/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

Kotsis Iván emlékére

1/1

Budapest, XI. ker. Kanizsai utca 05. Kotsis Iván által tervezett társasház

?>
Budapest, XI. ker. Kanizsai utca 05. Kotsis Iván által tervezett társasház
1/1

Budapest, XI. ker. Kanizsai utca 05. Kotsis Iván által tervezett társasház

Kotsis Iván emlékére
Közélet, hírek

Kotsis Iván emlékére

2015.12.22. 08:42

Cikkinfó

Szerzők:
Winkler Barnabás

Építészek, alkotók:
Kotsis Iván (1889–1980)

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Eméktáblát avattak Budapesten a XI. kerületi Kanizsai utca 5. szám alatt, Kotsis Iván által tervezett társasházon. A tábla célja, hogy emlékezzünk előremutatóan Kotsis Ivánra, és a díjra is. Az átadón Winkler Barnabás tartott beszédet.

Kedves Kotsis Iván Rokonok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!


Számomra és építész társadalmunk számára december 15. minden évben ünnepnap. 1889-ben Aradon ezen a napon született Kotsis Iván. A feledés kegyetlen sajátja életünknek, a rohanó idő érdemtelenül lép át napjainkat is meghatározó embertársaink emlékén. Ha építészettörténetünk lapjait forgatjuk számos igazán jelentős elődünk csak épületeiben él tovább anélkül, hogy alkotójuk neve együtt maradna fenn alkotásaikkal. De Kotsis Iván neve nem felejtődik, napjainkban is fogalomként vésődik be a felnövekvő építészgenerációk életébe.

Kotsis Lajos, Iván édesapja Münchenben és Bécsben kötelezte el magát az építészettel, irányt mutatva életével mindkét fiának. Kotsis Iván, majd néhány évvel őt követve Endre, Budapesten a Királyi József Műegyetemen szereztek építész diplomát. Iván professzorai között volt Hauszmann Alajos, Nagy Virgil, Pecz Samu, Schulek Frigyes és Czakó Adolf.

Mint az egyetem fiatal tanársegédje ismereteit gazdagítandó hosszabb tanulmányúton járt Olaszországban és Németországban. 1912-ben az egyetemre mint adjunktus tért vissza. Oktatói tevékenységével párhuzamosan kezdte meg önálló tervezői karrierjét. Erdélybe három iskolát tervezett, valamint eredményesen vett részt számos tervpályázaton. Az első világháborút hadmérnökként szolgálta végig. Leszerelése után doktori címet szerzett. Mint egyetemi magántanár oktatott tovább, nagyszámú egyetemi tervgyűjteményt, jegyzetet, könyvet, tanulmánykötetet publikálva. Pályája elején neobarokk stílusban tervezte a zalaegerszegi ferences templomot valamint a József herceg tihanyi kastélyát. Historizáló, neoromán stílusú Regnum Marianum templomát a Városliget szélén 1951-ben a kor politikája bontásra ítélte.
1922-től, mint az Épülettervezési Tanszék professzora, a köz- és lakóépületek tervezése mellett építészettörténetet tanított. Képviselte a modern építészeti irányzatok egyetemi oktatását, tervezőként maga is a modernizmus szelleméhez hűen folytatta tervezői munkáját. „Ahogy a gyakorlatban, éppúgy a tanításban is 1928 táján fokozatosan elhagytam a történelmi formákban való tervezést és átálltunk a haladó irányba, sőt lassanként a tanszékem csakis ilyen irányban működött." Az 1931-32-ben épült balatonboglári Szent Kereszt-felmagasztalása templom új szemléletű, korszakot nyitó alkotás. Elévülhetetlen értékét napjainkban a műemlékek védelme vigyázza.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése 1945-től tagjai közé választotta Kotsis Iván professzort.

Hatvan éves korában, 1949-ben méltánytalan módon nyugdíjazták, de a Középülettervező Irodában 1966-ig folytathatta alkotó munkáját. Számos egészségügyi intézmény, lakóépületek, mint a Bajza utca 4., Árvácska utca 5., Fehérvári út 135-137. és a ma emléktáblával gazdagodó Kanizsai utca 5. ennek ma is élő példái. Az Ő nevéhez fűződik többek között az Erkel színház, és a soproni Petőfi színház rekonstrukciója is. Meg kell említenünk az építéstörténettel és épülettervezéssel foglakozó napjainkban is fontos szakirodalmi munkásságát, a reneszánsz művészettel és korának építészetével foglakozó műveit.

Kotsis Iván, mint a Műegyetem Épülettervezési tanszékének professzora a tanszék kiadványival széles alapot biztosított az új architektúra meghonosodásának, melyet saját, modern stílusban tervezett épületeivel is szentesített. Ilyen jelentős támogatást, mint amit Kotsis Iván, a modern építészet bástyájaként előadásaival, cikkeivel, az új szemlélet szerint tervezett hallgatói tervek publikálásával, kevés ország biztosított ebben a korban építészeinek.

Hatvan éves korában nyugdíjazás címén eltávolították az egyetemről, de az építészképzés reformját, a technikai és művészeti oldalak évszázados kettészakadásának áthidalását ekkorra már elvégezte. A méltán felejthetetlen Csonka Pál professzor volt ebben egyik fő társa. A véghezvitt reform lényege, hogy az építészeket a funkció és a téralkotás fontosságára nevelje, mérnöki, tartószerkezeti szemlélettel. A gyökeres szemléletváltozás óta képeznek - Kotsis Iván-ék elsődleges érdemének köszönhetően a Műegyetemen mérnöki szemlélettel is rendelkező építészeket, akiknek megalapozottan szerepelhet a diplomájukban az „építészmérnöki" cím.

Az oktatást és a modernizmus stílusváltását segítő, alkotásaiban is igazoló életműve, emberséges élete teszi felejthetetlenné emlékét. Kiemelkedő tanárként, építészként, építészeti íróként és példamutató emberként él Kotsis Iván emléke napjainkban is. 1961-ben az Ybl Miklós-díj első fokozatával tüntette ki a kormányzat, 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta. A Műegyetem kertjében áll Szathmáry Gyöngyi alkotta mellszobra, 2009-ben a Műegyetem egykori munkahelye, a Lakóépülettervezési Tanszék „Írások, házak, tanítványok" címen adott ki összefoglaló kötetet munkásságáról. 2010-ben életmű kiállítással és „Életrajzom"címmel megjelentetett könyvével emlékezett Kotsis Ivánra, a HAP Galériában építész társadalmunk.

A Magyar Építőművészek Szövetsége 1989 óta évente december 15-én, Kotsis Iván-éremmel ismeri el a napjainkban hivatásukat gyakorló építészek kiemelkedő oktatói és alkotói életútját. Ezt a díjat az építészek Fair-play díjának is nevezik, utalva Kotsis Iván példamutató életére és munkásságára.

 

A Magyar Építőművészek Szövetsége nevében Winkler Barnabás DLA Kotsis Iván-érmes építészmérnök


 

Vélemények (1)
gádor
2015.12.22.
09:57

Az utolsó mondat különös kontextusba helyezi Mónus János (nem túl jól sikerült) nyílvános magánlevelét.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk