Épülettervek/Középület

A jövő könyvtára

2019.08.26. 16:00

Deichler Tímea és Jakab Dániel (Deichler & Jakab Stúdió) terve második helyezést ért el University of Genova, Department of Physics könyvtárának megújítására kiírt nemzetközi pályázaton. 

A kiírók könyvek fizikai jelenlétével nem számoltak, a könyvtár szerepét a tanulási folyamat támogatásában, kiszolgálásában határozták meg. A feladat az előbbiek elméleti megfogalmazása és gyakorlati megnyilvánulása, a szükséges terek létrehozása volt. A tervezési helyszín a korábbi könyvtáruk, mely egy zárt, külső kapcsolatokkal nem rendelkező, nagy belmagasságú teremből és a hosszoldalán hozzá csatlakozó alacsonyabb galériából áll. 

Alapfelvetésünk, hogy a könyvtárak funkciója a tudás tárolásának és átadásának helyéből folyamatosan alakul át a napjainkban már bárhol elérhető információ feldolgozásának, a tudás kinyerésének és megosztásának tereivé. Az információ feldolgozásának számtalan módja lehetséges az egyéni tanulástól kezdve csoportmunkán keresztül az egyes előadástípusokig.


 

Mindezeken részt vehetünk ülve, fekve, vagy akár állva, digitális vagy analóg eszközöket igénybe véve. A könyvtárak a tanulás változatos tereivé válnak, ahol egyszerre vannak jelen a privát és a publikus zónák, különböző méretű zárt és nyitott terek. Tervünkben a megérkezéshez köthető, valamint a kiszolgáló funkciókat a tanulótéren kívül helyeztük el. Ezáltal egy önálló, egybefüggő belső világot hoztunk létre, melyet két elem, a „terep” és a „felhő” határoznak meg. A két elem kölcsönhatása révén létrejövő „tanulási táj” számtalan lehetőséget teremt a folyamatosan változó igények kiszolgálására.

A „terep” különböző szintjei átmenetet teremtenek az alacsony belmagasságú, privát jellegű és a nagy belmagasságú publikus zóna között. Az épület különböző méretű, kialakítású részei számtalan eltérő használat kombinációjának adnak teret. A meredek lépcsők határozottan elválasztják az alsó és a felső szintet. A dupla szélességű lépcsők az ücsörgés helyei, egyúttal lelátót képezhetnek kisebb előadások számára. A teraszos kialakítás szintjei megfelelő méretű teret biztosítanak öt-hat fős csoportok számára, miközben a teraszok közötti magasságkülönbség elválasztja a beszélgetések síkjait, amely a csoportok egymás melletti munkavégzését segíti. A „hegy” fizikai akadályt képez az alsó szint publikus és a galéria privát zónája között, a mögötte lévő terület így még zártabbá válik.


A „terep”-et különböző topográfiai viszonyai mellett ezek formái is alakítják. A koncentrikus ívekből álló középső területeken erős vizuális kapcsolat jön létre az emberek között, felerősítve az adott csoporthoz (közösséghez) tartozás érzését. A párhuzamos terepvonalak által határolt területek (szintek) különböző tevékenységeknek adnak helyet egymás mellett.





A „felhő” felületét fix, de különböző magasságba függesztett lámpák és mozgatható rolók alkotják. A használók a felettük lévő lámpák fényerejét számukra megfelelőre állíthatják. Mozgatható vászon térelválasztó elemek – melyek magassága a mennyezettől a székek ülőfelületének magasságáig állítható – segítségével a tér oszthatóvá válik, a létrehozott határok segítenek a nagy téren belüli privát egységek kialakításában. Ugyanakkor, míg akusztikailag és vizuálisan finoman elhatárolt területekről van szó, teljes, zárt szobákra, fülkékre jellemző elhatárolás nem jön létre, továbbra is a nagy tér részei maradnak. Mind a lámpák, mind a vásznak a látogatók által elérhető applikáció segítségével működtethetők.





A könyvtárat létrehozó két elem – a „terep” és a „felhő” – interferenciája, a köztük kialakuló téri helyzetek változatos használatú teret eredményeznek, ahol az interakciók különböző módjai válnak lehetővé.



Az egyetemisták eltérő módon használják a könyvtárat délelőtt és délután – míg délelőtt inkább az egyéni tanulás, addig délután a csoportmunka jellemző –, más a könyvtár kihasználtsága a hét egyes napjain és más feladatokat kell ellátnia a szemeszter folyamán: a vizsgaidőszakban inkább a csöndes tanulás, a leadási időszakokban a csapatmunka jellemző. A könnyű mobil bútorok – asztalok, székek, párnák – egyszerűen mozgathatók, csoportba rendezhetők. Ezáltal az egyéni tanulás és csoportmunka mellett, azzal egy időben, prezentáció vagy kisebb előadás is tartható; viszont ha szükséges, az egész terem elválasztott egységekből álló tanulótérré alakítható.

A pályaművünket a BME Építőművészeti Doktori Iskola keretein belül - a témában - végzett kutatásunkkal párhuzamosan készítettük.




 

Deichler & Jakab Stúdió