Nézőpontok/Vélemény

Hogyan csináljunk boldog Budapestet?

1/20

A Belgrád rakpart nappal.

A Belgrád rakpart nappal.
A Belgrád rakpart látványterve.
Éjszakai Budapest.
Budapest látkép.
A MOL-campus most épül.
Látkép.
Budapest déli részének sorsa nemrég dőlt el.
A Tima Zoltán tervezte GTC irodaház, vagy más néven Black Rock a Váci úton.
Hotel Mariott Budapest.
Milyen fejlesztések jönnek a jövőben?
Ezt a nagy tornyot lapunk hasábjain sok neves építész ellenezte.
A Bazilika a Zrínyi utcából.
Új Duna híd.
A zöld terület rá tudna húzódni például a rakpartra. Fotók: Építészfórum
Ebből a bárból nyílik az egyik legszebb kilátás a városra.
Éjszakai Budapest.
Ha ezen a hídon mehetnénk át Budáról Pestre....
Pest-budai integrált városfejlesztési térkép.
lead
?>
A Belgrád rakpart nappal.
?>
A Belgrád rakpart látványterve.
?>
Éjszakai Budapest.
?>
Budapest látkép.
?>
A MOL-campus most épül.
?>
Látkép.
?>
Budapest déli részének sorsa nemrég dőlt el.
?>
A Tima Zoltán tervezte GTC irodaház, vagy más néven Black Rock a Váci úton.
?>
Hotel Mariott Budapest.
?>
Milyen fejlesztések jönnek a jövőben?
?>
Ezt a nagy tornyot lapunk hasábjain sok neves építész ellenezte.
?>
A Bazilika a Zrínyi utcából.
?>
Új Duna híd.
?>
A zöld terület rá tudna húzódni például a rakpartra. Fotók: Építészfórum
?>
?>
Ebből a bárból nyílik az egyik legszebb kilátás a városra.
?>
Éjszakai Budapest.
?>
Ha ezen a hídon mehetnénk át Budáról Pestre....
?>
Pest-budai integrált városfejlesztési térkép.
?>
lead
1/20

A Belgrád rakpart nappal.

Hogyan csináljunk boldog Budapestet?
Nézőpontok/Vélemény

Hogyan csináljunk boldog Budapestet?

2019.01.18. 15:20

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
31

Sokan biztosak benne: Budapest olyan nagyjelentőségű, léptékváltó átalakulás hajnalát éli, amely az 1870-1914 közötti aranykorhoz mérhető. Kontinentális léptékű sikerhez sok minden kell, s ezek között a sok pénz csupán egyetlen elem. Melyek tehát most a sikeres, mi több boldog Budapest, a magyar fővárosi jövőkép koncepcionális és stratégiai alapvetései? Erre a kérdésre gyűjtünk válaszokat az elkövetkező hetek cikksorozatában. Városi közgondolkozásunk számos jelentős személyiségét nyertük meg, hogy kifejtse véleményét. Urbanisták, mint Ongjerth Richárd, Gauder Péter, Bardóczi Sándor, valamint közgazdász, mint Iványi György fejtik ki véleményüket. A vita nyitott, bárki csatlakozhat. Szerkesztőségünk örömmel vár újabb írásokat a tárgyban, nem kizárólag várostervezők, de a város egészében gondolkozók részéről. Elsőként lapunk főszerkesztője, Bojár Iván András témaindítója olvasható.

A polgárosodás urbanisztikai robbanásához alapot egykor a politikai feltételrendszer általános rendezése biztosított: a Kiegyezés. Ez a történelmi alku világossá tette Magyarország, s ezen belül egy új, ikerfővárosi szerepre kijelölt Budapest mozgásterét, irányát. Eltökélt feladatvállalását a regionális térben, mellyel az akkor még nagyon soknemzetiségű ország fővárosa a Balkán gazdasági, tudományos, kereskedelmi és kulturális központja szerepére készítette föl magát. Nagy kár, hogy mire a koncepció majd minden eleme a helyére került, az első világháború elvesztésének következményei, az eszkalálódó belpolitikai zavarok, Trianon tragédiája legalább egy évszázadra meghiúsították ezt az álmot. 


A Belgrád rakpart nappal.
1/20
A Belgrád rakpart nappal.

 

Ma újra szerencsésebb helyzetben vagyunk. Az egykori Monarchia széles teréhez hasonlóan Budapest az ötszázmilliós európai térben keresheti valós szerepét. Lehet vitatkozni azon, hogy az elmúlt hetekben létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa jól működik-e majd, avagy sem. Vitathatatlan tény azonban, hogy egy, az aranykorban várost álmodó, megtervező, megvalósítását magas szakmai színvonalon lebonyolító szervezet, a nem véletlenül azonos kezdőbetűkkel jelölt mostani szervezet “elődje", a Fővárosi Közmunkák Tanácsa sok szerkezeti elemében, céljában hasonló, mint ez a nemrég fölállított. Ha a sikeres városcsináláshoz szükség van sok pénzre, akkor szükség van adekvát szervezeti intézményi feltételrendszerre is


A Belgrád rakpart látványterve.
2/20
A Belgrád rakpart látványterve.

 

A kormány és a főváros közötti alkuk eredményeként Tarlós kezébe vétójogot adó mai FKT szervezeti és működési mechanizmusa garanciát sejtet. Nyilván bármi és minden kiüresíthető, akár hasznos értelmes tartalmakkal is feltölthető - a politikacsinálók szándékai szerint. Ha a mai FKT a deklarált misszió számára jött létre, úgy örülnünk és reménykednünk kell, hogy harminc tehetetlenül vergődő év szervezeti eszköztelenségét sikerült ezzel áthidalni. Hisz látható, a főváros 2030-ra irányuló és pár éve elfogadott városfejlesztési stratégiája nem tudott sem a társadalom, de még a mai városvezetés politikai környezetében sem egyetértésre találni. Végtére pedig, személyes emlékeim szerint 1994 óta szorgalmaztam mások mellett, hogy jöjjön létre hasonló szervezet, a kétezres évek elején ezért jelentettünk meg könyvet Hogyan épüljön Budapest címmel, benne egy új FKT létrejöttét elgondolva, s ezzel a céllal alapítottam 2004-ben a Szeretem Budapestet Mozgalmat is, hogy pártokon átívelő platform szülessen, azt a mozgalmat, amely a szakmai-társadalmi tervezést megelőző fórumként működött. Érdemes hát bizakodni, hogy ez az új FKT biztosítani lesz képes a városfejlesztés, tervezés, lebonyolítás feltételrendszerét, most és akár későbbi kormányok működése során is. 



Éjszakai Budapest.
17/20
Éjszakai Budapest.


 

Pénz-szervezet-ember

A pénz és a megfelelően felépített, működtetett intézményi-szervezeti keretek mellett az emberi tényezőt emelném ki. A városcsinálás egyszerre kíván városálmodó fantasztákat és legyártásához elengedhetetlen sültrealistákat. Szükség lehet olyasvalakire, aki mint egykor Pepi báró, vagyis az 1870-ben életre hívott FKT évtizedeken át nagy közhaszonnal működő titkára, Podmaniczky Frigyes (korábban Párizsban Hausmann, az egyesülés utáni Berlinben Hans Stimman), korszakokat, politikai ciklusokat átívelően személyében váljon a koncepció őrévé, az alapelvek következetes képviselőjévé. Az igényelt egyetlen letéteményes mellett pedig szükség van a kor urbanistáira, városcsinálóira, a kultúra, a gazdaság, az oktatás, az ingatlanfejlesztés, a turizmus, a pénzügy és a közlekedésszervezés szakértőire. Sok tucat gondolkodóra, kiknek elgondolásai azonban összehangolt, s a célként tételezett alapvetésekben közmegegyezést tudnak megalapozni. 


Hotel Mariott Budapest.
9/20
Hotel Mariott Budapest.

 

Budapest népének tudnia kell, hogy mit akar. Nemcsak Budapest elitjének, és lehetőség szerint minél mélyebben a társadalom szövetébe leszivárgó ismeretekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Az 1873-as városegyesítés hangütésével, később a Milléniumi ünnepségsorozat városfejlesztő építkezéseivel hajdan az utolsó kofáig, szatócsig, hivatalnokig bezárólag mindenki tudta, hogy konfliktusok sorozatán keresztül ugyan, de egy kiteljesedő közös nagy álom részese. Azt, hogy Budapest szép, fontos, nagy, gazdag és jelentős boldog helyszín legyen, mindenki akarta. Viták a hogyan kérdései körül zajlottak.

A jó (város)kormányzásról

A jó politika, közte a várospolitika célja meggyőződésem szerint nem lehet más, mint hogy olyan körülményeket, életfeltételeket teremtsen, melyekben a polgárok minél szélesebb köre a lehető leghosszabb ideig, minél egészségesebben, eredendő faj- és létfenntartó céljaikon túli önbeteljesítő vágyaikat a lehető legoptimálisabb módon elérjék, s ezért megelégedett boldogság legyen a jutalmuk. Ez a tán idealisztikus, de szükséges célmeghatározás egyszerűnek tűnik, mégsem az. Létezik olyan politikai elit, amely a boldogság, egészség, kitolt élethossz, önbecsüléssel megélt élet kollektív vagy magánörömét nem okvetlen kívánja a polgárok széles köre számára biztosítani. Azt megtartja inkább magának, rokoni és baráti, üzleti szűk érdekköre számára. Ez a harmadik világ modellje. Ennek hatékonyságában azonban nem hiszek. 


A Tima Zoltán tervezte GTC irodaház, vagy más néven Black Rock a Váci úton.
8/20
A Tima Zoltán tervezte GTC irodaház, vagy más néven Black Rock a Váci úton.

 

A magas szintű tudáshoz hozzáférés, a 21. században minden korábbinál gyorsabban változó életfeltételekhez elengedhetetlen adaptációs képesség fejlesztése, az egészség hosszan tartó megőrzése és a színvonalas gyógyítás, az egzisztenciális és anyagi biztonság, a lakhatás gyermekvállaláshoz nélkülözhetetlen élménye együttesen garantálják a kollektivitás produktív megéléséhez szükséges köznyugalmat. Olyan politika, amely ezeket a tényezőket fenyegeti, nem remélhet széles társadalmi azonosulást, együttműködési vágyat, legfeljebb szervilis igazodást, kényszercselekvést, melynek hatékonysága behatárolt. Vagy éppen szüntelen feszültségeket. A globális versenyben mindennek nincs túl nagy esélye.

Tervezz globálisan, élj lokálisan

Márpedig egy sikeres holnapi Budapest alfája a tervezés globális keretezése. Ennek alapvetése, hogy leszámolunk idejétmúlt mítoszokkal: Budapest nem Bécs után lohol vagy kullog, hanem a hozzá hasonló méretű, adottságú és öt kontinensen elhelyezkedő városok százai között foglal el pozíciót, ebben a fölvállalt globális szereposztásban jelöli ki a maga feladatát, holnapi céljait. Ennek nyilván van és lehet geopolitikai vagy geo-gazdaságpolitikai meghatározottsága, de az összezsugorodó és virtualizálódó tér feltételei között Budapest lehetséges holnapja sokkal több lehetőséget kínál, mint történelmében bármikor.


Budapest látkép.
4/20
Budapest látkép.

 

Geopolitikai tér

Mégis, a városon belüli területek racionális funkciósémájának kialakítása előtt a Budapestet övező régiók közvetlen és egyértelmű közlekedési kapcsolatainak kiépítését tartom fontosnak: TGV-szerű gyorsvasutat Bécs, Fiume, valamint Kolozsvár-Brassó-Bukarest irányába. Nem direkt módon Budapesthez tartozó közlekedésfejlesztés, mégis alapvetően a főváros szerepvállalását érinti: az ún. M9-es autósztráda, az országos sztrádagyűrű kiépítése Győr-Szombathely-Zalaegerszeg-Kaposvár-Pécs-Szeged-Debrecen között, melyekkel nagyvárosaink fejlődése, hálózati kapcsolódásaik önállósulnak. Meggyőződésem, hogy a vidék-Budapest ellentétpár marhaság, politikai konstrukció, amely Kádár óta csak a társadalom megosztására, belső bűnbakképzésekre alkalmazott trükk. Mindenki, a régiós alközpontok és Budapest elemi érdeke is az, hogy az előbbiek önerőből vagy egymással való kooperációban történő fejlődése felgyorsuljon, ahogyan ez történt a “nagy bumm" negyven éve során is. A Kiegyezéstől kezdve ugyanis nemcsak a főváros, de valamennyi városunk hatalmas fejlődést élt át. S ehhez nélkülözhetetlen a horizontális viszonyrendszerek közlekedési, kereskedelmi, oktatási és tudományos kapcsolatainak biztosítása. 


A MOL-campus most épül.
5/20
A MOL-campus most épül.

 

Amint régiós nagyvárosaink levegőhöz jutnak, lekerül róluk, legalábbis gyengül felettük a minden korokban politikailag okkal fenntartott vízfej döntéshozó autoritása. Attól kezdve Budapest is sokkal tisztábban tudja definiálni önmagát. Fejlesztésének irányát immáron nem a 93 ezer négyzetméteres magyar közigazgatási térben, hanem globális versenytérbe helyezkedve, európai léptékű regionális szerepkörben tudja megfogalmazni. Amit hajdan, a polgárosodás városfejlődési bummja idején, a magyar miniszterelnök, ám a bécsi kormány külügyminisztere, Gróf Andrássy Gyula a magyar főváros számára a Balkán központjaként, kvázi-fővárosaként fogalmazott meg, annak nyomvonalán ma is lenne okunk Budapest szerepkörét újra keresnünk. Hajdani ikerfővárosi státuszunkról lemondhatunk, ehhez az eltelt harminc év léha várospolitikája elvégezte az esélytelenítő elbambulást. 


A Bazilika a Zrínyi utcából.
12/20
A Bazilika a Zrínyi utcából.

 

Ma Bécs mellett a tween city Pozsony. Az osztrák főváros fapados légiközlekedésének jelentős része is oda van kiszervezve és az osztrák érdekű nemzetközi cégeknek is jobb, olcsóbb a negyven percre lévő Pozsonyban székhelyet találniuk, mint Bécsben. Ez a jelenség jól mutatja, hogy Bécs fölismerte és tudatosan alkalmazza a nyilvánvaló tényt: szerepkörét globálisan pozícionálja és a legkevésbé sem nemzeti határokhoz igazítja természetes határait. Bécs metropolisztérségének Pozsony mellett éppúgy fontos szereplője Melk vagy a jó órányira elhelyezkedő Graz, mint Sopron vagy Győr. A mai Budapestről mégsem mondható el, hogy az 1.7 millió bejelentett lakossal, napközben 2.5 millió emberrel élő, pulzáló Budapest gazdasági metropolisz térségébe beletartozna a Felvidék Budapesthez közeli déli területe. Ahogy nincs kimondva, hiszen nincs stratégiailag kijelölve sem, hogy Siófok (a Balaton keleti része), Székesfehérvár, Tata, Esztergom, Hatvan, Kecskemét és néhány másik jelentős környező település szintén a főváros mintegy 4.5-5 milliós gazdasági metropolisztérségnek alközpontjai. Ha pedig nincs kimondva, úgy az a fejlesztésről való gondolkozást is behatárolja. Tehát: 1.) Konkurenciaelemzéseken keresztül meghatározott globális szerepkör. 2.) Metropolisztérségben, közvetlen gazdasági és társadalmi kisugárzó hatásban gondolkozó tervezés, 3.) a város fizikai környezetének közlekedésszervezési optimalizálása. Az a kérdés, hogy hol, mi és miért épüljön Budapesten, lényegében ezt követően határozható meg. Ha a bevezetőben a “jó (város)kormányzásról" megfogalmazott prioritásszempontokat is ideveszem, akkor a városi építkezések legfontosabbika a szociális feltételrendszer: az oktatás, egészségügy, lakhatás hosszútávú stratégiájának meghatározása. 



Látkép.
6/20
Látkép.


 

 

A globális felmelegedés kihívása

E fenti stratégiaalkotó szempontok közé mára szintén elsődlegessé vált egy új elem, amelyről a legkevesebbet tudjuk, de talán a legfontosabb: a környezettudatos fejlesztés. A Föld lakóinak több mint 50 százaléka máris nagyvárosokban él, s ez a folyamat mindinkább fokozódik. Ha a prognózisok beválnak, márpedig a tendenciák megtapasztalása mellett sajnos semmi okunk kételkedni benne, a felmelegedés következtében emelkedő tengerszint milliárdnyi ember kényszerű költözését, a szárazföld belsejébe való behúzódását vonja maga után. Budapestnek erre forgatókönyvvel kell rendelkeznie! Ahogy Európa a 2015-ös humanitárius katasztrófa, drámai menekülthullám áradatát - látványos konfliktusok mellett és sokszoros utólagos korrekciókkal – végső soron két év alatt kezelni tudta, úgy felkészüléssel a történelem várható legdrasztikusabb népvándorlásának sok eleme is kezelhető lesz. És természetesen nem mind. 


Pest-budai integrált városfejlesztési térkép.
19/20
Pest-budai integrált városfejlesztési térkép.

 

Mai tudásom szerint elkerülhetetlenül súlyos konfliktusok várhatók a világ különböző térségeiben, hiszen sokezer kilométeres partszakaszok, azok régóta kialakult civilizációi, népei fognak felkerekedni a szárazföld belseje felé, de a máris rendelkezésünkre álló fejlett információtechnológia, stratégiai gondolkodás, erős közigazgatás, bölcs irányítás, pontos és hiteles kommunikáció mellett éppolyan módon kezelhető lesz, ahogy fél emberiséget kipusztító gyilkos járványokon is sokszor úrrá lett már az emberiség. Ha ma Budapest a holnapján töpreng, ezt a komponenst nem hagyhatja figyelmen kívül. 


Ezt a nagy tornyot lapunk hasábjain sok neves építész ellenezte.
11/20
Ezt a nagy tornyot lapunk hasábjain sok neves építész ellenezte.

 

Szintén a környezettudatosság kérdéskörébe tartozik a város energetikai fejlesztésének kérdése, amely máris összefügg a zöldterületi fejlesztések kérdésével. Különféle politikai nyilatkozatokban elhangoznak olykor “merész" kijelentések 10 vagy 15 ezer elültetetendő fáról. E mondatok még mondat formájában is bátortalanok, a mögülük elfogyó cselekvés még inkább. Ami ránk és gyermekeinkre (esetemben unokákra) vár az elkövetkező évtizedekben, az többmillió fa betelepítését kívánja. S ami ránk vár, benne egy alapjaiban újrafogalmazandó környezettudatossággal, az nemcsak a preventív, vagy a kárelhárító megoldásokra kell irányuljon, de stratégiákra is, amelyek a megnövekedő lakosságszámú nagyváros minél kevésbé szállításhoz kötött élelmiszerellátásának feltételeit, lényegében városi agrárium kifejlesztését irányozzák elő.


Ebből a bárból nyílik az egyik legszebb kilátás a városra.
16/20
Ebből a bárból nyílik az egyik legszebb kilátás a városra.

A város urbanisztikai karakterét radikálisan átalakító növénytelepítések nem esztétikai témák. Alapvetően a máris kontinensrekord budapesti halálozási ok, a felsőlégúti megbetegedések általános kezelése, a sokkal jobb levegő biztosítása, valamint a város energetikai optimalizálása a cél. Árnyas fák nyáron, lehulló lombjaikkal a nap melegét átengedő fák télen ekkora léptékben nagyon jelentősen képesek természetes és nem ipari eszközökkel kalibrálni a városi fűtés-hűtés energiaigényét. A nagyszámú növényzet stresszoldó, humánus rekreáló hatása most nem is kérdés.

Szoftver szemléletű városfejlesztés

Budapest az elmúlt negyed évszázadban teljesen elveszítette ipari jellegét. Ha van ipar, akkor legfeljebb a filmipar fejlődött itt. Ám ez inkább a gazdaság nem kézzelfogható termékeket előállító puha tartományába illeszkedik. Ahogy szinte minden, ami az utóbbi időszakban Budapestet jellemzi. Európa globális funkcióváltozásának szélsőséges példája Magyarország, s azon belül a főváros. Ma már a szolgáltatóipar, a kereskedelem meghatározó, s ha a városnak valamiféle arculati értékekkel bíró gazdasági szegmensét kell kijelölni, akkor a hozzáadott értéket előállító kultúra, tudásipar, élménygazdaság, növekvő mértékben a kreatív gazdaság tekinthető jellemzőnek. Mindezek az építős, gyártelepítős hardverfejlesztő szemlélettel szemben a városi szoftverfejlesztő hozzáállást kell erősítsék. Igaz, Európa tendenciáit látva, ez a legerőteljesebb versenytematika, hiszen a gyártás harmadik világba történt kiszervezése miatt Európa nagyvárosaiban ma már szinte mindenütt ugyanezek a komponensek a meghatározók. Ha Budapest mint márka alapértékeit vesszük szemügyre, akkor a víz (Duna, fürdők, ásványvizek), a kultúra (elsősorban zene, irodalom), a város fekvéséből adódó szépsége, az elmúlt tíz év felfokozott turizmusáradata révén, elsősorban a kontinensen kívülről érkezőkben mindinkább Budapesthez is hozzátapadó, valamiféle régi nemes és mélyen kulturált életforma képzetei az uralkodóak. Nekünk ezekre a meglévő képzetekre kell építkeznünk -- elsősorban a kreatív ipar innovatív működése valamint a tudásipar, az oktatás magasszintű fejlesztése révén. Ez utóbbi téren --  a világ első 500 egyetemének rangsorában sem tudhatunk már egyetlen hazait sem —  bőséggel lesz tennivalónk. Stratégikus tervezés e tényező mellett nem mehet el érvényes válasz nélkül. 



Ha ezen a hídon mehetnénk át Budáról Pestre....
18/20
Ha ezen a hídon mehetnénk át Budáról Pestre....


 

Aki utazik, látja, hogy a világban sokfelé a pénz áramlása nagyságrendekkel hatalmasabb, kézzelfoghatóbb, mint nálunk, városok százaiban forog százszor ennyi építődaru az égen. Európa süllyed, benne Budapest várható és remélt felfutása kizárólag a kontinens összefüggésében mutatkozhat jelentősnek, Kína, India, Latin-Amerika, USA, Kanada városfejlesztései teljesen más léptéket képviselnek, mint ami itt várható. Ám ennek is jelentősége van, s elsősorban a mi számunkra van meghatározó hatása. Budapest a kontinens belsejében helyezkedik el, jelentős édesvíz bázison. Maholnap e két körülmény rendkívüli, sorsmeghatározóan szerencsés tényező lesz. Tudjunk róla és számoljunk velük.

Azt, hogy mi hova és mikor épüljön, Budapest egyes városrészei milyen (lakó, logisztikai, rekreációs, turisztikai, ipari, közlekedési) tartalmakat kapjanak, azt majd csak mindezen stratégiai alapok meghatározása után lesz módunk helyesen kijelölni.

Summázat hét lépésben:

1.) Jó, azaz össztársadalmi nézőpontú (város)kormányzati alapelvek

1.) Globális szerepvállalás, lokális értékek érvényesítése

2.) Metropolisz- és nem várostervezés

3.) Budapest közlekedési kapcsolatainak erősítése Európa szomszédos régióiba

4.) Felkészülés a felmelegedés várható ökológiai és társadalmi kihívásaira

5.) Komplex energetikai városterv

6.) Szoftver jellegű, tudásipari városfunkció erősítése

7.) A városon belüli helyszínek funkcionális kijelölése

Bojár Iván András

Vélemények (31)
alfoldi2011
2019.07.11.
08:04

Ha ez nem ijesztgetés, akkor nem kellene végre valamit csinálni már akkor is, ha csak egy része igaz?

Marad a hallgatás,a lapítás, az elodázás, a tökéletes impotencia?

Ha egy szakma képtelen a feladat megoldására, akkor valóban görcsösen ragaszkodniuk kell a hatalomhoz? Nyilván fél, mert gyorsan kiderülne a kontársága.

Megvannak ugyan ennek szakemeberei, csak nem férnek oda valakik miatt a döntési pontokhoz!

Nem lehetne körbenézni? Mit tesznek a velünk azonos kategóriába eső városok?

https://444.hu/2019/07/10/stockholm-lesz-az-uj-budapest-london-pedig-atveszi-a-mai-barcelona-klimajat-2050-re

alfoldi2011
2019.07.02.
07:52

"Párizs városi erdőkkel küzd a klímaváltozás ellen"

 

"Anne Hidalgo főpolgármester már korábban bejelentette a Project Oasis tervét, mely Párizs közel 800 iskolájának környékét varázsolná buja zöld édenkertetté 2040-re.

A most nyilvánosságra hozott fejlesztési terv értelmében 2020-ra számos fát telepítenek négy párizsi látványosság környékére.

Azokat a helyszíneket célozza a projekt, ahol nagy, kövezett vagy betonozott felületen sok járókelő mozog. Ide tartozik az Hôtel de Ville, a Gare de Lyon és a Palais Garnier, de a Szajna-part jobb partját is lombkoronák sorával tennék hűvösebbé.

Meg vagyok győződve arról, hogy Párizsnak alkalmazkodnia kell a változó hőmérséklethez" – mondta az újságnak Hidalgo.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányok közötti szervezet 2050-re 50°C-os hőhullámokat prognosztizál.

"Kötelességünk a mai napon cselekedni.""Tehát nem  holnap, esetleg holnapután!

https://tervlap.hu/cikk-nezet/parizsban-varosi-erdokkel-venne-korul-tortenelmi-nevezetessegeit

Ez is "ki van találva", csak csinálni kellene!

A tesze-tosza hazai városi főmérnüli rendszer még erre is alkalmatlan.

alfoldi2011
2019.06.28.
01:42

A digitalizált nagyváros, Bécs:

"A technológia szolgálja a társadalmat és ne fordítva, a fejlődés új irányát pedig Európának kell megmutatnia – nagyjából így foglalható össze a Bécsben tartott digitalizációs konferencia fő üzenete."

Bécsben "nem új Szilícium-völgyet szeretnének létrehozni, hanem az emberekkel együtt és az emberekért akarnak digitális szolgáltatásokat fejleszteni. Az első próbálkozásokat be is mutatták a konferencián, illetve a régió más nagyvárosait is meghívták. Budapestről senki nem képviseltette magát ..."

"... valójában elvesztettük az irányítást a technológiai fejlődés fölött, márpedig ezt vissza kell szereznünk, ha azt akarjuk, hogy a digitalizáció valódi életszínvonal-emelkedést hozzon magával. Ehhez önkontrollra van szükség, ahogy korábban az atomenergia vagy a genetika terén is önfegyelmet gyakorolt az emberiség."

Talán nekünk sem a boldogságkutatással kellene bajlódni botcsinálta filozófusokkal, hanem embert segítő, városi létet könnyítő digitális alkalmazásokkal. Ahogy az embert segíti az elektromos busz, az elektromos kerékpár stb.

Legalább jegyzetelni átment volna valaki, a város-digitalzáció legalább ennyit számíthatna, ennyit megért volna!

Azt gondolom, hogy a digitalizálás 11 alapelve, annak bővítése, szűkítése, sem építészmérnöki feladat!

https://index.hu/techtud/2019/06/28/becs_digitalizacio_konferencia_digitalis_humanizmus_e-kozigazgatas/

Ebbe is bele kellene állni végre és csinálni, nem pedig általánosságokon sápítozni és semmit sem tenni!

alfoldi2011
2019.06.24.
00:23

„Összecsapott Kálmán Olga, Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor

Az ATV megszervezte és élőben közvetítette az ellenzéki főpolgármester-jelöltek előválasztási vitáját (2019. június 23 - án)”

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Én ennek a kérdésnek örülök leginkább:

  „Mi a legnagyobb probléma Budapesten?"A főpolgármester-jelölteknek egy grafikont mutat most Simon András, mely azt mutatja, mit tartanak a legfontosabb problémának a budapestiek.

Eszerint a megkérdezettek

40 százaléka az egészségügyi ellátás nehézségeit, 15 százaléka a magas lakás- és albérletárakat, 12 százalékuk az utak állapotát, 10-10 százalékuk a dugókat és a közösségi közlekedés állapotát, 6 százalékuk pedig az erőteljes légszennyezettséget.”NEKEM ÚGY TŰNIK, HOGY KÖZTÜK NINCS EGYETLEN ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI FELADAT, PROBLÉMA SEM, DE MÉG A BOLDOGSÁGOT SEM FIRTATJA ITT SENKI!

Hiszen: 40% az egészségüggyel, és legalább a 30%-uk a közlekedéssel kapcsolatos! Ezek a valós súlypontok!

SŐT: A FŐ GONDOK ORVOSLÁSÁRA A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER MÁR AZÉRT IS ALKALMATLAN, MERT EZEKRE ŐKET NEM KÉPEZTÉK KI! DE NEM IS KELLENE. CSAK AZT KELLENE BELÁTNI, HOGY HA AUTÓT AKAROK JAVÍTTATNI, AKKOR NEM JÓ ÖTLET A CUKRÁSZOKHOZ FORDULNI.

VAJON EZT A LISTÁT A MAI HATALMASSÁÉGOK ELHISZIK, ELFOGADJÁK, VAGY A FŰZFAPOÉTÁK ÉS A BOTCSINÁLTA FILOZÓFUSOK FOGJÁK MEGMONDANI A TUTTIT KÉSŐBB IS?

Visszatérve az orvosi mintához: lehet-e egy rákos vagy tüdőbajos embernek a tyúkszemét kivágni a gyógyítása ürügyén? Dönthetnek a nagyméltóságok úgy is, hogy a tüdőbaj ellenben is lehet a lúdtalpát gyógyítani! Sajnos igen!

A főpolgi jelöltek magukról azt állították, hogy alaposan felkészültek a fővárosi gondokból, kik is kérték sétáik, fórumaik során a fővárosiak véleményét. 

Ez tulajdonképpen egy nagyon friss probléma-lista, melynek létesítését, megfogalmazását évek óta szorgalmazom, eredmény nélkül.

Akár egy orvosi rendelőben, egy város esetén is legelső tisztázni: mi fáj?

A lista és az arányok nem leptek meg, nagyjából ezt vártam.

Úgy tudnám pontosítani, hogy a főépítészi rendszer legnagyobb mai gondja az, hogy képtelen még fölismerni is a főváros legnagyobb gondjait.

Maradva az orvosi példánál rosszul, sőt tévesen diagnosztizál!

Aki pedig elvéti a gyógyítás első lépését, az utána rossz gyógymóddal folytatja kevéssé áldásos ténykedését, igazi sarlatán módra.

Lényegében itt be is fejezhetném a hallottak értelmezését. A továbbiakban a könnyebb érthetőség miatt pontokba tördeltem mind a főpolgármester jelöltek által asztalra tett problémákat, mind a javasolt megoldásaikat. De ezek mind az előbbit támasztják alá.

Persze biztosan rettenetesen fontos a MOL-torony magassága, de mintha jónépet nem ez zavarná, és még azok a problémák sem, melyek az Építészfórumon zajlanak, felszínre kerülnek.

Nem kellene már leszállni a Földre és teret engeni azon szakembereknek, orvosoknak, más képzettségű mérnököknek, akik ezeket a gondokat valóban képesek is megoldani a sok mellébeszélés helyett? 

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

„Mi lenne az első intézkedés

amennyiben főpolgármesterré választanák őket. Erre kell a jelölteknek választ adniuk.

A Momentum jelöltje azt válaszolja,

elsőnek egy elszámoltatási biztost nevezne ki, és a legértékesebb fővárosi szerződéseket áttekintetné, ha valamelyik hátrányos, azt megpróbálná felmondani.Szeretne egy átláthatósági biztost is, amivel a jövőbeni szerződéseket segítené. Kerpel-Froniusharmadik intézkedésként az üres bérlakásokat mérné fel, hogy azzal a rászorulókat segíteni lehessen. Kálmán Olga

az egészségüggyel kezdené. Korábban már ismertetett programja szerint 5 percen belül lehetővé tenné, hogy szakorvosi rendelőbe lehessen időpontot foglalni, 15 percen belül legyen elérhető ügyeletes patika a főváros minden pontjáról, 25 percen belül pedig derüljön ki, hogy milyen orvosi segítségre van szüksége egy betegnek.A másik fontos terület szerinte a köztisztaság, naponta fel kell mosni az aluljárókat, hetente az utcákat.Utána a buszok lecserélése jönne, havi 10 db roncsderbi buszt elektromosra cserélne.Kicsavarná a parkolást a kerületek kezéből és megpróbálná elérni, hogy az készpénzmentessé váljon. Ingyenessé tenné a 18 éves kor alattiak számára a BKV használatát ésazonnal megkezdené a 3-as metró klimatizálását is- teszi hozzá a DK jelöltje.A kérdésre, hogy az 5-15-25-ből mit lehet első nap megvalósítani, Kálmán Olga azt mondja, haladéktalanul felvenné a kapcsolatot az Országos Mentőszolgálattal.

Karácsony Gergely első három intézkedése az lenne, hogy

a félmilliárdnál drágább ingatlanokra bevezetné a "Tiborcz-adót". Ezzel enyhítené a lakhatási válságot.Elkezdené a budapesti Nagy-erdő programot a Csepel-szigeten éscsökkentené a diákok és felnőttek esetében is a BKV-bérletek árát. „Az elszállt ingatlanárakról

kérdezi a műsorvezető Kerpel-Fronius Gábort, akinek ez az egyik kampánytémája”

„A hogyanra vonatkozó kérdésre azt mondja,

meg kellene adóztatni az airbnb-s lakásokat. Ebből lehetne szerinte fejleszteni a bérlakásokat.A budapesti lakások közül minden 9. üresen áll, ezekre lakatlansági adót vetne ki, így vezetnék vissza őket a piacra és szerinte ez is lefelé hajtaná az albérletek árait.Harmadik intézkedése egy bérlakás-építési program lenne. Mint mondja, kötelezné a társasházak kivitelezőit, hogy az újonnan épülő lakások 30 százalékát eladják a piaci ár 50 százalékáért az önkormányzatoknak. Hozzáteszi: tudja, hogy ezzel a többi lakás ára emelkedhetne.” „Budapest túlterhelt az autóktól

Ebben Karácsony szerint mind egyetértenek.”

„Azt mondja,

legfontosabb lenne meghosszabbítani a metrókat, hogy a város végpontjain lehessenP+R parkolókat kialakítani, így az agglomerációból érkezők ne terheljék belváros forgalmát, hanem hagyhassák ott az autóikat.Az MSZP-Párbeszéd jelöltje szerint ezzel együtt is drága a budapesti tömegközlekedés, ami kb. ugyanannyi, mint a bécsi, csak ott háromszor ennyit keresnek az emberek.A közlekedési alapjövedelemről azt mondja, elvenni senkitől nem venne, mindenki kapna inkább. Akinek van ingyenes parkolásra jogosultsága, szerinte az is megkaphatná ezt a jövedelmet, ha bevállalja cserébe, hogy nem használja az autóját a belvárosban.Azt is el szeretnék élni, hogy az éves bérlet ára felére-harmadára csökkenjen.Óriási problémának tartja azt is a zuglói polgármester, hogy nem egységes a parkolási rendszer és hogy annak a bevételeit nem a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítják.” „Kálmán Olga szerint a parkolás tekintetében közötte és Karácsony Gergely között.

Úgy gondolja, csak az szenved, aki használja a várost.A biciklisek életveszélyesen kerekezhetnek például a Margit-hídon.Szerinte nem járja, hogy egy várost sem megkerülni, sem áthajtani nem lehet rajta ingyenesen. Fel kell venni ezért a kapcsolatot az agglomerációs polgármesterekkel is.Ne büntessük csak az autósokat, vagy csak a tömegközlekedőket …” „Kerpel-Fronius Gábor …

Úgy véli, Budapest költségvetése sajnos nem lesz több, ezért olyan eszközökhöz lehet csak nyúlni, mint a menetrendek összehangolása.Azt mondja, ha lenne integrált bérlet, amit lehetne tömegközlekedésre, Bubira, közösségi, elektromos autókra használni, az nagyon sokat segítene a közlekedés fejlődésének. „Az egészségügy jön

Itt Kálmán Olga javaslata adja a témát, hogy 5 percen belül lehessen időpontot foglalni a rendelőkbe.

„Kálmán Olga Budapest éves szén-dioxid kibocsátásáról beszél, ami 9 millió tonna. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátó pedig az épületek fűtése- teszi hozzá.

Kezdjük el korszerűsíteni a fővárosi épületek fűtését- javasolja.Egyetért a felvetéssel Karácsony Gergely is, aki szerint

ki kellene tiltani a belvárosból bizonyos autókat, mivel emberek ezrei halnak meg idő előtt a légszennyezettség miatt.Beszél a szűrőprogramokról is, melyeket fejleszteni kellene, mivel sok betegséget és korai halált meg lehetne előzni, ha bizonyos dolgokat hamarabb észrevennének. „Kerpel-Fronius szerint nemzeti érdek

a fiatalok hazahozatala. főpolgármesterként ehhez azt tudná hozzátenni, hogya korrupciót csökkentsék …El kell indítani egy harcot az önkormányzatiság visszahódításáért- közli a Momentum jelöltje. „Karácsony Gergely javaslata volt, hogy

a félmilliárdnál drágább ingatlanokat megadóztassák.Nagyon nehezen viselem el, hogy olyan az adórendszer, hogy aki minél szegényebb, annál többet adózik- közli az MSZP-P jelöltje. Szerinte a kerületi önkormányzatok ma is meg tudnák mondani, hogy hány ilyen ingatlan van náluk és az ezekből befolyó néhány milliárd forint nagyot segítene a lakhatási válság megoldásán.”

 „Ingyen BKV 18 éves korig

Ezt Kálmán Olga javaslata.”

 „Karácsony Gergely szerint a mostani főpolgármester már rég elveszítette főpolgármesteri jellegét, mert a központi hatalom akaratát érvényesíti a budapestiek felett. Ezt kell szerinte megfordítani, és erről szól az előválasztás, hogy a budapestiek emberét megtalálják, aki a budapestiek akaratát képviseli a kormánynál. Budapest álljon a sarkára …”

„Kálmán Olga leszögezi: a főpolgármesternek nem főnöke a kormányfő, a budapestiek lesznek a főnökei.”

„Kerpel-Fronius Gábor kortesbeszéde:

A legfontosabbnak tartja, hogy túllépjenek a szekértáborok logikáján és létrehozzanak egy olyan szövetséget, amiben meg vannak szólítva azok, akik '98-ban a Fideszre szavaztak, és azok is, akik a Sétáló Budapest hívei. … Hozzáteszi: pártja centrista, így neki erre nagyobb esélye van.

Le kell győzni Tarlós Istvánt, meg kell szabadítani Budapestet a Fidesz-maffiától. Ehhez a baloldali, jobboldali és zöld szavazókra egyaránt szükség van! …”

 „Kálmán Olga

következik. A DK jelöltje szerint mindenki biztos lehet benne, hogy nem fog pártpolitikusként mozogni, ha főpolgármester lesz. Hogy lehet, hogy az első májusi eső újabb több ezer kátyút üt az állítólag jól karbantartott utakon? - teszi fel a kérdést. Hogy lehet, hogy az első júniusi zivatar, amely megrongálja a fákat és másnap a tűzoltók levágják, de öt nap múlva azok még mindig ott vannak? Ki nem vitte el? Ki nem szervezte meg? Ebben a városban hol van az odafigyelés?- teszi fel.

Azt mondja, egyvalamit nagyon megtanult családanyaként, dolgozó nőként: a család életét meg kell szervezni.”

 http://www.atv.hu/belfold/20190623-osszecsap-kalman-olga-karacsony-gergely-es-kerpel-fronius-gabor-percrol-percre

 Itt hallhatók, káthatók:

http://www.atv.hu/videok/video-20190624-elovalasztasi-vita-2019-3-resz

EMA
2019.06.28.
10:40

@alfoldi2011: Katasztrófálisan nem ismerik a város problémáit, a megoldási lehetőségeket pedig amatőr szintjén lökik... megadóztatni az airbnb-s lakásokat... meg vannak adóztatva, egyfelől a NAV által, másfelől a kerületek idegenforgalmi adója által, most pedig az engedély feltételeként újabb sápot szednek le a kerületek. Meg is fogják ölni a turizmusnak ezt a fajtáját...

alfoldi2011
2019.06.21.
11:53

Ettől még boldogabbak lehetnek!

"Mit tehet Budapest, ha jön az özönvíz?"



Döntés helyett mehet tovább büntetlenül a köldöknézés!

"... egy-egy járókelős bejelentés apropóján is hetekig megy a vita, hogy kinek az illetékességébe tartozik az adott probléma. Ennek egyrészt elég rossz az üzenete a felhasználók, vagyis a lakosság felé, másrészt egyre látványosabb, hogy az évről-évre szélsőségesebbé váló légköri jelenségek olyan gyors reakcióidőt és olyan rugalmas hozzáállást követelnek meg a (városi) civilizációtól, amelyre – úgy tűnhet – nem vagyunk eléggé felkészülve. Kérdés persze, hogy van-e esélyünk a küzdelemben. Ebben a kérdésben azonban nem akar igazságot tenni ez az írás. Egy biztos: jelenlegi struktúráink, tervezési folyamataink és bürokratikus hivatalaink korszerűtlensége égbekiáltó."

Ez van, ha azok, akik dönthetnének, nem mernek és nem is tudnak dönteni! Nekik csak a hatalom kell!

https://index.hu/i2/#http://jarokelok.blog.hu/2019/06/21/mit_tehet_a_varos_ha_jon_az_ozonviz

alfoldi2011
2019.06.16.
20:16

Búslakodás a 7500 milliárd mellett?

 Ha Szeged ebből megkap pár százalékot, akkor szívesen vállalunk bérbúslakodást, bérkesergést!

"Bagdy Gábor kitért a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulására is, amelyben szerinte két fontos látásmód találkozik: míg a kormány mint a nemzet fővárosára tekint Budapestre, addiga főváros vezetőségének az élhető város koncepciója az elsődleges. A politikus megjegyezte, hogy a világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist Intelligence Unit felmérése szerint a magyar főváros a 2010-es 55. helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő."

"Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke arról beszélt, hogy Budapest részesedése a teljes hazai építési piacon majdnem 30 százalék."

"... az építőipar 2018 és 2023 közötti 25 ezer milliárd forintos megrendelésállományából 7500 milliárd forintot tesznek ki a fővárosi fejlesztések."

https://www.origo.hu/itthon/20190616-elhetobb-budapestet-eredmenyez-a-fovaros-fejlesztesi-konvepcioja.html

alfoldi2011
2019.06.15.
14:37

Mit tudunk, tudhatunk?

Adott egy súlyos, igazolt helyzet. A tények maguktól beszélnek. Vitatni ezen tényeket értelmetlen! Világos?

Ismertek a csökkentési, a mérséklési lehetőségek is.

hohullam 2017.png

https://index.hu/techtud/2019/06/15/hosegriado_hoseg_klimavaltozas_hohullam_varostervezes_parkok_budapest/

Miközben nagyon fogy az időnk, mégis tovább rohanunk a szakadék felé, mert tesze-tosza a főépítészi rendszer, ahonnan a normális döntéseknek ki kellene indulni. 

Van egy építészmérnökök által dominált főépítészi rendszer, mely impotens. Nyilvánvaló az, hogy érdemi ügyekben nem tud és nem mer dönteni. Valódi beavatkozások helyett elindították azt a meddő vitát. Annak ellenére hogy, ebben a témakörben már minden ki van találva.

Helyette folytatja a botcsinálta filozófálást, politizálást. Folytatja és nem bírja felfogni, hogy ők ebben is laikusok.

Mivel kellene kezdeni?

Teret kellene engedni végre a közművek mérnökeinek és a kertészmérnökökek. Ez a hatalom-átadás nyilván fájna a mindenhatóknak, de az nem baj.

Teret engedni akkor is, ha a javasolt első nagy beavatkozás nem oldja meg az összes okot. Viszont a bajok nagy részét igen! A többit hasonló konkrét lépésekkel kell kikapcsolnai. 

Az utcákba fasorokat, legalább az egyik oldalra, a gyalogos átkelők két oldalára, a megállóhelyek hosszában, hogy ne forrjon föl a várakozók agya, a játszótereken fákat kellene, sőt kell ültetni, különben rendes égési sérüléseket szereznek be a gyarkőcök. Ma azonban nem megy ez, mert a fák helyét elfoglalták a közművek. Annak idején ez volt a legolcsóbb megoldás, melynek súlyos következményei lettel. A főépítész irendszer képtelen volt megvédeni a fasorok helyét! Az élet igazolja a tehetekenségüket, gyöngeségüket, ezt az egész egyrészt-másrészt "politizálást"!

Elemi feladat: rövid határidőt adni a közműveseknek arra, hogy kitakarodjanak e sávokból! De a főépítészi rendszer még erre is képtelen! Helyette megy a megismert sipálolásuk, visítozásuk.

Ahogyan szabadulnak fel a helyek, a helyükre azonnal fásítani kell!

Nem kell a világ összes gondját egyből megoldami, nem kell az a bizonyos "világbéke" sem. Helyette azonnali és konrét lépések kellenek, vagy adják át a helyüket azoknak, akik nem ennyire határozatlanok, akik tudják a dolgukat.

Nem kell mindent mindig újra kitalálni, hanem végre el kellene kezdeni a bevált, kidolgozott beavatkozásokat. Az időveszteség társadalom elleni lépés!

Az idő elvesztése, az idő elvesztegetése bűn, sőt bűntény.

EMA
2019.06.28.
10:37

@alfoldi2011: A főépítész rendszer valóban nagyon elavult. 1975-ben diplomázott Budapesten az első városgazdász évfolyam, akiket kifejezetten arra képeztek, hogy átfogó képük legyen a város minden területén, az infrastruktúra és közlekedés mellett, szociológiát is tanultunk, mivel a városok legfőbb "alkotó eleme" az ember. Az első évfolyamban végeztem, és tudomásom szerint senki nem tudott olyan munkahelyre kerülni, ahol a tanultakat maradéktalanul hasznosíthatta volna, mert nincsenek olyan munkahelyek, amelyek erre a tudásra épülnek.

A komplex szemléletre pedig annál is inkább szükség van, mert önfenntartó működés mellett lehet csak jó városokat kialakítani. Budapestnek nem jó a forrás-kiadás egyensúlya.

alfoldi2011
2019.06.13.
12:41

Ők már rákényszerültek!

Nálunk még mindig az agyatlan vitáknál tartanak. Hány ilyen vagy még rosszabb állapotú utca van a magyar városokban? Mikor lépünk már a tettek felé?

A hosszú forró nyár helyébe a még hosszabb és a még forróbb nyár lép! 

Most kell sétálni az Europa Nostra díjas szegedi Kárász utcán! Most mutatja meg valódi arcát!

Fotó: zoomvp-at

Itt még túl sok a növény.

https://www.delmagyar.hu/szorakozas/becsben_egesz_utcat_klimatizalnak_a_hoseg_idejen/2600050/

alfoldi2011
2019.05.02.
17:47
alfoldi2011
2019.04.03.
09:18

 

FELÉRTÉKELŐDIK AZ ÉPÜLETFIZIKA, akkor is, ha nem akarják tudomásul venni!

A közlekedéshez hasonlóan az épületenergetika is valós problémahalmaz. Ha ma sikerülne is elkezdeni, akkor is évtizedekre jelentene feladatot. Ezen sem segít a botcsinálta filozofálgatás, az öncélú képzelgés.

A főváros lakásállománya energetikai szempontból is rendkívül elavult, lepusztult, így nagyon pazarló. A hatalmas teher súlyának csökkentése rengeteg időt és pénzt igényelne.

A fűtési, a hűtési, a szigetelési, az árnyékolási technológiák, technikák fejlődési eredményeinek felhasználása mára már elkerülhetetlen!

 

2018-ban elkészült „Magyarország nemzeti Energia-, és Klímaterve”.

Valószínűen mellébeszélésekkel, szétbeszélésekkel szét nem verhető, megkerülhetetlen dokumentum.

https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/hungary_draftnecp.pdf

 A MEHI-ről, mint az oktatás-sorozat szervezőjéről:

 MEHI=Magyar Energiahatékonysági Intézet

„A legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energia az, amit fel sem használunk. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) küldetése az, hogy elősegítse az energia minél racionálisabb felhasználását. A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, a fogyasztási szokások változásából.”

https://mehi.hu/oldal/a-mehi-kuldetese

 

„Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása nagyjából stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.

Nem csoda: elég, ha rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, rosszul szabályozott fűtési rendszereinkre és elöregedett kazánjainkra gondolunk.”

„Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást.

Átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.”

https://mehi.hu/hir/a-klimakatasztrofa-elkerulesehez-muszaj-csokkenteni-az-energiafogyasztast

  

A MEHI oktatási helyek, időpontok:

2019. április 24. Budapest

2019. május 28. Szeged

2019. szeptember 25. Veszprém

2019. október 16. Kaposvár

2019. november 20. Székesfehérvár

 

Az előadáscímek:

„Épületek speciális tervezési és kivitelezési kihívásai

A közel nulla energiaigényű (KNE) épületek tervezési sajátosságai, különleges kérdései

Az e4 mintaház - egy közel nulla energiaigényű ház tervezési és üzemeltetési tapasztalatai a 2015-2018. évi monitoringadatok tükrében

Hőszigetelt szendvicspanel burkolati rendszerek gyakorlati megoldásai összetett szakmérnöki elvárások esetén

Gondolkodjunk rendszerben: az utólagos homlokzati hőszigetelések eddigi tapasztalatai – gyártói szemmel

Fűtünk-hűtünk, a szél meg átjárja? Az épületek légzárása a tervezéstől a megvalósulásig/ellenőrzésig Dinamikus, automatizált és innovatív megoldások az árnyékolástechnikában

Energetikai alternatívák

Mi valójában a drága? Energiahatékony fűtésrendszerek alkalmazása

Lehetséges műszaki megoldások a KNE teljesítésére lakóépületekben, a háztartási gépészet „okos” megoldásai (smart home) az energiahatékonyság szolgálatában

Fenntartható fűtési-hűtési rendszerek: felületfűtés és –hűtés. Monolit betonfödém fűtés-hűtés

Energetikai követelmények a tervezői-kivitelezői felelősség szempontjából. Aktuális építési jogi változások”

 „Kitérünk arra is, hogy

megéri-e a jobb, minőségi energiahatékonysági megoldásba „fektetni”?hogyan feleljünk meg tervezéskor és kivitelezéskor a szigorodó hőtechnikai előírásoknak, különös tekintettel az épületek termikus burka és ennek elemeire, az egyes épületszerkezetek hőszigetelésére, a jellemző hőhidak, ezek elkerülésének lehetőségeire, a nyílászárók és árnyékoló szerkezetek síkkoordinációs szerepére és jelentőségére, a térelhatárolások lég- és párazárása és a szerelt térelhatárolások különleges kérdéseire,az utólagos homlokzati hőszigetelések eddigi tapasztalataira,milyen fenntartható hűtési-fűtési rendszerek biztosítják az egészséges lakó- és munkakörnyezetet,a háztartási gépészet „okos” megoldásaira (smart home) az energiahatékonyság szolgálatában,a melegvíz-rendszerekre és azt segítő megújuló energiaforrásokra.dinamikus, automatizált és innovatív megoldások az árnyékolástechnikában.Az előadó mérnökök végzettsége:

építészmérnök, ügyvéd, de főleg gépészmérnök, villamosmérnök, épületgépész mérnök, épületfenntartási-, és felújítási szakmérnök.

https://mehi.hu/rendezveny/korszakvaltas-az-epuletenergetikaban-2019-ben-is-folytatodik-a-mehi-kepzessorozata

 

Az a gyanúm, hogy az épületenergetikai oktatást az építészek honlapján is propagálni illene, akkor is, ha az kívül esik az építészmérnök eszköztárán, ugyanúgy, mint ahogyan a közlekedés is, és majd a digitalizáció (smart city) is, mert ez a három szakterület a főváros valódi és legfőbb gondjaival bajlódik.

 

alfoldi2011
2019.03.25.
18:04

Mit ajánl az EASAC?

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete”„Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémián, hogy közösen fogalmazzanak meg független, tudományosan megalapozott szakértői tanácsokat az európai szakpolitikai döntéshozók számára.”„Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne …”

„Nem szabad letagadni, hogy legalább olyan mértékű társadalmi változásra van szükség a klímavédelem, azon belül a közlekedési szektor üvegházgáz-kibocsátásának drasztikus csökkentése érdekében, mint amekkora változásokat a belső égésű motorok és általában a motorizáció elterjedése hozott.”

„a közlekedés területén gyorsabban és egyszerűbben elérhetők a klímavédelmi célok, mint az ingatlanszektorban (ahhoz kapcsolódva pedig az építőiparban) és általában az iparban, hiszen mai járműállományunk körülbelül 20 év alatt lecserélhető, míg ingatlanokat 50–70–100 évre építünk, és a nagy iparvállalatok beruházói is évtizedes fennállásban gondolkodnak. A közlekedés üvegházház-kibocsátásának jelentős csökkentése egyúttal mérhető közegészségügyi eredményekkel jár, hiszen javul a levegőminőség, csökken a szállópor-szennyezés, közvetve pedig az életszínvonal, főleg a zsúfolt városokban.”

„A közlekedésből eredő üvegházgáz-kibocsátás jelenleg körülbelül az EU-s összkibocsátás 24%-át teszi ki. A közlekedési szektoron belül a közúti közlekedés felelős a kibocsátás 72%-áért, ebből 53% a személygépkocsik és kisteherautók, 19% pedig a buszok és kamionok aránya. A közlekedésből eredő üvegházgáz-kibocsátást 60%-kal kellene csökkenteni 2050-re az 1990-es szinthez képest, hogy klímavédelmi céljaink tarthatók legyenek.”

„A jelentés szerint éppen ellenkezőleg: legyen minél divatosabb a séta, a gyaloglás, a kerékpározás, az autómegosztás, a távmunka, az üzleti utak kiváltása telekonferenciával. A cél az, hogy autónkat minél kevesebbszer használjuk városi környezetben, de ha már mindenképpen autóba ülünk, a jármű legyen kihasználva, ne egyedül üljünk a kocsiban.”

„Sűríteni kell a járatokat, összehangolni a busz-, villamos és vonatközlekedést. Érdemes minél több infokommunikációs eszközt bevetni, hogy egyfelől betartható legyen a tömegközlekedés menetrendje , másfelől az utazások jól tervezhetők legyenek. Buszsávokba, villamosvonalakba, az ingázók számára P+R parkolók kialakításába kell beruházni. A cél: használjunk minél többen tömegközlekedési eszközöket az autónk helyett.”

„Minél több áru mozogjon vasúton és vízi úton. Ehhez intermodális központok kiépítésére és modernizációjára van szükség, hogy a konténerszállítás nagy része lekerüljön a közutakról.”

„Amilyen hamar csak lehet, jogszabályi úton kell korlátozni a túlméretezett személyautók, kisteherautók iránti igényt, és e járműveket ki kell vezetni a piacról.”

„A következő 10-15 év kulcsfontosságú átállási szakasz. Ebben az időtávban javítani, pontosabban csökkenteni kell az összes személyautó és kisteherautó átlagkibocsátását. Ennek eszköze többek között a támogatott „roncsautó”-program lehet, amellyel felgyorsítható a járműpark frissítése. A belső égésű motortól nem lehet egyből megszabadulni: az átmeneti cél a hibridhajtás népszerűsítése, és a belső égésű motorok további optimalizációja.”

„A fentiekkel párhuzamosan növelni kell az akkumulátoros elektromotoros (BEV), valamint a plug-in hibridhajtású járművek (PHEV) – beleértve a buszokat is – piaci részesedését. Ennek eszköze a támogatás, városi környezetben a hagyományos üzemanyagok használatának korlátozása …”

„…ne lehessen kedvezménnyel ilyen autót venni, ha azzal nem lehet legalább 50-70 kilométert kizárólag elektromos hajtással megtenni.”

„Informatikai és kommunikációtechnológiai fejlesztések, befektetések ösztönzésével növelni kell az autómegosztás népszerűsítését, javítani az útdíjak beszedését, optimalizálni az elektromos autók töltését, a tömegközlekedési információk elérhetőségét, valamint az önjáró, egymással kommunikáló járművek elterjedését.”

https://mta.hu/tudomany_hirei/kozlekedes-es-klima-kellemetlen-de-hatekony-megoldasokat-javasol-az-europai-akademiak-tudomanyos-tanacsado-testulete-109502

Ha tényleg akarna valaki változtatni, akkor készek a receptek!

Van hozzá bátorság?

Mi a fontosabb egy füstokádó roncs vagy egy homlokzat színe?

Nem a problémák súlyozásával kellene kezdeni?

Ezek után botcsinálta "filozófusok" agymenései kellenek vagy elismerni a városi közlekedés fontosságát, majd dolgozni engedni a közlekedés ELŐBBI ELVEKET VALLÓ(!) szakembereit?

Ez egy biztosan megoldandó nagy gond.

 

 

 

alfoldi2011
2019.03.23.
10:59

Boldogít-e a Fürjes-terv?

Lehet ebben esetleg néhány konkrétum is?

https://infostart.hu/interju/2019/01/25/furjes-balazs-most-dol-el-budapest-jovoje

alfoldi2011
2019.03.09.
15:38

Takarítani, takarítani, takarítani!

Nem a legegyszerűbbet kellene minden előtt megoldani? Ha még erre se vagyunk képesek, mekkora az esély a bonyolultabbak megoldásában? 





https://index.hu/belfold/budapest/bpkoszos7105/

alfoldi2011
2019.03.03.
23:52

Mégis van építész, aki tisztában van a közlekedés rendkívüli fontosságával!

https://infostart.hu/interju/2019/03/03/zoboki-gabor-budapest-a-vilag-egyik-legjobb-helye?page=4

„Zoboki Gábor: Budapest a világ egyik legjobb helye”Most akkor minden rossz vagy mégsem?

„Azért ne felejtsük el, az emberek még nincsenek annyira elromolva, mint a nyugat-európai városokban, ahol családok már nem szállnak föl a metróra két gyerekkel, hanem külön kocsiban utazik az anya az egyikkel és az apa a másikkal, mert félnek, egyszerűen más hangulata van már a városnak, nincs bizalma az egyik embernek a másikban.”

„Jó tíz évvel ezelőtt született az ön által jegyzett Kiáltvány Budapestért, és ebben azt írja, hogy a belvárosi autópályákkal, a gyalogos közlekedés kiiktatásával lényegében kitiltottuk a városlakókat az utcákról, az autók és az ember csatájából az autók kerültek ki győztesen. Ez érvényes tíz év elteltével is?

Nem változott semmit. Azt mindenki megérti, hogy egységnyi autónak a Rákóczi úton el kell mennie. Ahhoz, hogy ezt biztosítsák, levették a villamost és kiirtották a fákat. Senki sem gondolta azt végig, hogy a város turisztikai megjelenése egy ilyen főútvonal autópályává alakításával rossz döntés. Senki sem meri bevállalni, hogy a felüljárókat elbontja a belvárosban, hogy elmagyarázza, hogy a négysávos útból egyszer egysávos lesz, és úgyis lesz ott piros lámpa.”

„Nekünk nincs Károly-hidunk, ott a Lánchíd, nem akarjuk megérteni tíz éve, hogy le kell zárni, a Lánchíd, azon átmehet a régi vicinális földalatti föl a Királyhágó térig vagy a várba.”

„Ennél olcsóbb metrót nem is tudna elképzelni az ember. Följönne a térszínre egy gyönyörű millenniumi műtárgy, amely reprezentálná Budapestnek azt a csúcskorát, amikor a kontinensen először csináltunk földalattit. Végre gyalogosítanánk a belvárost. Miért engedtük meg, mikor a rakpartot átépítettük, hogy a Széchenyi téren fölkanyarodjanak az autók? Normális városok nem engedik meg, hogy a célforgalom bejöjjön a belvárosba. Ilyen alapvető döntéseket sem tudunk elfogadtatni. Ha úgy döntünk, hogy a belváros és a budai vár legyen gyalogos, akkor nagyon kellene egy erős politikus, aki azt mondja, hogy nincs a várban egyáltalán autóforgalom. Maga szerint ezt ki meri ma valaki mondani?”

„Kellene egy összvárosi beszélgetés, amire rengeteg külföldi példa van. Nem fél évről, nem négyéves politikai mókuskerekekről beszélünk, hanem hosszú távú, független, szakmai alapokon zajló városbeszélgetésről, ahol az író, a balettművész, az építész, a közlekedéstervező, a gasztronómiai szakember mind bedobálja a saját ötleteit. London úgy hívja, hogy a testamentum, és olyan dolgokat döntenek el, hogy nincs egyirányú utca, mert az egyirányú utcában fölgyorsul a forgalom.”

„A főépítész innentől kezdve egy városmenedzser, egy polihisztor, aki legalább annyira közlekedéstervező, mint amennyire építész. Ha ez a főépítész nagyon erősen a politika befolyása alatt dolgozik, akkor szerintem nem tudja ezeket a vérbő elképzeléseket felvetni, mert mindenki megijed.

Lánchídról levenni a forgalmat? Megőrültetek?! Ehhez kell a bátorság.”

„Óhatatlan az lehet az ember érzése, hogy a város legtöbb szakaszán elvették a Dunát a budapestiektől. Visszaszerezhető a Duna valamilyen formában?

Igen, de ez egy árvízvédelmi és tömegközlekedési probléma is.”

https://infostart.hu/interju/2019/03/03/zoboki-gabor-budapest-a-vilag-egyik-legjobb-helye?page=4

alfoldi2011
2019.02.26.
16:02

Nem kell itt felsorolni ezer fantazmagóriát, rizsát, filozófusnak tűnő mellébeszélést, hiszen azonnal itt van kettő konkrétum: a városi közlekedés és az energiatakarékosság.

Még ezeket sem tudjuk megoldani! Addig pedig mi értelme másra fecsérelni az erőket?

"A globális éghajlatváltozással foglalkozó előadások sztárelőadója Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke volt. "

Tessenek figyelmesen elolvasni!

Még neki sem hisznek?

https://qubit.hu/2019/02/08/urge-vorsatz-diana-drasztikus-eletmod-valtoztatassal-nehany-even-belul-csokkenthetnenk-a-klimavaltozas-hatasait

Lazzlo
2019.02.28.
13:50

@alfoldi2011: Azonnal kompetens főkertész kellene Budapestre. https://www.the-open-mind.com/a-brazilian-photographer-restored-an-entire-forest-with-2-7-million-trees-in-20-years/  (Vagy legalább egy brazil fotós).

alfoldi2011
2019.02.20.
09:26
alfoldi2011
2019.02.15.
16:37

Nem kellene a meleg vizet naponta feltalálni! Semmi szükség egyre újabb fantazmagóriákra, már mintha Utópia is megbukott volna!

El kellene kezdeni Gehl elvei szerint dolgozni.

A nemrég megjelent könyve alapján oktatást kellene végre tartani. Nem túl nagy pazarlás az, hogy könyve magyarra fordítása és kiadása gyakorlatilag semmilyen visszhangot sem váltott ki? Gehl is bűnös?

Az Építészfórum közölje le a legutóbbi magyarországi előadásait teljes terjedelmükben.

Mindenképp el kellene kerülni azt, hogy Gehl elveit a rendkívülé nagy magyar "tudósok" eltorzíthassák.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/jan-giehl-jo-helyek-kellenek-a-varosban-ahol-erdemes-elni-2476830

alfoldi2011
2019.01.31.
11:09

 

Néhány laikus gondolat a Főszerkesztő úr írásához:

A magyar nyelvben ismeretlen szó a legoptimálisabb, hiszen az optimális szó eleve:legkedvezőbb, a legjobbnak ígérkező

https://idegen-szavak.hu/optim%C3%A1lis

A lehető legjobb (állapot, helyzet, sajátság, tevékenység)

https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Optim%C3%A1lis

2. Ugyan miért kellene Budapestnek a Balkán központjának lenni? Ez megint tévedés! Magyarország nem is része a Balkánnak!

3. A Kiegyezés rossz kompromisszum volt a magyarokat 400 évig elnyomó Habsburgokkal, a többszöri trónfosztás, a szabadságharcok után. Lehetővé tette ugyan sokak megtollasodását, de kötelezően bevitt bennünket az I. világháborúba, majd Trianonba. Az „aranykor” építményeit az aranynál is drágábbal fizettünk meg. A Kiegyezéssel elvesztettük Európa népeinek 1848 miatti tetteinkért kijáró tiszteletét, viszont kapásból begyűjtöttük ellenségnek mindazokat, akik eddig csak a németeket utálták. Így a „történelmi alku”  inkább csak egy nagyon rossz kompromisszum volt. A „nagy bumm” tényleg az lett, sajnos túl jól sikerült!

4. Mi értelme szinte évente 2030-ig, 2050-ig terveket gyártani, ha azt sem tudjuk, hogy mi lesz velünk a jövő hónapban, ha azok már pár év alatt elavulnak?

5. „Budapest népének tudnia kell, hogy mit akar.” Szerintem tudja is, csak nem kérdezik meg. Nem készülhet valódi probléma-lista. De, ha megtennék, nem lenne ez kapásból populizmus? Én valószínűnek tartom, hogy a város közlekedési gondja übereli az építészeti jellegűeket.

6.„Fejlesztésének irányát immáron nem a 93 ezer négyzetméteres magyar közigazgatási térben, hanem globális versenytérbe helyezkedve, európai globális versenytérbe helyezkedve, európai léptékű regionális szerepkörben tudja megfogalmazni.” Talán ez a legnagyobb tévedése a cikknek. A legtöbb hiba épp itt van. A VÍZFEJ-ség tény. A munkahelyek erőszakos Budapestre telepítése megtette hatását. A vízfej 4-5 milliósra növelése egy metropolisszá, óriási baklövés lenne egy 9-10 milliós országban. Avítt eszme a metropolisz cél. Végre a pénzosztásnál úgy kellene az ország pénzét osztani, hogy a főváros-vidék arány beálljon. Az erre vonatkozó írásom - mely a főváros és a fővároson túli vidák együttfejlesztését, a fajlesztés harmóniáját, az elkövetett habahalmaz megoldását igyekszik szolgálni a pénzosztáson át - hónapok óta az Építészfórum Szerkesztősége előtt van, a közreadás legkisebb esélye nélkül. Önök még válaszra sem méltatják. A főváros „kisugárzás”-ából 100 év alatt sem lett semmi! Ez is tévedés.

7. Az is tévedés, hogy a „legdrasztikusabb népvándorlásának sok eleme is kezelhető lesz”. Ez egyszerű számtan: ha kibombázottak közül bejön Európába mondjuk 3 millió szerencsétlen, Európa tönkremegy. Miközben a háttérben felkészül még 30-50 millió! Mi lesz, ha ők is jönnek? A szaporodási rátájuk nem 1,2 hanem 9! Tetszik tudni: nem a gondot kell behozni, hanem a segítséget odavinni! Főleg azoknak kellene a zsebükbe nyúlni, akik a gyarmatok kifosztásának köszönhetik mai gazdagságukat.

8. Nem tudja a Főszerkesztő úr azt sem, hogy még a nagyon egyszerűnek tűnő feladatra sem vagyunk képesek. A radikális növénytelepítés, a 15 ezer fa ültetése is csak egy fikció. Többször írtam az Építészfórumon arról, hogy a fasorok helyét elfoglalták a közművek. Minden előtt ezeket a fasorok helyéről ki kellene paterolni, de ettől a szakma lebénul, impotenssé válik.

9. Európa tényleg süllyed, jól tetszik látni, hiszen a világrészek versenyében, a versenyképességben, a gazdasági teljesítményben egyre mélyebbre süllyed, pedig a világ leghíresebb egyetemi ott is vannak. A mi „rossz” orvosi egyetemeinken kiképzett magyar orvosokat pedig azonnal kiszippantják. Ennyit érnek ezek az egyetemi rangsorok.

10. Lenne-e esélye az FKT-nak, ha az esetleg nem a Főszerkesztő úr 7 pontja szerint működne?

11. Baj van a címbeli fogalommal is, mert definiálhatatlan. Nincs boldog város, de még boldog ház sem. Manapság a boldog család is nagy küzdelemmel valósíható meg rövidebb-hosszabb időszakokra.

12. Kérem, olvassa el Jan Gehl Élhető városokcímű könyvét! Azt kell megvalósítani, mert az reális még Budapesten is. Utána érdemes lenne a cikkét újraírni, mert az igyekezete tetszetős.

13. Majdnem lefelejtettem: takarítani, takarítani és takarítani kell, mert a mocsok ragad és mindent ellep. Nem áll jó egy városnak, ha összetéveszthető egy szemétteleppel. Másként néz ki Budapest a Gellért-hegyről, mint a belvárosi kutyakakás, lehányt járdáról. Nincs gazdája annak a városnak, ahol kutyakakás és lehányt a járda.

Fantazmagóriák kiagyalása helyett segítene a földreszállás, a valóság meglátása, az egyszerűbb feladatok megoldása. Újabb és még újabb koncepció? Ugyan miért? Soha ennyi koncepció nem létezett, mint mostanság. Mire voltak jók?

14. Értelmetlen addig újabb házat emelni, amíg a régiek mállanak, szétrothadnak. Miért építünk, ha utána nem tartjuk fenn? Végre a fenntartást a helyére kellene tenni.

15. Mi van a 40.000 milliárd Ft elköltése után? Hiába voltak a stratégiák, az elköltött iszonyatos sok pénz? Vajon felelősök akadnak? Tovább készülnak a stratégiák és tovább folyik el a sok pénz?

"Megdöbbentően gazdag a rendszerváltás óta Budapesten végrehajtott beruházások és fejlesztések listája. 1990 óta bő 40.000 milliárd forintnyi köz- és magánpénz épült be a városba. Lakó- és kereskedelmi ingatlanok tömege, helyreállított történelmi épületek, városi lakó- és elővárosi villatelepek. Modern irodaházak sora. A közösségi lét új terei, plázák, sétálóövezetek, üzletutcák. Új metróvonal és a felszíni tömegközlekedés megújulása. A várost tehermentesítő autópálya-körgyűrű (legalább a pesti oldalon). Három új Duna-híd. A két különösen lepusztult városrész, Angyalföld és Kőbánya megújulása. Kulturális középületek. A Duna-part hatalmas szakaszainak beépítése, a lágymányosi síkságé Budán, az Új-Lipótvárostól Újpestig és a Petőfitől a Rákóczi hídig Pesten. Sportlétesítmények sora. Európai fővároshoz méltó, egymással versengő telefon- és kommunikációs hálózatok. A lista folytatható.

Itt állhatna körülöttünk egy 21. századi metropolisz. Nem áll. A beruházások és fejlesztések tömege ellenére Budapest — a 90-es évek elején a posztszocialista világ legvonzóbbnak tekintett fővárosa — egyre hátrébb csúszik a közép-európai városok tőkéért, tudásért, nagy teljesítményű, értékalkotó munkaerőért folytatott versenyében." Iványi György szerint. Valahogy nagyon félrement itt a dal.

 

 

 

annácska
2019.01.21.
17:22

Felhasználóként regisztrálva most már tudok ide is írni. Bojár Iván András face oldalán már a hétvégén is hozzá tudtam szólni a Boldog Budapest vitaindítójához. Remek írásnak tartom. Az írás kapcsán felvetésem,hogy a főváros fenti koncepciója,hogyan illeszkedik,illeszthető be az EU regionális politikájába, s egyáltalán gondolt-e erre,szükségesnek tartja-e ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a koncepció "megálmodója",vagyis a szerző. A facen nyilvános hozzászólásaimban ezt egy picit részletesebben már kifejtettem,mire is gondolok, s miért érzem, tűnik úgy számomra,hogy ez esetleg érdeklődésre,megfontolásra érdemes témakör,gondolatkör lenne. Ott bárki,bármikor elolvashatja a hozzászólásaimat,ezért nem látom értelmét ide átmásolni,itt is újra leírni. 

Zöldi Anna
2019.01.21.
19:52

@annácska: Kedves Anna,

Elnézést, h magán megjegyzést teszek. Te új vagy itt, nem tudhatod, hogy ebben a szakmában elég sokan ismernek engem annácskaként. Az építészfórumnak a kezdetektől szerzője voltam, és bár az olvasótábor azóta jórészt kicserélődött, nem lenne szerencsés, ha összekevernének minket. Köszi a megértést

Üdvözlettel

Zöldi anna

zim
2019.01.21.
00:38

Talán a várostervezést is illene feltámasztani a sírjából, mert ma a várostervezés Budapesten (élő)halott. Jó részben kimerül az egyre kafkaibb paragrafusok szövegezésében, mázsányi alátámasztó dokumentációval, melyek ugyanazokra a problémákra 3-4-5-évente szögesen ellentétes - de majd a következő tíz évben biztosan pozitív változást hozó - hurráoptimizmussal leöntött jövőképeket festenek. 

Mert ma a városépülést két dolog mozgatja: a kontrollálatlan tőke (kicsiben és nagyban), és a jelképeket építő (többé vagy kevésbé) kiemelt beruházások. A nap végén, ennek viszont csak két csoport fog örülni: a Budapest-ruletten extrapofitot bezsebelő fejlesztők és a monumentális épületekről szóló albumok gyűjtői.

De vajon mitől lett jó város a szintén az európai periférián nyugvó Koppenhága? Nem mondhatnánk, hogy a nagyságától… A kulcs talán az, hogy ott legalább annyi figyelmet kapott a homlokzatok közti KÖZtér*, mint a dedikált építészeti projektek. (*mindenki által ingyenesen használható kellemes, gyalogos vagy biciklis terek, parkok, sétányok, vízpartok)

Itt a "süllyedő kontinensen" mi sokkal inkább kaptunk még egy utolsó esélyt - szemben mondjuk a fuldokló Shanghai-jal, Lagosszal vagy Mumbai-jal -, hogy az utolsó pillanatban élhetőbbé tegyük a városainkat, bár Barcelona, Lisszabon vagy Velence példái új típusú fenyegetettséget vetnek fel, a turistajárás kulisszáivá degradálódó belvárosok képét.

Az együttműködés és a transzparencia legalább olyan fontos elemei egy új jövőképnek, mint a bécsi szuperexpressz. Amikor pl. a szakmai anyagokat elöntő “intermodális csomópontokban” úgy nem sikerül összeilleszteni a köztulajdonú közlekedési rendszereket, mint a KÖKI-nél vagy a Kelenföldi pályaudvaron, akkor csak reménykedhetünk, hogy lesz hova letennünk az elektromos biciklinket, ha a sétáló Budapestről (ahol a főpolgármester is BKK-val jár) épp átexpresszvonatoznánk az élhető Bécsbe.

FenyvesiHK
2019.01.22.
17:48

@zim: Ahhoz, hogy egy város boldogságáról beszélhessünk, definiálni kellene a várost magát.Különösen igaz ez egy olyan fővárosra,mint Budapest. Mert melyik Budapestet szeretnénk boldoggá tenni? Melyik részét Budapest metropolisznak? Csak felsorolásképpen Budapest a turisták városa, Budapest a történeti város,Budapest a fecskefészek, amely konglomeráció politikai döntések mentén alakult patchwork, a járda és aszfalt nélküli széleivel a kertváros Budapest, a világörökség Budapestje, Budapest a lakótelepek városa, Budapest a lakóparki város, Budapest a végrehajtó hatalom központja, Budapest a rákbeteg város, ahol az ingatlanspekulációk építési sejtburjánzásaival és azok áttétjeivel kell küzdeni. Ha mindezt végiggondoljuk,úgy tűnik olyan lehetetlen a feladat, mint a világbéke.

Hogy eljött volna ismét egy olyan történelmi pillanat, ami Hausmann Párizsához,Albert Speer Berlinjéhez vagy Kubicsek Brazíliájához hasonlatos? Nem hiszem. A kapitalista szakasz csökevényessége miatt átléptünk egy fejlődési periódust és egyből a jóléti társadalom fétisei között találtuk magunkat. Meggyesi tanár úr megfogalmazásában „az üzlet, a fogyasztás és az ürítés szentháromság”-ának szentelt épületekkel, miközben szinte észrevétlenül „azzá leszünk, amit eszünk” és a szellemi alapok, az épített környezettel szemben elvárt igényességünkkel együtt, mind jobban sorvadnak.Neves urbanisták és gondolkodók (Sedlmayer, Mumford, Hamvas, Heidegger) jóslata válik valósággá a „hely” eltűnik a városokból, helyette GPS-el beazonosítható ingatlanértékről beszélünk. Vele párhuzamosan mintegy feleslegessé válik a várostervezés is, mert felváltja az ingatlanfejlesztés és az építészek vagy behódolva szolgálják ki a tőke diktátumait vagy utóvédharcokat folytatnak egy megállíthatatlan folyamattal szemben.Többnyire eredménytelenül, mert a kassza kulcsa a politikusok zsebében van. A városépítészet és egyáltalán az építészet társadalmi felelősség kellene hogy legyen. Nem politikai szekértáboroktól szabdalt, hanem össztársadalmi felelősség. A város „boldogságát” a várost alkotó különféle közösségek konszenzusa tudja megteremteni, a különféle boldogságigények egyeztetésével. De léteznek-e ezek a jobbára civil közösségek?A város lakóinak, használóinak közösségei vagy csak emberhalmazokról beszélhetünk, akik „fogyasztják” a város lehetőségeit. Individuális pontok, saját érdekérvényesítő páncélban. Jean Nouvel sokkal optimistább a fejlődést illetően, szerinte „a város kolosszális és örvénylő dimenziókkal gazdagodott”.Igen, van ilyen is és csodálattal vegyes rémülettel nézünk az ismeretlen dimenziók felé, a tradíciók védelme és a progresszívek bátorságkísérletei láttán éledő feszültségek közepette. Miközben arra is kell gondolnunk, vajon ezek a dimenziók képesek-e a várost a természeti tájból kiemelkedő szigetként megtartani vagy a természet zárványaival kell beérnünk, ha a várost választjuk életterünknek. A tét hatalmas, mindenhonnan fenyegető üzenetek jönnek, a világ átrendeződése,a globalizáció cselei,a klímaváltozás elkerülhetetlensége. A városfejlesztés (a város fokozatos igazítása a jelenkorhoz) egy lassú, nagy tehetetlenségű cselekvéssor. Az elhamarkodott döntések, a hatalmas pénzeket felemésztő lázálmok, de a halogatott döntések egyaránt kártevői ennek a folyamatnak. Hogy ezt a nagy felelősséggel járó komplex vezérlést, egy XIX. századi intézmény újragondolásával meg lehet valósítani? A remény hal meg utoljára.

Az én reményem, hogy ezekre a kérdésekre a felkért urbanisták, a város szakértői elmondják elképzeléseiket.

Garay Klára
2019.01.19.
20:37

Nagyon jó ilyen értelmes fejtegetést olvasni. Azonban éppen ellenkező irányba haladunk. Sportfőváros leszünk, járhatatlan utakkal, sivatag-belvárosssal, Parkok, ligetetk nélkül. Szétvert világörökséggel. Valaki juttassa el az illetékeshez ezeket az írásokat!

UNIOHID
2019.01.19.
19:14

"A MOL-campus most épül." - Lehet MOL-torony, de mitől lett 'campus'(?). 

[nem lényeges kérdés, de megakasztott az olvasásban]

Zöldi Anna
2019.01.23.
10:37

@UNIOHID: https://hvg.hu/gazdasag/20190123_finta_jozsef_budapest_epiteszet_mol_campus

Pákozdi Imre
2019.01.23.
13:47

@Zöldi Anna: Éljenek azok a magyar építészek, akik nem voltak országgyűlési pótképviselők 1985-ben, majd 2005-től Orbán Viktor tanácsadói. Akik nem büszkék arra, hogy hátat fordíttattak első - és talán legjobb - szállodájukkal az Apáczai Csere János utca fémjelezte Belvárosnak, akik nem terveztek toronyházat a Váci út és a Hungária krt. sarkára és nem követtek el mindent, hogy annak magasságát a szomszédos rendőrségi központ árbócantennájához mérjék. Akik nem ötölnek-hatolnak a délbudai MOL-os toronyházról, képmutató módon - még ha többedmagukkal is - "MOL-campusnak" nevezve ezt a kormányzati nepotizmus folytán megépülő szörnyet, ahelyett, hogy kimondanák: nem jó, mert veszélyezteti Budapest (Finta által is nagyra becsült) panorámáját. Akik nem akartak gyalogoshidat toronyórával a Dunára, akik nem gyanakszanak ármányra a Volga Szálló lebontása miatt, hanem kimondják: sokkal jobb az, ami a helyére került. 

Tisztelet Finta Józsefnek a fentieken túlmenően is tekintélyes életművéért. Nagy szorgalom, tehetség és végtelen kitartás kellett ehhez - és még valami, aminek a lényegét az idős mester nem átallja a születési helyéről eredeztetni.

gumicsizmás
2019.01.19.
14:04

Mobilgátat a Rómaira - dobozokat a Vizafogóra. 

{[("Ez csak blöff, bevett szokás.")]}

Lazzlo
2019.01.18.
21:50

2,000.000 új fát Budapestre. (2MFA)

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk