/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

Skardelli György Kossuth-díjas

1/3

Skardelli György 2018 novemberében

?>
Skardelli György 2018 novemberében
?>
Skardelli György a Puskás Aréna szerkesztőségi bejárásán Fürdős Zsanett kollégáink és Hartmann Gergely építész, szakíró társaságában.
?>
Skardelli György 2009-ben
1/3

Skardelli György 2018 novemberében

Skardelli György Kossuth-díjas
Közélet, hírek

Skardelli György Kossuth-díjas

2020.03.15. 13:47

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Szerzők:
Somogyi Krisztina

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Skardelli György

Címkék:
Kossuth-díj

Kossuth-díjat kapott március 15-e alkalmából SKARDELLI GYÖRGY Ybl Miklós-díjas építész, érdemes művész, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A hivatalos méltatás szerint a díjat részére „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a funkcionalitást, a fenntarthatóságot és az esztétikumot tökéletesen ötvöző, a múltból átemelt és a kortárs építészeti értékeket összhangba hozó, a városkép egységét és sajátos jegyeit mindig szem előtt tartó tervezői-alkotói életműve elismeréseként" kapta.

Skardelli Györggyel legutóbb január 20-án találkozott az Építészfórum szerkesztősége, amikor közösségünknek megmutatta az elkészült Puskás Arénát: a hideg napon hosszan kalauzolt minket körbe, hogy minden apró részletét, összefüggését és körülményét értsük annak a munkának, aminek szánta az elmúlt éveket. A Puskás Arénáról írt kritikánk kapcsán arról beszélgettünk, hogy kíváncsian és nyitottan várja, hogy külső szemmel hogyan értelmezhetők azok a tervezői szándékok, amik őt Budapest legnagyobb méretű épületének a tervezése kapcsán vezérelték, és hogy a foci és a Népstadion iránt érzett lelkesedése hogyan érzékelhető az elkészült épület láttán.

Skardelli György a Puskás Aréna szerkesztőségi bejárásán Fürdős Zsanett kollégáink és Hartmann Gergely építész, szakíró társaságában.
2/3
Skardelli György a Puskás Aréna szerkesztőségi bejárásán Fürdős Zsanett kollégáink és Hartmann Gergely építész, szakíró társaságában.

Skardelli György érdeklődése félig-meddig családi örökség, hiszen az építészet iránt elkötelezett családban született: apai nagyapja kőművesként, főpallérként dolgozott Zalaegerszegen, édesapja a kőműves iskola elvégzése után építész diplomát szerzett .  Az ember mindig keresi a sorshoz, a választott hivatáshoz vezető, jelekkel megszórt utat. Talán ilyen jel az is, hogy Skardelli György iskoláit kivétel nélkül neves építészek tervezték. A Városmajor utcai általános iskolát Györgyi Dénes és Kós Károly, a Móricz Gimnáziumot Medgyaszay István, a Műszaki Egyetem Központi épületét pedig Hauszmann Alajos. Csupa nagyszerű építőművész." - írtuk 2018-ban az Építészfórum felületén vele megjelent interjúban. 

Skardelli diplomáját a Műegyetemen szerezte, ahol Reischl Antal és Kaszás Károly oktatói szellemisége hatottak rá a legerősebben. Kaszást vallja első mesterének, ő volt a konzulense a Középülettervezési Tanszéken készített diplomamunkájának. Skardelli kimagasló tehetségű építészekkel járt egy évfolyamba: Balázs Mihály, Czigány Tamás, Fekete Antal, Guczogi György, Karácsony Tamás, Makrai Sándor, Posgay Eszter, Potzner Ferenc, Sugár Péter közül többekkel ma is tartja a kapcsolatot. A kiváló diploma megszerzése után 1980-ban a KÖZTI-ben kapott állást – közismert, hogy a Középülettervező vállalat műterem vezetői látogatták a Műegyetem diplomavédéseit és igyekeztek a legjobb fiatal építészeknek azonnal állást ajánlani. Skardelli azonban nemcsak kezdett, de ott is maradt a KÖZTI-ben: számos nagy középületen tanulta meg a szakmát, közben a cég ranglétráján a legmagasabb fokig, az önálló műterem alapításáig jutott 1990-ben. Így, többek között dolgozott Nigériában a kanói stadion tervezési munkáin (Hübner Tibor, majd Szabados László mellett), 1981-től építész tervezőként Dobozi Miklós építész műtermében, és részt vett pályázatokon Zalaváry Lajos tervező csapatában. Zalaváry Lajos–Dobozi Miklós–Csontos Csaba hármast jelölte meg legfontosabb mestereinek a KÖZTI-ben.

A Mesteriskola IX. ciklusát 1986-tól végezte Annus Ferenccel, Annus Marinával, Callmeyer Lászlóval, Gelesz Andrással, Gerencsér Lászlóval, Jelenik Katalinnal, Juhari Katalinnal, Kovács Zsolt Györggyel, Kuslits Tiborral, Molnár Tiborral, Mujdricza Ferenccel, Szabó Mártonnal, Viszlai Józseffel és Zsoldos Lehellel együtt. Mestereik: Dobó János, Janáky István, Turányi Gábor Varga Levente és Roth János voltak.

Skardelli György 2009-ben
3/3
Skardelli György 2009-ben

Skardelli munkássága fontos, nagy épületekre koncentráló: első jelentős önálló megvalósult munkája a kőszegi SOS Gyermekfalu tervezése volt (1993), legnagyobb szakmai eredményei a Knorr-Bremse Kutatási Központ (1999), a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium (2002), a budapesti Sportaréna (2003), a Pannonhalmi Főapátság fogadóépülete (2004). 2012-ben saját tervezővállalata, a KÖZTI tőle kérte új székházának megtervezését, ebben az évben készült el a Kálvin téri metrókijárat felszíni térrendezése is és ekkor indított a Füzéren az Alsóvár és látogatóközpont tervezését. 2013-tól dolgozott az új Puskás Ferenc Stadion koncepció-, engedélyezési és kiviteli tervein (2013-15). Az épületet 2019 decemberében nyitották meg a nagyközöség előtt. Munkáit a KÖZTI alkotóközösségének részeként jegyzi, az említett munkákban számos kiváló munkatárssal dolgozik együtt. A KÖZTI-ről, így Skardelli építészetéről is átfogó album jelent meg 2015-ben a Vince kiadónál Ferkai András és Rubóczki Erzsébet szerkesztésében.

Skardelli 2010 óta tagja az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságát számos rangos díjjal tüntették ki már korábban is: többszörös Pro Architectúra díjas, 1997-ben Ybl-díjat kapott, 2003-ban a Budapest Sportaréna épületéért Budapest Építészeti Nívódíjában részesült, 2009-ben az év építészeti Prima Primissimája. 2020. március 15. ünnep alkalmából vehette át a Kossuth-díjat. Skardelli Györgynek a ma 20 éves Építészfórum szerkesztősége szeretettel gratulál.

 

Somogyi Krisztina

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk