Épülettervek/Tervpályázat

Ilyen híd is lehetne az Orbász folyón – a GUBAHÁMORI terve

2020.02.26. 16:29

Milyen lehet egy híd, ami természetes és épített környezeti eszközökkel is képes különféle városi helyzetet és programterületet létrehozni? A GUBAHÁMORI csapata erre adott választ a Banja Luka nemzetközi tervpályázatán.

Banja Luka, a 2024-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázva egy komplex városfejlesztési tervet indított el, melynek két alappillére a gyalogosbarát belváros kialakítása és a folyóparti fejlesztések összehangolása. A tervezett 5 új hídból a Kastel mellett elhaladó belvárosi hídra nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Ennek megépítésével tehermentesíthető a belváros az átmenő észak-déli gépjárműforgalom alól, ezáltal létrejöhet a gyalogosbarát városközpont (erre szintén nemzetközi városépítészeti pályázatot írtak ki). A híd tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra 31 pályamű érkezett, köztük a GUBAHÁMORI munkája is. A nyertes a helyi illetőségű Saša B. Čvoro csapatának munkája.

Banja Luka (Orbászvár) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, az Orbász völgyében, 1000 méter magas hegycsúcsok között fekszik, erősen erdős területen. Központjában, az Orbász partján áll a kulturális élet megkerülhetetlen helyszíne: a római kori maradványokra épült Kastel nevű középkori vár, ami a város majd’ minden pontjáról látható. Folyóparti szakasza a legyezőhorgászok kedvelt területe, a legközelebbi hídról, a nyári fesztivál nyitásaként, műugró versenyt rendeznek. Mindezek ellenére a város belvárosa szinte használhatatlan: az észak-déli gépjármű közlekedés következtében áldatlan állapotok uralkodnak, ezt hivatott rendezni az új híd a város központjában.

A hídra egy olyan lehetőségként tekintünk, amely természetes és épített környezeti eszközökkel képes létrehozni eddig nem létező térbeli városi helyzeteket és programterületeket. A híd két közeg kapcsolódásaként jön létre: a környező park és a folyóföveny organikus építkezése adja a híd talapzati szerkezetét, míg a felépítményét a városi közlekedési infrastruktúra újraszövése adja. A híd talapzata lényegében egy bejárható szigetként jön létre a folyóban: az alja a partról besétálva is elérhető, a hídról körbejárható, akár kilátóként is használható, ahonnan a folyón rendezett nyári eseményekre látnak rá az emberek.

A híd fő közlekedési felülete, hasonlóan a Kastel masszív középkori szerkezetéhez, egy egyszerűen formált, dinamikus forma – a fókusz a megteremtett térbeli helyzeteken van.

GUBAHÁMORI

szerk.: Fürdős Zsanett