Épületek/Lakóépület

Lakóházak a Csévi utcában

1/42

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/42

Lakóházak a Csévi utcában
Épületek/Lakóépület

Lakóházak a Csévi utcában

2008.01.14. 11:34
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Entz Sarolta

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tomay Tamás

MÉD:

Pasaréten, egy maradék telek. Hosszú, kicsit hajlik, nyeles telek. A környéken sokféle, a 20. század elejétől máig épült házak. A keskeny, Csévi utcai eldugott telekre mai házak kerültek, Tomay szokásos mába helyezett tömör, klasszikus modern stílusában.Építész: Tomay Tamás

Pasaréten, egy maradék telek. Hosszú, kicsit hajlik, nyeles telek. A környéken sokféle, a 20. század elejétől máig épült házak. A keskeny, Csévi utcai eldugott telekre mai házak kerültek, Tomay szokásos mába helyezett tömör, klasszikus modern stílusában.

tervezés
A házak története kétszer kezdődött. Egyszer, amikor az építtetők kitalálták, hogy beépítenék a telket, de erről Tomay lebeszélte őket, majd amikor ők mégis megvették és így mégis „kénytelen" volt tervezni.

 

1/42

2/42

3/42

4/42

5/42

6/42

7/42

8/42

9/42

10/42

11/42

12/42

13/42

14/42

15/42

 

telepítés
A telek furcsa formája miatt Tomay rögtön négy különálló házban gondolkodott a szokásos – és olcsóbb – négylakásos társasház helyett. A házak egy alapforma, alaptípus alig észrevehetően különböző variánsai. A házak burkolata és a kerítésfalak is látszó téglából vannak. A tető és az ereszek horgonyzott lemezből készültek, a bejárati ajtók és a kertkapu fából. A sima, szigorúan geometrikus téglakubusokat a látszólag tetszőlegesen elhelyezett ablaknyílások tagolják. Az ablakréseket nem osztják pálcák, hanem egyszerű, különböző méretű és fekvésű, négyszögű síkidomokként jelennek meg a téglafelületen. Hasonlóan az egységes téglaburkolatot bontják meg a beillesztett beton elemek: az ablakok és teraszok fenéktagozatai előre gyártott betonból készültek. Hangsúlyos geometrikusformák még a kerítésfal tetején végigfutó és a kapunál derékszögben a földig lekanyarított beton "gerendák". Tömbformáló elem a bejárati homlokzaton a ház teljes szélességében nyíló terasz, amit a ház geometrikus tömbjéből mintegy kiharaptak. A belső oldalhomlokzat terasza nem tömbformáló, „csupán" a homlokzat képét befolyásoló építészeti elem: a terasz síkja alatt és fölött szélesen nyílnak a nyílászárók a kertek felé. Vizuális elemek továbbá itt az üvegfelületeket váltó függőlegesen „gyűrt" fabetétek – mintha széthúzott függönyök lennének. A teraszok fém pálcakorlátja csupán gyakorlati funkciót lát el – vizuális vagy tömbformáló jelentősége nincsen. Hasonlóan gyakorlati funkciót lát el a földalatti alagút, amin keresztül minden ház lakója eljut a saját háza alatt kialakított pincébe/garázsba.

 

16/42

17/42

18/42

19/42

20/42

21/42

22/42

23/42


 

formálás
Ha megyünk felfele a nyeles telken mintha téglatest formájú építőkockák sorakoznának egymás mögött rendben és mégis kicsit hanyagul. Kiszámított hanyagsággal: az alsó három tömb (ház) tájolása szinte teljesen megegyezik, a negyedik azonban elfordul. Hasonlóan a szigorú rend, a klasszikus modernizmus szabályainak felülírása, hogy az elvárható lapos tető helyett a ma Magyarországon praktikusabb, találóbb enyhe 30 és 13 fokos dőlésszögű elfordított nyeregtetőt alkalmaz az építész: az oromfalak az oldalsó homlokzatra kerültek. A tető ilyen elfordítása a tetőtér jobb kihasználhatósága miatt is hasznos, a nyeregtető alkalmazása pedig háromszögével vizuálisan megbontja a négyszögek uralta birodalmat.

 

24/42

25/42

26/42

27/42

28/42

29/42

30/42

31/42

32/42

33/42

34/42

35/42

36/42

37/42

38/42

39/42

40/42

41/42

 

Mind anyagában, mind formavilágában tömör, elegáns és lényegre törő megoldásokat alkalmazott Tomay a Csévi utcai házsornál. Az alaptípustól való apró eltérések az egyes házaknál, jól esnek a szemnek; miután a telepítés sikerült, a formálás szabadon változtathatóvá vált… bizonyos határokon belül – de ezeket a határokat Tomay jól ismeri.


Szöveg: Entz Sarolta
Fotó: Bujnovszky Tamás, Tomay Tamás

Megjelent az Atrium 2007/5. számában


Építész: Tomay Tamás
Statikus: Farner Magda
Építtető: Lengyel és Lengyel Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk