Design/Formatervezés

Sztárépítész terve valósulna meg a Városligetben

2015.02.13. 12:48

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sou Fujimoto, Sou Fujimoto Architects

Vélemények:
2

Tavaly év végén hirdették ki a Múzeumi Negyed épületeire kiírt versenypályázatok nyerteseit. Közöttük találjuk a japán sztárépítészt, Sou Fujimoto-t is, aki a Magyar Zene Házát tervezheti. A negyvenes évei elején járó japán építész az elmúlt pár évben világszerte számos építészeti és művészi installációs pályázaton zsebelte be a legjobbnak járó elismerést, Japántól Londonon át egészen Miami városáig.

Fujimoto munkáiban jól megfigyelhető a japán sztárépítész jellegzetes elképzelése, mely törekszik a harmonikus átmenet kialakítására a természetes és a mesterséges környezet között. Legyen szó az ’Ázsia Eiffel tornyaként" ismert tajvani látványosságról, a londoni Serpentine Pavilonról vagy a francia Riviéra luxus apartman házáról, Fujimoto terveihez mindig a természetből merít ihletet.

A Magyar Zene Háza talán leginkább a lótuszvirág bibéjéhez hasonlító épülettervében a természetes inspiráción kívül azonban Fujimoto másik szembetűnő ismertetőjegye is felfedezhető, az áteresztőképesség. A nyitott és áttetsző elemek használatával ugyanis a japán tervező épületeit átjárja a természetes napfény. A Magyar Zene Házának leendő épületébe üveg oldalfalakat tervezett a sztárépítész, melyek olyan nyitott érzést keltenek, mintha az ember a szabadban sétálna, sőt, a hanghullámok esését és emelkedését formázó tetőszerkezetbe, illetve az első szint padlózatába tervezett üvegbuborékoknak hála még a földfelszín alatti koncerttermekbe is bejut a természetes fény.

A magyar zenei örökséget és a zenei nevelést, a zeneértés kreatív újraértelmezése segítségével bemutató intézménybe Fujimoto több modern, környezettudatos megoldást is beépített. A meleg vizet részben a tetőn elhelyezett napkollektorok biztosítják, a szobák szellőztetése és légkondicionálása természetes úton, a szél hasznosításával történik, míg a csatornarendszerbe kerülő esővíz is az utolsó cseppig felhasználásra kerülhet az épület parkjában található tavak feltöltésére, tisztításra, illetve a WC kagylók öblítésére.

Fujimoto vezette japán építésziroda nyertes tervét hazai szakemberek mellett a nemzetközi szakmédia is pozitívan méltatta, kiemelve a Magyar Zene Háza egyedi formavilágát, az épület környezettel való kapcsolatát, illetve a tervezett, XXI. századi zöld technológiai megoldásokat. A díjnyertes építészeti és design lap, a Design Boom hangsúlyozta, hogy a Városliget természetes közege szinte átmenet nélkül folytatódik az épület teteje alatt, melynek köszönhetően a múzeum látogatói szinte a zöldben érezhetik magukat. A new yorki Inhabitat online magazin a természetes napfény elvezetésének különleges megoldását ragadta ki, amely lehetővé teszi, hogy a földalatti termekben is érzékelhető legyen a természetes fény. A külföldi sajtó értékelése alapján a Magyar Zene Háza modern szemléletű koncepciója a pályázati kiíráshoz hűen, beleillik Budapest egyik legnagyobb zöldfelületének környezetébe és várhatóan emblematikus alkotásává válik Budapestnek és a megújuló Ligetnek.

Forrás: sajtóanyag / éf

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2015.06.11.
16:02

mB felvetette kb. két hónappal ezelőtt, hogy jó volna tisztázni, ki és mi is az a sztárépítész? Mostanában olvasom az Épített jövőnk c. MTA-s kötetet, benne Cságoly Ferenc elmélkedését az építészet három stiláris robbanásáról. Senki jobban be nem vezette, körül nem írta, meg nem határozta a sztárépítészet jelenségét, mint ott, ő. Kérem, olvassák el (avagy újra) a 134. és a 141. oldal közötti részt.

Amit pedig Fujimoto a Városliget számára villant, azt leginkább átgondolatlannak minősíteném. És akkor a végtelenségig, azaz japánosan udvarias voltam.

mzsblogger
2015.02.13.
19:25

Lehet, a romkocsmában merengő bölcsész hozzáállásom az oka, hogy hiányérzetem van, de a külcsín mellett most már a belbecsről is szeretnék valamit olvasni. Az már körvonalazódik, hogy minden múzeumban lesz minimum egy szuper kategóriás étterem, de kiállítási koncepciók miért nincsenek? Mi az, hogy Magyar Zene Háza (a bécsi Haus der Musik utánérzésen túl). Kik dolgoznak a koncepción? Én úgy tudom, hogy a kezdő csapat tagjai - pl Gőz László -  már nem. De ha rosszul tudom, kérem javítson ki valaki. Rendezvényközpontot vagy hangszermúzeumot vagy valami egész mást kell tisztelnünk a fenti építményben? Optimistán azt feltételezem, hogy a tervezők csak kaptak valami iránymutatást, hogy mégis milyen funkciójú épületet tervezzenek. Esetleg, ha a pórnép is betekintést nyerhetne eme titkos műhelyek fontos és bizonyára értékes munkájába...

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk