál Zsuzsanna (atelierarchitects)
Grafika: Auth Attila (Stég Kft.)
Tűzvédelmi tervező:Mészáros János (MÉ-BART Kft.)
Szerkezettervező: Gurubi Imre, Becker Ádám
Épületgépész: Makáry Csaba (AGOREX Kft.), Csöppenszky Gábor (AGOREX Kft.)
Épületvillamosság: Máramarosi András, Ritzl András, Kapitor György (Zona-Plan Kft.), Szuhamella Roland (Zona-Plan Kft.) 
Kert és tájépítészet:Mohácsi Sándor (S73 Kft.), Polareczki Dóra (S73 Kft.) 
Sprinkler: Orova János (Agis Kft.) 
Épületautomatika:Csarankó István 
Épületakusztika:Dr. Reis Frigyes László 
Forgalomtechnika: Szegő János (Közlekedés Kft.)Balogh Balázs (Közlekedés Kft.) 
Külső közmű:Bíró Attila (Kész Tervező Kft.)Hanczár Gábor (Kész Tervező Kft.) 

Letölthető dokumentumok:

Elegáns felöltőben hódít a GTC White House Váci úti komplexuma. Erre van Budapestnek szüksége: attraktív válaszokra a műemléki állomány és a fejlesztések fúziójával.

A Váci úti építkezéseket említve nekem mindig egy 1944-es fotósorozat villan be, amely a szőnyegbombázások után készült az angyalföldi ipartelepről. Talán arra emlékeztet, hogy mennyi mindenen ment át ez a környék: Volt már az ipar hazai fellegvára, túlélte a háborús pusztítást, de a rendszerváltást követően üzemei nem maradtak versenyképesek. A környék elnéptelenedett, és ebből a tetszhalotti állapotból a város legkapósabb irodanegyedévé tudott válni. Vajon fel lehet-e még fedezni némi nyomát ennek a történelmi sokszínűségnek?

 

Vannak még tanúk

Ma már szinte egy kezünkön meg tudjuk számolni a fennmaradt gyárépületeket, amikkel az irodaboom kiaknázóinak bizony nehéz mit kezdeni. Védettségüket az indokolja, hogy típusuk utolsó képviselőiről van szó, biztonságot azonban ez sem jelent: a Danubius Hajógyár egyik csarnoka sokáig árválkodott a Meder utcában, ritkaságnak számító faszerkezete ellenére mégis le kellett bontani életveszélyes állapotára hivatkozva. Nagy valószínűség szerint ez a sors vár a Népszigeten álló gyáregységekre is. Túlélt mindent viszont a Schlick gyár Váci úti telephelye. A Kádár-korszak alatt a Hajtómű- és Felvonógyár egyik telephelye volt, a rendszerváltás után pedig bútoráruházként használták a tereit. A dinamikus irodapiacnak köszönhetően a GTC ingatlanfejlesztői felvásárolták és természetesen a lehető legtöbb négyzetmétert akarták kihasználni a telken. 

 

Az első ruhapróba

A feladatra a KÖZTI-it és a stúdióvezető Tima Zoltánt kérték fel. Csapatával 2008-ban a faszádizmus olyan stílusával álltak elő, mely a homlokzat kiragadott részletére csupán ékszerként tekint. (A típusra közeli példa egy Lotus Architecti által jegyzett zaboki hotel terv Horvátországban, vagy a T2A által megálmodott Bem Palace projekt.)

Erről a verzióról Tima Zoltán fogalmazott frappánsan: „mintha két számmal kisebb ruhával akartuk volna felöltöztetni az épületet." Ha nem is szerencsére, de a 2008-ban kitört gazdasági válság gátat szabott a megoldásnak. Később új idők jöttek, egy új ingatlanpiaci fellendüléssel, új Váci úttal és új GTC vezetőséggel is. Számukra a főhomlokzat megtartása nem volt napirenden, de az építészek meggyőző ereje másfelé terelte az irányt. Ehhez az eredményes párbeszédhez nem csupán az alkotók urbanisztikai érzékenysége, de a befektetők kulturális intelligenciájára is szükséges volt. A meggyőzés olyan sikeres lett, hogy a régi homlokzat felkerült az irodaház logójára is.

A GTC irodaház korai terve
2/16
A GTC irodaház korai terve

A Lotus Architecti hotel tervezete Zabok városközpontjába, Horvátországban, forrás: lotusarchitecti.com
3/16
A Lotus Architecti hotel tervezete Zabok városközpontjába, Horvátországban, forrás: lotusarchitecti.com

 

Mintha csak rászabták volna

Bontás persze történt. A telek hátsó részére eső földszintes architektúrákat nem tartották meg, csupán a kecses tengelyekkel tagolt századfordulós, emeletes csarnokot. Olyan kompromisszumról van szó, ami jó volna, ha legalább a fővárosban futó ingatlanfejlesztéseknek felét jellemezhetné.

Tudjuk jól, hogy az ember több időt tölt a munkahelyén, mint a családjával. Az irodák mérföldköveinél a magánszféra kialakítása a nagy közösségi irodaterek megalkotásával vetekedett. Gondoljunk a Johnson Wax Building nyílt belső magja (1937), vagy a Herman Hertzberger által tervezett Centraal Beheer (1974) térkialakítás közti különbségre. Ma azok a raszteresen szerkesztett irodák hódítanak, ahol az alaprajz a bérlők kedve szerint formálhatóak. Ez egy pozitív rendszer, de tegyük szívünkre a kezünket. Sokan dolgoznánk inkább monumentálisabb, történelmi terekben. Ez az irodaház mindkettőt tudja. A patinás csarnok szegecselt rácsostartókból épülő galériás struktúráját is megőrizték, de felszabdalás helyett a fejlesztők inkább csak egy cégnek szeretnék ezt a területet kiadni, melyre akad is jelentkező.

GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás
12/16
GTC White House Irodaépület – Budapest XIII., Váci út 47., fotó: Bujnovszky Tamás

Képzeljük el az építészeti kihívást: ki kell szolgálni a megbízó területigényét, reflektálni kell egy műemléki épületre, idomulni kell az építészeti környezetre - a szomszédos, Vincze László által tervezett DC irodaház ehhez feladta a leckét – és közben saját korának építészeti minőségét is létre kell hoznia a tervezőknek. Tima Zoltánnak már van tapasztalta a műfajban, hiszen a vizafogói River-Loft projekt is az Ő nevéhez köthető. Faszádizmus helyett körbeépítették a házat, mely nem idegen az európai fejlesztésektől, Chelsea-ben szintén egy régi felvonó gyár központi épületét fogják körbeépíteni Richard Rogers tervei alapján.

Az újonnan épült rész helyiségei három lépcsőház köré szerveződnek. Bár az irodaházban bérlő Black-Rock hatalmas felirata paradoxon, homlokzatai fehér öltönyként ölelik körbe a régi csarnokot. Az illeszkedés nem szerves, nyilvános fedett passzázsokkal kapcsolódik a régi és új textúra. Vizuális izgalom is adódik a sűrű, feszes elosztású nyílásoknak köszönhetően, reflektálva a régi épület ablakaira. 


A GTC White House madártávlatból a zöldtetővel és a süllyesztett gépészettel.
5/16
A GTC White House madártávlatból a zöldtetővel és a süllyesztett gépészettel.

 

A tetőn zöldfelületet alakítottak ki, ahol gépészetnek nyoma sincs. Ezt a pozitívumot nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ismét építész és tulaj követendő egyetértésén múlt, hogy az elrejtést sikerült a hasznosítható terek feláldozásával megoldani. A hófehér irodaház így válik kompakt, feszes és harmonikus egésszé, a Váci út legszebb barnaberuházásává a Láng Gépgyár megmaradt épületeivel szemben.

Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk