Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.

1/26

Tervlap - 1.

?>
Tervlap - 1.
?>
Tervlap - 2.
?>
Tervlap - 3.
?>
Tervlap - 4.
?>
Tervlap - 5.
?>
Tervlap - 6.
?>
Tervlap - 7.
?>
Tervlap - 8.
?>
Tervlap - 9.
?>
Tervlap - 10.
?>
Háromszög súlypont
?>
Épületszobor
?>
Szövet
?>
Kertség - liget
?>
Kertség - mag
?>
Sugár-kör-csomópont
?>
Utcatömb
?>
Váradi kapu
?>
Váradi kert, Petőfi tér
?>
Belső lépcsőtér - 1.
?>
Belső lépcsőtér - 2.
?>
Belső lépcsőtér - 3.
?>
Távlati kép
?>
Modell fotó - 1.
?>
Modell fotó - 2.
?>
Modell fotó - 3.
1/26

Tervlap - 1.

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.
Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.

2013.09.11. 09:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel DLA, Ferencz István, Détári György

Vélemények:
1

URL:
NAPUR Architect Kft.

Tervezés éve:
2013

Stáblista

építész munkatárs: Boda Szabolcs
város: Kotsis István
közlekedés: Macsinka Klára PhD
statika: Pap Ferenc
elektromosság: Merkl Gábor
gépészet: Porosz Géza

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Ferencz Marcel, Ferencz István és Détári György (NAPUR Architect Kft.) tervét, amely a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ tervezésére kiírt pályázaton megvételt nyert.

Intermodalitás és a városszövet általában

Az intermodalitás fogalma nemzetközi és lokális értelemben is működő közlekedési gazdasági és kulturális folyosók metsződésében keletkezik.
Térszerkezeti értelemben a kontinens léptékű közösségi közlekedési vállalkozás, újrafogalmazza a történelmi vásárterek találkozási pontját. Az intermodalitás a „régi-új városi piacterek" térdimenzióit követeli magának. Világosan érthetően és városszerkezetileg értelmezhetően nem épületegyüttesben, hanem szövetelemként utcatömbnyi méretben kell vele foglalkozni.

Tervlap - 6.
6/26
Tervlap - 6.

Tértopográfiai tördelés - Debrecen

A település sugár és körirányú megközelítésének természetes várostörténeti „kitaposódása" kirajzolódása adta a körgyűrűn belüli várostest és az azt ölelő kertségek városléptékű tértopográfiai tördelését. Általában a városléptékű közösségi építészeti elemek a sugárirányú városmagból induló főúthálózat és a körirányú városmagot körülvevő úthálózat metszéspontjainál emelkednek.

Sugár-kör-csomópont
16/26
Sugár-kör-csomópont

Így a városképet is meghatározó jelentőségű forgalmi metszéspontokban jellemzően identitást adó épületszobor vagy tér helyezkedik el. A tértopográfiai tördelés egészséges esetben ezen tereket és épületszobrokat utcahálózattal veszi körbe az említett városléptékű helyzetüknél fogva.

Épületszobor vagy tér Debrecenben?

A történelmi Petőfi tér helye délről az egykori Váradi kapu vonalában a mai 4.sz. Fő út mentén záródott. A városfalon túli déli területek kertségeinek laza legelőkkel és bevezető utakkal övezett szövetébe vonult be a vasút és a XX. századi ipari terület, de a reptér és a mai fejlesztési terület is ezen ősi még ma is érintetlen területet célozza meg távlati fejlesztésként.

Szövet
13/26
Szövet

Az intermodiális közösségi központ városszerkezeti értelemben a városfalon belüli szövet és a kertségek találkozásánál önállóan keresi helyét. Nem mosható össze sem a kertségekkel, sem a történelmi városszövettel. A legmarkánsabban ma is Váradi kapuként állná meg a helyét a terület elnevezése, hiszen Petőfi térként való további kiterjesztése megkérdőjelezhető.
A pályázatban adott építészeti válasznak nem célja a történelmi tértopográfiai tördelés logikájának felborítása, így a tervezési területet az IKKK programjával önálló utcatömbként kívánja integrálni a várostesthez az egykori Váradi kapu külső teresedéseként. A teresedés szó azért fontos mert a területet nem városi térfalak, hanem a települési kertségek , vasúti, ipari területek városképméretű sziluettjei adják. Ezen tervezett térségi léptékű teresedés neve illő módon lehetne „Váradi kert". A Váradi kert méretében megduplázza a volt Petőfi tér nagyságát.

Váradi kert, Petőfi tér
19/26
Váradi kert, Petőfi tér

Az IKKK épületszobor a történelmi Petőfi tér és a tervezett Váradi kert súlypontjába kerül. Az épületszoborként megfogalmazott IKKK egyben a történelmi városfal és a Váradi kapu ikonikus megidézése, a piacutca indítópontja. 

Toronyház és a tervezett épület viszonya

Mára a 70-es években országszerte épített toronyház magányosan és méltatlan állapotban hirdeti egy elmúlt világ nagyvárosi dinamizmusát. A markáns „pokoli" torony csak a magánytól félelmetes. A tervezett épület határozottan magához húzza az árván ágaskodó toronyépületet. A titáni „alak" megszelídül.
A meghökkentő, megosztó kísérletben ott húzódik az a szándék, amely a nemzetközi kulturális térben nem szokatlan: újat adni, ami még nem volt. Soha vissza nem térő alkalom az építészeti párbeszédre.

Tervlap - 8.
8/26
Tervlap - 8.

Felnőtté válás

A toronyház és a tervezett IKKK létesítmény együttese a kiegészülő Váradi kerttel olyan méretű városi szövetelemet képez, amely már meghatározó elemként rajzol a vasút, a kertségek az ipari területek és a történelmi városközpont irányába is.

Szándék szerint a kérdéses tervezési terület felnőtté érik, egyéniséggé aki megtalálja önmaga városszerkezetileg betölthető feladatát. Jelenlétével egyedivé összetéveszthetetlen elemévé válna a városának, térségének.

Ferencz Marcel, Ferencz István, Détári György

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.09.11.
16:15

Ez gyönyörű, de kik és hová kanyarognának ottan, bent?

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk