Nézőpontok/Vélemény

"Technopolisz, a tudomány városa"

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

Nézőpontok/Vélemény

"Technopolisz, a tudomány városa"

2001.11.11. 23:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Moszkva, Oroszország

Építészek, alkotók:
Becker Gábor

Az UIA "Science and High-Tech Facilities Work Programme" munkacsoportja 2001. október 29. és november 1. között tartott szemináriumot Moszkvában.

Az 1999-ben alakult munkacsoport célkitűzése a tudományos és high-tech igényű, tehát magas műszaki követelményeket igénylő technológiákra tervezett és különleges műszaki megoldásokat alkalmazó épületek tervezésével kapcsolatos tapasztalatok cseréje, problémáinak megvitatása. Első találkozóját az izraeli Tefenben, a másodikat 2000-ben Berlinben tartotta. A mostani találkozó témája "Technopolis - The City of Science", azaz "Technopolisz, a tudomány városa" volt, és elsősorban a tudományos parkok telepítési, városfejlesztési összefüggéseit vizsgálta, de más jellegű előadások is elhangzottak. A találkozó lényegesebb rendezvényeit megtisztelte részvételével Andreas Hempel az UIA I. régió elnökhelyettese is, aki a rendezők nevében minden résztvevőt meghívott a berlini UIA-kongresszusra.

A vendéglátók bemutatták az akadémiai negyedet, ahol a nyolcmilliós Moszkva félmillió kutatója él(t). A résztvevőket elvitték Csernovolovkába, a Moszkvától 60 km-re lévő, a hatvanas évek közepétől épülő "tudomány városába", ahol a világtól elszakítva 20 000 ember lakik, akiknek többsége az ott épített kutatóintézetekben dolgozik. A lakóépületek monumentálisak, a környezet sivár, szórakozási-sportolási lehetőségek nincsenek, de még a kereskedelmi hálózat sem épült ki: az egyetlen áruház félig kész vasbeton váza egy évtizede csak pusztul. Az épületek között néhány szép is akad, sajnos mind elhanyagolt állapotban. A tervgazdaságban megkezdett építés tanulsága a résztevők szerint egyértelmű: tudományos parkokat csak a városok szövetébe, megfelelő társadalmi-gazdasági környezetbe integrálva szabad létesíteni.

A résztevők összesen 14 előadást hallhattak az ipari és tudományos parkok várostervezési összefüggéseiről, pozitív és negatív orosz példákról, a Hamburgi kikötő környezetének rehabilitációjáról, a Rigai repülőtér bővítéséről; a trópusi viharokat kiálló, Makaóban épülő 350 méter magas "Macau Tower" különleges műszaki megoldásairól; mikroelektronikai épületek tervezésének elvi kérdéseiről, a tevezési folyamat előkészítésének praktikus lépéseiről, stb.

    

A témával munkahelyemen, a BME Épületszerkezeti tanszékén régebben foglalkozom, a szemináriumon pedig mint a MÉSZ képviselője tartottam diaképekkel illusztrált előadást a lágymányosi Infoparkról. Bemutattam az új lágymányosi egyetemi területet, és az építés alatt álló Infoparkot, s részletesen ismertettem a két befejezett épületet: a Szász László által tervezett IBM-házat, és a Kertész András által tervezett MATÁV-együttest.

A tanácskozás végső összegzéseként tartott kerekasztal-megbeszélésen a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korszerű tudományos parkokat elsősorban egyetemi campusok közelében, városi környezetben érdemes létesíteni. A mai technológiák többsége olyan tiszta, hogy ennek nincs akadálya. A résztevők megegyeztek abban, hogy a munkacsoportnak a továbbiakban foglalkoznia kell a következő kérdésekkel:

  •     Hogyan hat a High-Tech az egyénre és a társadalomra?
  •     Mik ennek az építészeti következményei?
  •     Mik az összefüggései és hatásai a High-Technek a várostervezésre?
  •     A High-Tech és a "Human engineering" összefüggéseinek vizsgálata.


Bár nem fő területe, de továbbra is témája marad a munkacsoportnak a különleges technológiák, műszaki újítások kérdése is.

Itt is megemlítjük, hogy a High-Tech munkabizottság keretében mód van a témakörbe tartozó épületek, tervek berlini bemutatására elsősorban számítógépes összeállításokkal. Ez ügyben Becker Gáborral kell felvenni a kapcsolatot a BME Épületszerkezettani tanszékén (becker@arch.bme.hu vagy tel.: 463-1247).

A találkozó egyik érdekes színfoltja volt a látogatás a Moszkvai Építészeti Egyetemen (Építészeti Akadémia, MARHI). A bemutatott értékes hallgatói munkákból csak a környezettel - a környező beépítéssel, a természettel - kialakított kapcsolatot, ill. annak vizsgálatát, ábrázolását hiányolta az alkalmi nemzetközi "bíráló bizottság".

A szemináriummal egyidejűleg tartották "Zodcsesztvo-2001" (Építészet-2001) címmel az orosz építészet IX., - egyben első nemzetközi - fesztiválját. A Kreml tövében álló történelmi épületben, a kiállító csarnokként szolgáló Manézsban rendezett kiállításon az orosz építészek és irodák mutatták be az utóbbi három évben készült épületeiket és terveiket. Az összkép meglehetősen vegyes volt: a monumentalitástól az útkereső posztmodernen át az újmodernista és a stílusban tervezett "új orosz" (így hívják az orosz újgazdagokat) épületekig minden előfordult. Amerikai kollégánk a kissé eltúlzott formagazdagság láttán találóan jegyezte meg: "less is more" - a kevesebb több (lenne). A nemzetköziséget egyelőre Ukrajna, Kazahsztán és Írország egy-egy tablója képviselte.

Becker Gábor

 

1/7

2/7

3/7

4/7

5/7

6/7

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk