Épületek/Irodaépület

Medve utcai Pride

1/17

Fotók: Bujnovszky Tamás

?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
?>
Fotók: Bujnovszky Tamás
1/17

Fotók: Bujnovszky Tamás

Medve utcai Pride
Épületek/Irodaépület

Medve utcai Pride

2013.09.06. 10:47
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin, 3H

Vélemények:
1

Geometria irodaház, Medve utca

URL:
3h építésziroda

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
1418 m2

Stáblista

építész munkatársak: Fehér Zsombor, Hajdú Anikó, Kántor Lilla, Kertész Bence, Madarasi-Papp Rita, Pataj Orsolya, Szarka Tímea
statika: System Steel Tervező Kft. (felelős tervező: Szabó András)
gépészet: OptiTerv (tervező: Lovas Albert)
villamosság: SZETVILL Mérnöki Iroda (vezető tervező: Szabó László)
tűzvédelem: Tűzinfo.hu (tervező: Szöllősi Levente)
kertészet: P.M Garden (kerttervező: Preszter Márta)
akusztika: aQrate (hangtechnikai tervező: Fürjes Andor Tamás)
kivitelező: Épszerk Pannónia Invest Építőipari Kft.
beruházó: Geometria Kft.  

MÉD:

A Víziváros északi része magába foglalja mindazt a jót és rosszat, ami magyar várossal az elmúlt száz évben történhetett. És a 3h Medve utcai irodaházának köszönhetően immár egy zsebkendőnyit a nagyvilágból is, amit sajnos nem sok városrészről mondhatunk el Budapesten. Kovács Dániel írása.

Egy irodaház és ami körülötte van

Illetékes helyekről elhangzott nyilatkozatok szerint a szentendrei skanzenban előbb-utóbb a sátortetős kockaházak is feltűnnek majd, hű tükreként népi építészetünk 1945 utáni valóságának. Ennek városi megfelelőjéhez még csak Szentendréig sem kell utazni, csak leszállni a négyes-hatosról a Mechwart ligetnél, és megindulni a Dunának.

A Margit körúttól a Dunáig terjedő területen a 20. század elején alacsony, barokk és klasszicista házikók álldogáltak; a Medve utcai temetőt csak nemrég számolták fel. A harmincas években a körút környékét adókedvezménnyel kiserkentett bérházak lepték el, a girbegurba Csalogány utcát pedig a Széna térről a Dunának futó, 26 méter széles bulvárrá szélesítette ki a várostervezői fantázia. Házai a háború miatt már csak részben készültek el, a hatvanas évektől pedig a beépítés már új szemlélet szerint folytatódott, amely az utcavonal és az egységes tömegek megtartásánál fontosabbnak vélte a lakások levegőztetését, benapozását, így a régi tömböket felszabdaló, megszaggató, azoknál egy-egy léptékkel nagyobb behemótok jelentek meg a környéken. Ilyen például a Csalogány utca elején, az Erzsébet-apácák templomának szomszédságában felhúzott nyolcemeletes, márvánnyal burkolt, teraszos apartmanház, amely rendületlenül idézi legismertebb lakója, Psota Irén fénykorát.

Fotók: Bujnovszky Tamás
3/17
Fotók: Bujnovszky Tamás

A rendszerváltás sem múlt el nyomtalanul. A jó fekvésű környéket és elhagyott iparterületeit felfedezték az ingatlanfejlesztők: az utóbbi években gombaként kezdtek nőni az irodaházak a keskeny utcákban. Bár építészetileg a legtöbb igényesnek mondható, a több ezer négyzetméteres alapterületek többnyire eltúlzottak ebben a kontextusban, még az egygyel korábbi időszak lakóházmamutjaihoz mérve is.

Ez a helyzet joggal tölt el kétséggel egy olyan építészt, aki - a magyar szakmában hagyományosan elvárt módon - hajlamos és hajlandó foglalkozni nem csupán a tervezett házzal, de a közvetlen környezetével is. Hogy ugyanis mennyire érdemes tekintettel lenni a szomszédságra egy ennyire szétépített negyedben. Az eddigi legegyenesebb választ erre a Medve utca 17. adja. A nem túl nagy méretű, idáig üres telket egy 19. század végi, kétszintes, vakolt homlokzatú lakóépület és egy 1960-as években emelt ötszintes, mezőtúri téglával burkolt tömb között találjuk. Most egy négyemeletes, apró irodaházat látunk, tűzfalával a kétszintes szomszédhoz simulva - azaz homlokzatát a másik felé fordítva. A kialakuló hézag, a foghíj helyén létrejött foghíj legalább annyira a kompozíció része, mint az épület maga. Míg tömegében az irodaház balra replikázik, domináns fehér színe a jobb oldali ház világos vakolatára válasz. "Viszonyul is, meg nem is" - mondja a tervező.

Fotók: Bujnovszky Tamás
6/17
Fotók: Bujnovszky Tamás

Eközben az utcai és az oldalhomlokzat mindkét szomszédtól markánsan elkülönül sakktáblaszerűen kitolt és behúzott, emeletnyi üveghasábjaival - ez a képlet az egész Vízivárosban újszerű. A környék jobb épületei eltérő helyzetekre kínálnak megoldásokat, de egyben szinte mind megegyeznek, mert egy dolog nem változott a magyar építészet elmúlt száz évében: a tégla. Téglával nem igazán lehet mellélőni: bizonyítja ezt idősebb Janáky István és Szendrői Jenő nagyszerű Ipari Anyaghivatala a Nagy Imre téren a múlt század negyvenes éveiből, vagy a környékbeli lakóházak mezőtúri téglával burkolt homlokzatai húsz évvel későbbről. A tételt határozottan alátámasztja az Építész Stúdió iskolabővítése a Medve utcában, ez a lírai, grafikus arányokkal felskiccelt, a helyszínen meglepően határozott épülettömeg, amit 2002-es elkészülte idején díjak sorával ismertek el. És a nemes hagyományra mintegy felteszi a koronát Tomay Tamás két tömbre bontott irodaépülete a Király fürdő és a Kacsa utca sarkán 2009-ből. Bár méretét és homlokzatának monotonitását e helyen lehetne bírálni, Tomay olyan reflektált rafináltsággal idomítja magáévá a hagyománytisztelő továbbépítés és a modernitás szabályait, amire manapság roppant kevés tervező képes.

Fotók: Bujnovszky Tamás
9/17
Fotók: Bujnovszky Tamás

Gunther Zsolt és Csillag Katalin azonban igen, és ezt korábban többször is bizonyították. A 3h Építésziroda a nemzetközi pályázatokon legsikeresebb hazai műhelyek közé tartozik; versenyképességüket többek közt az demonstrálta, hogy őket kérték fel a pannonhalmi szerzetesek a brit John Pawson hazai munkatársainak a nyolcszáz éves bazilika nemrég lezárult felújításához. Téglát ellenben egyáltalán nem használnak. A Medve utcai irodaház hatalmas, részben szitázott üvegfelületei, megmozgatott, mégis egységes tömege, a belső terek nagyvonalúsága nem a hazai tradíciókhoz idomul, hanem - akárcsak a tervezők maguk - az európai mezőnyben játszik.

A járókelőt először az épület épületszerűtlensége bizonytalanítja el. Ablak helyett mintázott üvegfelületek, homlokzati sík helyett ki-be ugráló szakaszok; se bejárat, se tető, még egy kocsibehajtó sincs (a figyelmes szemlélő azért észreveheti a kertbe rejtett, a mélygarázsba vezető süllyesztőt). Látszólag egyszerű megoldásai ellenére a hazai közegben szokatlanul játékos az épülettömeg egymásra srófolt dobozokként való megformálása, amely lehetőséget ad a zárt utcasorból való kilépésre. Külföldről viszont olyan példákat idézhet emlékezetünkbe, mint a Foster + Partners galériája és a SANAA tervezte New Museum a New York-i Boweryn. Az átlátszóság hangsúlyozása ugyancsak óhatatlanul "Mid-Century Modern" előképekre utal, Philip Johnson üvegfalú lakóházától a függönyfalas irodatornyokig. Az üveghomlokzatot a legfontosabb eszközök egyikeként kezelte az igazmondás korának építészete, épp kíméletlen őszintesége miatt: mindent megmutat.

Fotók: Bujnovszky Tamás
12/17
Fotók: Bujnovszky Tamás

Ez egyrészt kétségtelenül pozitív, bizalomgerjesztő vonása, hiszen az épület azt sugallja: a benne dolgozónak nincs rejtegetnivalója. Egy 2013-as irodaházban azonban ez nem feltétlenül praktikus; ezért kerültek az ablakfelületekre a homokfúvott motívumok, illetve eléjük az árnyékolók. A homlokzatot meghatározó mintázat bevallottan retrós korongjai a magyar építészetben ritkán feltűnő szabad játék, jóleső öncélúság, egy alapvetően szigorú ház felhőtlen pillanatai. Az építészbüszkeség parádéja.

Fotók: Bujnovszky Tamás
16/17
Fotók: Bujnovszky Tamás

A belsőt racionális szempontok határozzák meg: a munkatereket a napfényes északi homlokzathoz csoportosították, míg a szomszédos tűzfal mellett az épületet széltében-magasságában megnyitó átrium húzódik, a tágas térbe be-beugró, üvegfalú tárgyalókkal. Az építtető, az 1986-ban alapított, magyar tulajdonú Geometria Kft. a térinformatika nemzetközileg elismert szakértője. Horizontjukat nemcsak a világos és nagyvonalú kialakítás érzékelteti, hanem az épület működtetésére fordított figyelem is. A ház passzív és aktív elemek okos kombinációja: nyári éjszakákon a nyitható üvegtető segít átszellőztetni az átriumot, hasznosítják az elhasznált levegő hőjét, a hűtést és a fűtést hőszivattyúval oldották meg. A rendszer részletekig átgondolt, és talán a mérete miatt ennek megfelelő precizitással megvalósított. Kár, hogy kevés az ilyen ház. A Vízivárosban konkrétan ez az egy van.

Kovács Dániel

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

A cikk a Magyar Narancs oldalán szeptember 15-től eléhető lesz ide kattintva.

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.09.06.
16:31

Nem olyan rossz a helyzet, ahogyan az előzményeket és a környezetet lefesti az írás. Ez a vizivárosi negyed éppen úgy egyetlen korszak - illetve legyünk precízek, két, egymást békében követő korszak - selejtjétől nyög, mint egész Budapest és az ország: a hatvanas évek lágymányosi típusú téglaházainak felülírhatatlan, az esztétikai fegyvertár legsúlyosabb nehézlövegei által fixált sivárságától és ennek a hetvenes évek paneles és panel-ihlette tömeges változatától.

Ám, szerencsére itt mindez nem meghatározó. Budapest Horthy-korszak-beli építészeti vérátömlesztése, a modernizmus (bocsánat, de ez így igaz: ne szörnyülködjünk, hanem lássuk és lássuk be: tehát Budapest Horthy-korszak beli revitalizációja) zsinórmértéket szab minden érdemi, megelőző, azaz historikus, valamint követő, tehát posztmodern épület számára. Ez egyrészt színvonal-béli zsinórmérték, értsd: rossz az, ami a két világháború közötti épületeknél lakhatás és városképi megjelenés szempontjából rosszabb, másrészt méretbéli, igazodási referencia: ami magasságban és a homlokzat utcavonalra igazodásában nem lóg ki durván, az Budapesten, ebben a végtelenül toleráns, mindent a keblére ölelő városban, belefér. Amint ez az épület is. Amelynek erényeit és hibáit egyszer már volt szerencsénk taglalni, itt az Építészfórumon, szokás szerint, visszakereshetetlenül. Mégis, akit az eredeti írás és a kommentem érdekel: http://epiteszforum.hu/gondolatok-egy-bel-budai-irodahaz-kapcsan 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk