/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése

1/12

Miskolc, Széchenyi utca

?>
Miskolc, Széchenyi utca
?>
Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép
?>
Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, részlet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, metszet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok
?>
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék
?>
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
1/12

Miskolc, Széchenyi utca

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése
Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése

2010.07.08. 07:27

A miskolci Széchenyi utcának a Hetedik Műterem Kft. és a Geum Kft. együttműködésével készített rehabilitációs terveit Zöldi Anna írása mutatja be.

A miskolci Széchenyi utca rehabilitációja olyan nagyvonalú elképzelésen alapuló köztérfejlesztés, amely a közel 32 ezer m2-es és több mint 1 km hosszú tervezési terület megújításának ígéretét hordozza. A fejlesztésnek aktualitást ad a jelenleg is zajló miskolci villamos-rekonstrukció: a tervezési terület Miskolc legfőbb köztér-tengelye, itt halad a város két villamosjárata is. A feladat az elsősorban gyalogos funkciót betöltő közterület megújítása és új kandeláberes energiatakarékos közvilágítás tervezése volt.

 

Miskolc, Széchenyi utca
1/12
Miskolc, Széchenyi utca

 

 

A jelenlegi vegyes közvilágítási rendszer, a heterogén köztér-építészeti elemek és a legkülönbözőbb felszíni közmű szerelvények megjelenése miatt a terv célja elsősorban a rendteremtés, a kaotikus vizuális környezet javítása volt. Az esztétikai és mikroklimatikus szempontból is szükséges zöldfelületek növelése mellett az egységes közvilágítási rendszer és köztér-építészeti arculat megteremtése képezi a terv fő elemét. Nehézséget okozott, hogy mindezt a villamos-projekttől függetlenül, de annak műszaki feltételeihez igazodva kellett megteremteni. A nyolcvanas években kialakított sétalóutca alatt akkor nem készült közmű-alagút, a műszaki és vizuális káosznak főképpen ez az oka. A jelenlegi fejlesztés sem irányozza elő közmű-alagút építését, így a választott megoldások ennek függvényében alakultak ki. Általában szűk költségvetésből kellett gazdálkodni, ami a villamos-projekt költségeinek ismeretében meglepő, csakúgy, mint az, hogy a térszín rendezését és a pályafelújítást nem előzte meg komoly egyeztetés.

 

Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép
2/12
Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép

 

 

A terv nem száll szembe a sétáló-utca/főtér már kialakult hosszanti sodrásával, építészeti eszközökkel még erősíti is azt. Az újonnan kialakított zöldfelületek és a körülöttük elhelyezett utcabútorok viszont megállító csomópontokat képeznek a sétaúton. Egységes térburkolatot javasol, mely hosszirányban, a funkció szerint tagolódik különböző anyagú, színben és felületben összehangolt sávokra. Az épület-lábazatok mentén, az utca két szélén kiskockakő burkolat készül, ugyanígy a középen haladó villamos pálya mentén is. A kettő között, valamint a villamos sínek mellett kiselemes térkő-burkolatot terveztek, a sínek között műszaki okokból nagyméretű előregyártott elemek kerülnek elhelyezésre.

A felszín alatt futó közművek sokasága miatt problémás a fásítás – pedig ez a kellemes köztér használat fontos feltétele, hiszen az utca tájolása miatt nem kap árnyékot, árkádos házai pedig nincsenek. A megoldást a villamospálya két oldalán kialakított zöld szigetek jelentik, a kiemelt, ülőfelülettel kombinált növényfelületek bontható, kis magasságú, elemes műkőszegéllyel kerülnek kialakításra, hogy a közművek felett is elhelyezhetők, és szükség esetén bonthatóak legyenek. A villamos-pálya egyik oldalán új, modern megfogalmazású kandelábersort helyeznek el.

 

Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet
3/12
Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet

Miskolc, Széchenyi utca, részlet
4/12
Miskolc, Széchenyi utca, részlet

Miskolc, Széchenyi utca, metszet
5/12
Miskolc, Széchenyi utca, metszet

Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok
6/12
Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok

Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék
7/12
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék

Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák
8/12
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák

 

 

A tervtanács tagjai általában egyetértettek a koncepcióval, Ferencz István üdvözölte a jól eltalált miskolci léptéket, de kifogásolta a sínek közé kerülő beton-elemeket, és oda is kiselemes burkolatot javasolt. Okrutay Miklós viszont műemlékes szempontok alapján igényesebb, természetes kő térburkolaton taposna szívesen Miskolc főutcáján. A tervező válaszában műszaki kényszerre hivatkozott – a sínek között másfél méterenként acél átkötő-rudakat helyeznek el, ez csak a betonelemek elhelyezését teszi lehetővé.

Rudolf Mihállyal együtt többek ellenezték a megálló peronok kiemelését, és számos nagyváros jó példáira hivatkozva a megállók térszínben tartott kialakítást látnák szívesen. Több hozzászólás felvette, hogy a villamos-projekttel összehangolt megoldások irányába kellene mozdulni.  A jelen lévő miskolci, vagy miskolci múlttal rendelkező résztvevők felhívták a figyelmet a hely érzelmi töltetére, a hajdani fiú és lánygimnáziumokból kiözönlő diákok nyomvonalának emlékére - mely sok esetben házasságkötésben manifesztálódott, ahogy erre Ferencz István saját példáján keresztül rámutatott. A helytörténeti jelentőségű csomópontok megjelölését többen fontosnak tartanák. Ezzel kapcsolatban felmerült a hosszú utca keresztirányú tagolása is vizuális elemek, burkolatváltások révén, de a terv koncepciózusan más megoldás irányába tette le a voksát, és minősége végül is meggyőzte a tervtanácsot.

 

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
9/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
10/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
11/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

 

 

Egységesen dicsérték a terv egyszerű eszközeit, homogén vizualitását, jó válasznak találták a heterogén utcaképre és a közterületen előforduló műtárgyak sokféleségére, bár egyértelműen elismerték, hogy a közművek, antennák, kábelek komplex problémájához képest a térrendezés valójában csak kozmetikázás. A tervtanács kérdésére Viszlai József főépítész vázolta az utca megújulásához kapcsolódó térfalak és épületek felújításának programját.  Elmondása szerint a felújítás probléma-mentes azokban az esetekben, ahol az önkormányzat többségi tulajdonos, ez az épületállomány mintegy 50%-a.

Golda János opponenciája kiemelte, hogy a miskolci főutca a 19. század karakterét őrzi, melyet a 20. század nem akart, és nem tudott folytatni, annak ellenére, hogy a főutca sétáló-utcává alakítását a város lakói egyfajta birtokbavételnek érezték. A jelenlegi tervben az azóta megsokasodott, komplex problémák kezelésének biztosítékát látja, habár a legfontosabb feladat, (a légtér felszabadítása a villamos felső-vezetékek alól) sajnálatosan megint nem történik meg. A minőség megőrzése érdekében fontosnak tartja a kivitelezés építészeti-szerzői felügyeletét.

A tervtanács a tervet engedélyezésre javasolta azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezők fontolják meg a burkolatváltással történő szakaszolás lehetőségét.


projekt neve: Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája, II. ütem
vezető tervezők: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.), Gyüre Borbála, Csontos Csenge (Geum Kft.)
generáltervezők: Hetedik Műterem Kft, Geum Kft.
a villamos-rekonstrukcióhoz kapcsolódó építészeti elemek koordinációja: Juhász-Nagy Balázs (RRM 21 Építésziroda Kft.)
közlekedés, forgalomtechnika: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
közvilágítás: Kozaróczy Kornél (Kozaróczy Mérnökiroda Kft.)
közművek: Csekő Zoltán (PlottCad Kft.)
akadálymentesítés: Kormányos Anna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk